Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Egészségügyi foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Állatorvosi asszisztens - Majomszeretet

Állatorvosi asszisztens (FEOR-3341)

Majomszeretet


Noha nem a legtipikusabb, mégis előfordul, hogy valaki majmot szeretne otthon tartani. De ez az édes házikedvenc különleges bánásmódot, törődést is igényel.

Ugyan szelídnek, a másikkal törődő jószágnak tűnhetnek, de az ember mellett a legtöbb egyed örökre vad marad. A lakásban a majom állandó felügyeletet igényel, és soha nem válik szobatisztává.

Még a kis termetű majmok is meglepő fizikai erőben lehetnek, ezért gazdáiknak minden percben elővigyázatosnak kell lenniük. Fokozottan figyelni kell a gazdi és a kedvenc közti betegségek terjedésére is – oda-vissza irányban, hiszen az ember ugyanúgy megfertőzheti kis kedvencét – mivel a majom és ember közeli rokonsága miatt sok közös egészségügyi probléma fordulhat elő.

A majomtartás szigorú engedélyekhez kötött. A kereskedelemben kapható majmokhoz tenyésztői bizonyítvány tartozik, és külön engedély kell ahhoz is, hogy egy országból kivigyék vagy behozzák őket. Némely esetben a majomtartó szomszédjának írásos beleegyezése is szükséges a majomtartáshoz.

Állatorvosi asszisztens - Időjós állatok

Állatorvosi asszisztens (FEOR-3341)

Időjós állatok


Szinte minden állat kisebb-nagyob mértékben megérzi az időjárás változását. Ki, mire és hogyan figyelmeztet?

Kakasok: jelzik az időjárás-változást, az eső végét. Ha akkor kukorékolnak, amikor még zuhog az eső, ez annak a jele, hogy hamarosan vége lesz a zivatarnak. A ritkuló felhőkön egyre több fény tör át, ezt érzékeli a madár szeme. Minden bizonnyal ez az oka a hajnali kakaskoncertnek is. De ezzel magyarázható az is, hogy alkonyat előtt már egy jó félórával, szinte egyszerre elhallgat minden madár. Az emberi szem ilyenkor még nem érzékeli a fényerő csökkenését, de a madárszem műszere már a közelgő éjszakát látja.

Macskák: szintén az időjárás megváltozását jelzik, esőt jósolnak, ha fülük tövét vakargatják. A légnyomás változása idején megváltozik a levegő elektromos töltése is. A macskák megérzik, hogy bundájukban villamosság gyűlik fel. Ez nyugtalanságot kelt bennük. Szőrük felborzolódik. Hogy szabaduljanak a feszültségtől, a bútorokhoz dörgölőznek, idegesen rendezgetik bundájukat. Viselkedésük tehát előre jelzi az időjárási fordulatot: a közelgő esőt.

Gekkók: szintén az esőt jósolják meg. Lábukon tapadókorongok vannak, amelyek szinte odaragasztják őket a napfényben izzó mediterrán falakhoz. Ha a levegő páratartalma emelkedik, a korongok nem zárnak légmentesen. A gekkók lepotyognak a falról. Ilyenkor mondják az arabok, hogy nemsokára esni fog.

Piócák: az egyik legjobb időjósnak tartják a befőttes üveg vízébe tett piócát. Ha az üveg alján marad derült, napos vagy fagyos idő lesz. Ha a víz tetejére megy, akkor erős szél vagy havazás. Ha izgatottá válik, zivatar várható. Heves viharok idején viszont sok pióca elpusztul.

Állatorvosi asszisztens - Állati furcsaságok

Állatorvosi asszisztens (FEOR-3341)

Állati furcsaságok


- A világ leghosszabb távú szánhúzó kutya versenyét 2000 km-en rendezik meg, évente egyszer, Oroszországban.

- A vándorsólyom – kedvező körülmények között – 8 km távolságról képes észrevenni egy galambot.

- A világ leglassabban növekedő állata a mélytengeri kagyló, ami 100 év alatt éri el a 8 mm-es nagyságot

- A sarlófecske képes a levegőben aludni – akár 3 évig is folyamatosan a levegőben tud tartózkodni

- A világ emberre legveszélyesebb emlősének a patkányt tartják, ami több, mint 20 féle kórokozót képes terjeszteni

- A madárpók nősténye akár 1 évig is képes élni táplálék nélkül
- A madarak magassági repülési rekordja 11.277 méter. Egy vörös vércse ebben a magasságban ütközött egy repülőgéppel

- A világ legnagyobb macskaféléje a szibériai tigris
- A villamos angolna képes akár 800 V-os áramütést is okozni. De mivel az áramerősség kicsi, ezért nem feltétlenül halálos.

- A világ legnagyobb sebességére képes élőlény a vándorsólyom: zuhanórepülésben óránként 270 km/h sebességet is tud produkálni

- A legtöbbet szült nőstény macska összesen 420 utódot hozott a világra élete folyamán

Állatorvosi asszisztens - Híres magyar versenylovak - Kincsem

Állatorvosi asszisztens (FEOR-3341)

Híres magyar versenylovak - Kincsem


A hazai versenyló-tenyésztés egyik kiemelkedő eredménye a Blaskovics Ernő által nevelt Kincsem, akinek sikerei máig felülmúlhatatlanok. Egész Európa csodálatát vívta ki azzal, hogy 54 versenyben indult, és soha senki nem tudta legyőzni őt. Ezt kiváló génanyaga mellett gazdája gondosságának, a jó elhelyezésnek, a helyes táplálásnak és kiváló trénerének, Hesp Róbertnek köszönhette.

Kincsem versenypályafutása 1876-ban kezdődött, amikor Hesp Róbert gödi tréningtelepére került. Négy évig versenyzett, és minden versenyét megnyerte. A telepen életre szóló barátság szövődött Kincsem és az idomár feketetarka nőstény macskája között. A macska sokat időzött Kincsem bokszában, elkísérte a napi edzésmunkákra, sőt a külföldi utakra is el kellett vinni, mert Kincsem nyugtalan volt, ha nem volt közelében a cica. Kincsemet hatéves korában gazdája tápiószentmártoni ménesébe vitték, ahol öt csikót ellett. A csodakanca utolsó ellése után, 1887. március 17-én súlyos kólikaroham következtében pusztult el. Emlékét őrzi a bécsi, a baden-badeni és a budapesti versenypályán a Kincsem Díj. A budapesti versenypálya 1978 óta a Kincsem Park nevet viseli.

A 19. század második felének másik kiemelkedő magyar tenyésztésű versenylova Kisbér volt, aki Epsomban Derby-t tudott nyerni. Érdekesség, hogy 100 év alatt mindössze négy lónak sikerült Epsomban Derby-t, és Párizsban Grand Prix-t is nyerni, ezek egyike volt Kisbér.

Míg Kincsem és Kisbér főleg a versenypályán aratott világraszóló sikereket, addig Imperiál a tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket ért el. Csikói közül nyolc Derby-győztes került ki, ő maga pedig tizenötször volt apamén champion. A második világháború utáni magyar lóversenyzés és angol telivértenyésztés legeredményesebb lova volt. Huszonötször állt starthoz, és hússzor győzött, Magyarországon pedig veretlen maradt.

Imperiál nagyon jóindulatú, békés természetű ló volt. Ha lassú tempójú volt a verseny, nem akart elrohanni, de ha az ellenfelek gyorsak voltak, a zsokénak akkor sem kellett soha ostort használnia. Amikor 1964-ben ménesbe került, az 560 kg-os versenysúlyú táltos eleinte csak szürke kancákat volt hajlandó fedezni. 1989 decemberében Kerekestőn pusztult el.

Állatorvosi asszisztens - Hol a helye a cicának?

Állatorvosi asszisztens (FEOR-3341)

Hol a helye a cicának?


Megoszlanak a vélemények, hogy a cicákat lakásban, vagy odakint kell tartani. Vidéken inkább az udvar a macska helye, a városban pedig a lakás. Eredendően a macska ragadozó állat volt, háziasítása után került egyre beljebb a lakásba.

A lakásban cicát tartók ellenzik az állat utcára engedését, mert úgy könnyebben megfertőződhetnek, elkaphatnak betegségeket, elveszhetnek, baleset áldozatai lehetnek, elütheti őket egy autó. A „szobacicák” többnyire prémium tápokat kapnak, így egészségesebbek, és várható élettartamuk is hosszabb, mint szabadon élő társaiké.

A kint kalandozó macskák gyakran térnek haza sebekkel, amelynek elfertőződése veszélyforrás lehet számukra. A levertség, az étvágytalanság, vagy a láz a fertőzésről árulkodhat. A veszettség is egyre gyakrabban fordul elő a cicák körében. A betegséget vírus okozza, ami azonban csak és kizárólag egy másik veszett állat harapásával terjed tovább, ha a cicus nem kapta meg a megfelelő védőoltásokat.

A sok veszélyforrás ellenére a macskák mégis vágyna a szabadba, hiszen nekik nincs veszélyérzetük. Ugyanakkor sokkal izgalmasabb kint, izgalmas környezetben felfedezéseket tenni, mint a szobában lustálkodni. Sok cica nem is tudja feldolgozni a benti ingerszegény életet, és furcsa szokásokat vesz fel. Ilyen például a körömtépés, jelölgetés, a lakás különböző pontjaira való ürítés, agresszív viselkedés, szőrtépés. A másik véglet, hogy remetévé válik, és hidegen hagyja környezete. Hasonló problémákra megoldást jelenthetnek a különféle macskajátékok, vagy egy másik cicus.

Állatorvosi asszisztens - Kutyás szólások, mondások

Állatorvosi asszisztens (FEOR-3341)

Kutyás szólások, mondások


Kutyaütő: olyan emberre mondják, aki nem teljesen egyenes, tisztességes, valami rossz van a számláján, vaj van a füle mögött, vagy legalább is képes a huncutságokra.

Kutyagol: a gyalogol, megy, baktat igék szinonimájaként használják.
Kutya egy világ van: nehéz helyzetet, körülményeket illetnek ezzel a kifejezéssel; amikor a régi, megszokott, kényelmes helyzetet egy új, egy rosszabb váltja fel.

Kutyaharapást szőrével: a népi orvoslás szerint volt ez egyfajta elv a gyógymód kiválasztására, miszerint: ami elrontotta, az meg is gyógyítja, vagyis hasonlót a hasonlóval próbáltak kezelni. Erre utal ez a mondás.

A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát: arra int ez a szólás, hogy soha ne hazudjunk, mert az előbb-utóbb úgyis mindig ki fog derülni.

Kutya bajom!: vagyis, nincs semmi bajom. Néha ironikusan is használják, amikor szemmel láthatóan van problémája az illetőnek, de nem akarja tudomásul venni, elbagatellizálja a dolgot.

Egy kutya: amikor egyik ember semmiben nem különbözik a másiktól, éppen olyan, mint a másik – de nem külsőre, hanem többnyire stílusban, jellemben.

Egyik kutya, másik eb: jelentése nagyon hasonló a fenti kifejezéshez. Olyankor mondják ezt a szólást, amikor valaki olyasmiért bírál valakit, amit egyébként maga is elkövetett, vagy elkövetne.

Kutyából nem lesz szalonna: arra az emberre használják, aki nem képes a változásra (többnyire pozitív irányú változásra, vagyis például a megjavulásra), vagy maga is hordozza a családra, közösségre jellemző negatív attitűdöket.

Nagykutya: fontos, befolyásos, gazdag emberre használják ezt a kifejezést.
Kutyaszorítóban van: olyankor mondják ezt, amikor valaki igen nehéz helyzetben van, szinte kilátástalannak, megoldhatatlannak tűnnek a dolgai (de nem teljesen reménytelen).

 

Általános egészségügyi asszisztens - Az orvoslásról mondták

Általános egészségügyi asszisztens (FEOR-3321)

Az orvoslásról mondták


Bonaparte Napóleon: Az orvoslás olyan bizonytalan előírások és javaslatok gyűjteménye, amelyek összességében inkább halálosak, mintsem hasznosak az emberiség számára.

William Shakespeare: Az orvostudomány ugyan meghosszabbítja az életet, de a halál végül az orvosokat is elragadja.

Paracelsus: Az orvoslás nem pusztán tudomány, inkább művészet. Nem pirulák és tapaszok elegye. Az életet először megérteni kell, csak utána tudjuk majd irányítani is.

Voltaire: Az orvostudomány célja, hogy szórakoztassa a beteget mindaddig, amíg a természet maga meg nem gyógyítja a betegségét.

Hippokratész: Egy jó séta a legjobb orvosság.
Hippokratész: Amit az orvostudomány meg nem gyógyít, azzal elbánik egy jó lándzsa. Amit egy jó lándzsa le nem küzd, azt legyőzi a tűz lángja.

Robert Burton: Amit nem lehet meggyógyítani, azt el kell viselni.
Samuel Taylor Coleridge: Aki leginkább felébreszti a reményt a betegben, az a legzseniálisabb orvos.

Sir William Osler: Az orvoslás a bizonytalanság tudománya és a bizonyosság művészete.

Általános egészségügyi asszisztens - Bubó és spanyol

Általános egészségügyi asszisztens (FEOR-3321)

Bubó és spanyol


Bubópestis (14. század): a járvány során kb. 34 millió ember, Európa akkori népességének harmada vesztette életét. A kór terjedéséért elsősorban a patkányok, illetve a patkánybolhák voltak felelősek, de a betegséget cseppfertőzés útján is el lehetett kapni. A legtöbb ember a fertőzéstől számított néhány napon belül meghalt, a korabeli gyógyászati lehetőségekkel nem, hogy a gyógyulásra, de még a tünetek enyhítésére sem volt esély. A betegség kórokozóját csak 1894-ben fedezte fel Alexandre Yersin, a Pasteur intézet mikrobiológusa.

Spanyolnátha (1918-1919): noha a járvány csak néhány hónapig tartott, a halottak száma mégis jóval meghaladta a pestis-járványban elhunytakét. A betegséget a Föld népességének körülbelül egyharmada megkapta, 40-60 millió ember életét vesztette. A pestishez hasonlóan ez a különleges influenza is a legtöbbször néhány nap alatt végzett a fertőzöttekkel. A járvány neve megtévesztő: a vírus mind az Egyesült Államokban, mind Európában hamarabb jelent meg, mint Spanyolországban, de XIII. Alfonz spanyol király volt a leghíresebb olyan áldozat, akiről az akkori média cenzúra nélkül hírt adott. Így terjedt el a ma is használatos megnevezés.

Általános egészségügyi asszisztens - Az eskü

Általános egészségügyi asszisztens (FEOR-3321)

Az eskü


Semmelweis Egyetem: Én, (...) esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Semmelweis Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.

Pécsi Tudományegyetem: Én (...) fogadom, hogy orvosi hivatásom gyakorlásának első pillanatától kezdve életemet az emberiség szolgálatának szentelem. A hozzám forduló betegeket a legjobb tudásom és tapasztalatom szerint gyógyítom. Embertársaimat egészségük megtartásában segítem. Tudásomnak és tapasztalatomnak megfelelő módszereket alkalmazok. Életveszély esetén azonnali segítséget nyújtok. A betegek és hozzátartozóik emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartom. Bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel. Tisztelek minden emberi életet faji, nemzeti, vallási, politikai és szociális megkülönböztetés nélkül. Tőlem telhető erővel és tudással őrzöm az orvosi hivatás és az Alma Mater becsületét és nemes hagyományait. Tanítóimnak megadom az őket megillető tiszteletet. Minden erőmmel törekszem arra, hogy az orvostudomány legújabb eredményeit megismerve lássam el magasztos orvosi hivatásomat.

Forrás: www.stresszdoktor.hu

 

Általános egészségügyi asszisztens - Miért mondják a tüsszentőnek, hogy: Egészségére?

Általános egészségügyi asszisztens (FEOR-3321)

Miért mondják a tüsszentőnek, hogy: Egészségére?


A tüsszentés az orrnyálkahártyát ingerlő reflexműködés. Orvostanilag nem támasztható alá, hogy a tüsszentés egészségünkre szolgál, hiszen legtöbbször éppen a nátha közeledtét jelzi. Ám a mitológiában számos magyarázat létezik.

Feljegyezték, hogy Afrika egyik kis néger államában, Monomopatában nagy esemény volt a király tüsszentése. Ha ez megtörtént, akkor különféle szertartások és imák között kihirdették az egész országban, hogy a legkisebb alattvaló is elrebeghesse jókívánságait, és imádkozhasson ura egészségéért. Azt tartották ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tüsszentésével a kártékony szellemek, gonosz démonok egész rajától szabadul meg.

A régi héber legenda szerint a legelső időkben az ember egész életében csak egyetlenegyszer tüsszentett, de akkor is bele kellett halnia, így volt ez egész Jákobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tüsszenthet életében, amennyit akar, és mégse pusztul el tőle. Ennek ellenére a tüsszentés általi halál félelme tovább élt az emberben, és ezért üdvözölték egymást az "egészségére" felkiáltással ilyen "félelmetes" alkalmakkor.

A görögöknél is hasonló fontossága volt a tüsszentésnek. Az Odüsszeiában egyenesen jóserőt tulajdonítanak neki, s még Arisztotelész is feljegyzésre méltónak ítéli, hogy a nép a tüsszentést Isten által küldöttnek tekinti, a köhögést azonban nem.

Általános egészségügyi asszisztens - A zsebkendő története

Általános egészségügyi asszisztens (FEOR-3321)

A zsebkendő története


A zsebkendő és a nátha versengésében természetesen a nátha létezett előbb, gondoljunk csak a jégkorszakban uralkodó hőmérsékletre. Azonban a zsebkendőnek sem kell „szégyenkeznie” - már a római korból vannak feljegyzések olyan kendőről, amelyet zseb hiányában a tógájuk ölében hordtak a férfiak. Ezzel a verejtéket itatták fel arcukról, és szájukat törölték vele, vagy ezt lobogtatták a színházban is tetszésük jeleként. Orrfújásra egy kis vászondarabot használtak, amelyet nyilvánosság előtt nem illett használni.

Egyes feltevések szerint a zsebkendő Európában a 11. században vált általánosan elterjedté, más elméletek ezt a 15. századra teszik. A királynők, arisztokrata hölgyek és polgárasszonyok portréikon már szinte valamennyien keszkenőt szorongatnak. Régi magyar leltárakban is megtalálható a sok selymes-csipkés, skófiumos, aranyhímzéses keszkenő mellett a pamuttal varrott, pamuttal szőtt vagy parasztkeszkenő is, amelyek nem a földművelő nép számára készült zsebkendőket jelentik, hanem az egyszerűt, dísztelent, amely télvíz idején nagyobb enyhülést szerzett gazdájának, mint a csipkés, aranyhímes remekek. Még a 18. században is hordják nyilvánosan a díszzsebkendőt, bár ez méreteiben összezsugorodik, de értékében nem csökken, mivel méregdrága csipkék szegélyezik. A tubákolás elterjedésével divatba jöttek a színes zsebkendők is. A papír anyagú zsebkendőt a japánok találták fel, akik ezt használat után tűzbe is dobták.

 

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője - Egészséges vagy ártalmas-e a böjt?

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője (FEOR-3327)

Egészséges vagy ártalmas-e a böjt?


A keresztény egyház hosszabb időszakokra, illetve bizonyos napokra az étkezéssel kapcsolatos megszorításokra szólította fel híveit. A böjt napi háromszori étkezést írt elő egyszeri jóllakással, tartózkodást a hústól, a zsíros ételektől. Nagyböjt idején hamvazószerdára, nagypéntekre, és a pénteki napokra vonatkozott a hústilalom.

A nagypénteki böjtöt a protestáns vallás is tartja: ezen a napon csak egyszer esznek, este, bár a hústól nincsenek tiltva. A nagypénteki böjt korábban átterjedt az előtte való napra is. Innen származik a zöldcsütörtök népies neve. Jellegzetes étrendi összeállítása a spenót, rántott zsemlével.

Nagy mennyiségű laboratóriumi állatkísérletekből kiderült, hogy jelentős mértékű, tartós kalóriamegvonás növeli az élettartamot. Másik oldalról viszont ilyen mértékű kalória-megvonás mellett csökkenne az életkedv, a szexuális késztetés, és nőne a fázásérzet. A havi 1 nap böjtöt azonban sok forrás támogatja. A böjt, mint méregtelenítés előnyös hatását senki nem vitatja, de csakis folyamatos orvosi kontroll mellett. Ha a szervezet megszabadulhat a felgyülemlett káros anyagoktól, erősödik az immun- és a hormon funkció, javul az általános közérzet, és segíthet a krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, ízületi gyulladás, elhízás, rák megelőzésében.

Orvosilag tilos böjtölni a pajzsmirigy- és fekélybetegségben szenvedőknek, a kismamáknak terhesség és szoptatás alatt, akut lázas állapotban, pszichózis, depresszió vagy egyéb lelki zavarok esetén. Daganatos betegeknek gyakran javasolják a böjtölést, de ezt minden esetben orvossal kell egyeztetni. Rendszeresen gyógyszert szedő emberek is kizárólag orvosi felügyelettel böjtölhetnek.

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője - A szaunák világa

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője (FEOR-3327)

A szaunák világa


A finnek hazájából elhíresült szaunákról elmondható, hogy „kellemest a hasznossal”. Míg egy kellemes szaunázás után felfrissül, ellazul, kikapcsol az ember, addig a szervezet sem panaszkodhat.

A finn szauna több mint kétezer éves múltra tekint vissza. A skandináv ország lakóinak a szauna ma is hozzátartozik a mindennapjaikhoz, ősi hagyományaikat is megőrizve. A szaunák helyiségei többféle funkciót is betöltöttek korábban: használták mosókonyhaként, télen lakóhelyiségül szolgált, de vallásos szertartásokat is rendeztek itt, illetve gyógyító- és szülésre szolgáló helyként is számon tartották.

A szauna fából készült helyiség, ahol vulkanikus kőzet izzításával 100 fok körülire fűtenek fel. Szaunázáskor, hogy szervezetünk ne melegedjen túl, az izzadás gondoskodik a hűtésről, mely során méreganyagok távoznak a bőrön keresztül a szervezetből. A meleg levegő hatására a test hőmérséklete nő, az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken. A kabinból kilépve a hidegvizes fürdő ismét összehúzza az ereket, és újra nő a vérnyomás. Ennek fokozatos váltakozása javítja a vérkeringést. Ezért a szauna kifejezetten ajánlott vérellátás javulását követő mozgásszervi betegségek, vagy légúti hurutok esetén.

A bőr állapota is pozitívan változik: gőz és a verejték fellazítja a hámpikkelyeket a bőr felszínén. Nő a bőr rugalmasság, a felső hámréteg tisztulása javul, a faggyúmirigyek kiürülnek. A szervezet ellenálló-képessége, kondíciója szintén nő.

A legideálisabb, ha a szaunában egyszerre 10-15 percig tartózkodunk, amit háromszor-négyszer javasolt megismételni. A heti 2-3 alkalomnál gyakoribb szaunázás nem ajánlott.

A gőzkamrák esetén a hőmérséklet alacsonyabb – 45-60 fok körüli, a páratartalom viszont akár a 100 százalékos mértéket is elérheti. Csak teljesen egészséges emberek számára ajánlott, maximum negyed óráig. Fogyókúrás kezelésekre, vagy kondíció javítására javasolt a használata.

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője - Mudra, avagy árulkodó mozdulatok

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője (FEOR-3327)

Mudra, avagy árulkodó mozdulatok


A kézjóga gyakorlatokat hívják más néven (kéz)mudrának. A mindennapi élet során öntudatlanul és folyamatosan használunk gesztusokat, ami a kommunikáció egyik módja, testbeszédnek hívják.

Indiában már sok-sok évvel ezelőtt megfigyelték ezt a jelenséget, majd hosszú ideig finomították ezt a tudást, végül mint a mudra művészete és tudománya honosodott meg. A mudra szó szerint "pecsétet" és "kéztartást" jelent. A jógában főként a meditáció során alkalmazzák a belső énnel való kommunikációban. Másrészt a bhárat nátjamban és más keleti táncban a hallgatósággal való kapcsolat kialakításában használják. A táncok esetében az előadó valós érzelmeket, illetve szellemi igazságokat közvetít a közönségnek, tehát a kéztartás a lélek nyelve a művész és a hallgatóság között.

A kézmudra több ezer gyakorlatot rejt magában, amit a kezekkel, a csuklóval és a karokkal kell végezni. A gyakorlatok az érintés érzetére alapulnak, amely hatással van az idegrendszerre. Minden ujj olyan, mint egy csatorna az idegpályákhoz, amely segít közvetlen kapcsolatot kialakítani a testhez és a tudat energiafolyamához. A végső eredmény pedig a nyugodtság és a vitalitás.

Az egyik legismertebb mudra a Gjan-mudra: a kezet a combokra kell fektetni, tenyérrel felfelé. A mutatóujj és a hüvelykujj végét össze kell érinteni úgy, hogy egy kört formázzanak. A hüvelykujj az univerzumot, továbbá az idegrendszer középpontját, illetve az energia középpontját szimbolizálja. A mutatóujj a személyes ént vagy a jobb és bal oldalon húzódó idegpályákat testesíti meg. Ezért ez a mudra a szellemi éberséget, a tudást és a bölcsességet szimbolizálja, és segít megvalósítani a nyugalmat.

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője - A farsang lélektana

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője (FEOR-3327)

A farsang lélektana


A farsang az önfeledt vígasságok ideje. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendezték. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás.

A mulatságok tartozéka a jelmez és az álarc, amely egyszerre szolgálhat magamutogatásra és elrejtésre is. Mindenkit a saját belső vágyai vezérelnek – akár tudatosan, akár csak tudat alatt. Ha valaki jelmezt ölt, akkor az azt is kifejezi, hogy egy kicsit más szeretne lenni, kicsit azzá válni, amit a jelmez jelképez. A jelmez ugyanakkor védelmet is nyújt – a cselekedetekért nem kell felelősséget vállalni, hiszen a „jelmez” cselekedett, nem az alatta megbújó személy. Arra viszont figyelni kel, hogy mindez csak egy álarc. A farsang végével le kell venni, és visszatérni a „saját arcunkhoz”.

Már egészen az ősi időkig visszanyúlva mágikus szerepet tulajdonítottak a maszkoknak, álarcoknak. Számos kultúrában felruházott szerepe van egy szobornak, vagy totemoszlopnak is. A sámánok sokszor a démonok, az rossz erők képét formázták maszkba, majd magukra öltötték – ezzel próbálták elérni azt, hogy hatalmuk legyen felette, és így már nem kellett félni tőle, könnyebb volt a legyőzése is.

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője - Sóterápia

Alternatív gyógymódok alkalmazásának segítője (FEOR-3327)

Sóterápia


A természetes kristálysó minden olyan ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, amelyből az emberi test felépül. Energiát ad, semlegesítő és salaktalanító hatású, támogatja a szervezet öngyógyító erejét. A só teszi lehetővé a különböző sejtkapcsolódások közötti kommunikációt, és szabályozza a szervezet összes funkcióját, de felelős gondolatainkért, érzelmeinkért is.

A só gyógyító ereje már régóta ismert az emberiség előtt. Az első írásos feljegyzés a só gyulladás csökkentő hatásáról ie. 3000-ből származik egy egyiptomi orvostól. A modern gyógyászat már elképzelhetetlen lenne a só tartalmú infúzió nélkül.

Nem szabad azonban összekeverni a természetes sót a konyhasóval, amely főként csupán nátrium-klorid.

A természetes só nagy mennyiségben megtalálható a tengerekben, vagy kőzet formájában, ám a fokozódó szennyeződések miatt a tengeri só minősége is romlott. A sóbányákban előforduló só azonban még ma is teljesen tiszta, jó minőségű.

A sóoldat ivókúra feltölti az elektrolit háztartásunkat, pozitívan befolyásolja a keringést. Segít a koncentrációs zavar megszüntetésében, krónikus fejfájásnál, alvás zavarnál. Serkenti az anyagcserét, ezért hat pozitívan az anyagcserezavar okozta betegségeknél, mint például a cukorbetegségnél, túlsúlynál. Erősíti és harmonizálja az immunrendszert, így segít az allergiás megbetegedéseknél. Megszűnteti a hormonrendszer zavarait, gomba, csíra és vírusölő hatású.

A kristálysó kiegyenlítően hat mind a magas, mind az alacsony vérnyomásnál, továbbá a sav-lúg háztartásunkra, ezáltal segít megszabadulni az elsavasodás okozta gombás fertőzésektől (például hüvelygomba, körömgomba). Képes kioldani a nehézfémeket a szervezetből és kiüríteni azokat. Salaktalanító, méregtelenítő hatású. Jó hatással van a bőrbetegségek kezelésére is, például pikkelysömör esetén.

 

Egészségügyi dokumentátor - Mi van egy vényen?

Egészségügyi dokumentátor (FEOR-3322)

Mi van egy vényen?


A hazánkban használatos orvosi receptek felépítése igen kötött, egy számlához hasonlóan számos kötelezően szerepeltetendő adatot tartalmaznak. Melyek ezek?

A vény felső ötödébe a felíró orvos adatai kerülnek: név, cím, telefonszám, engedélyszám, ágazati azonosító kód. Ez a rész tartalmaz egy olyan 18 számjegyű kódot is, ami az adott orvoshoz kötődik, és amiben szerepel a saját pecsétszáma is.

Az ez alatt található nagyobb egység a beteghez kapcsolódó információkat tartalmazza: beteg neve és címe, születési dátuma, közgyógyigazolvány száma és érvényességi ideje, TAJ-szám. Ide kötődik a BNO-kód is, ami a betegségek nemzetközi osztályozási rendszere alapján születik.

A vény legnagyobb egysége a felírt gyógyszerre vonatkozik. Ebbe a blokkba kerül a jogcím, ami nagyban meghatározza, hogy mennyibe fog kerülni az adott szer kiváltása. A legfontosabb jogcím-kategóriák: általános, közgyógy, HM, üzemi baleset, EÜ rendelkezéssel rendelve, teljes áron rendelve. Fontos adat a felírás dátuma és a más termékkel nem helyettesíthetőséget jelző rubrika is.

A vényen természetesen szerepel a felírt gyógyszer neve, hatáserőssége, kiszerelése és a szedési gyakoriság (dózis). Az érvényességhez elengedhetetlen a felíró doktor pecsétje és aláírása, valamint a beteg és az átvevő szignója.

Egészségügyi dokumentátor - A BNO-kódok

Egészségügyi dokumentátor (FEOR-3322)

A BNO-kódok


A betegségek, betegségcsoportok azonosítására hazánkban a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) rendszert használják. Az 1993-ban érvénybe lépő struktúra 21 főcsoportot tartalmaz, a hazánkban használt orvosi vényeken is ezt a kódot használják. Az interneten számos BNO-kód kereső működik, valamelyik használatával derítsd ki a következő betegségek nemzetközi kódját!

- Combnyaktörés
- Magas vérnyomás
- Elhízás
- Bárányhimlő
- Parkinson-kór
- Klasszikus migrén
- Zöldhályog
- Cukorbetegség (szövődmény nélkül)
- Asztma
- Fogszuvasodás
- Köszvény
- Mononukleózis
Megfejtések sorrendben: S7200, I10H0, E6600, B0190, G20H0, G4310, H4200, E1490, J4590, K0290, M1090, B2790)

Egészségügyi dokumentátor - Vélemények a halálbüntetésről

Egészségügyi dokumentátor (FEOR-3322)

Vélemények a halálbüntetésről


Az ókorban és a középkorban a halálbüntetés általánosan elterjedt, alkalmazási módját tekintve a legkülönbözőbb kegyetlen végrehajtási formákat alkalmaztak. Az emberi életet nem védte a jog ekkoriban.

A halálbüntetés elleni fő küzdelem a felvilágosodás korában indult meg, amikor sorra alakultak a büntetőjogi iskolák, irányzatok, amelyek filozófiai síkon is keresték a büntetés célját, értelmét. A kor szelleme egyre inkább elfordult az embertelen végrehajtási módoktól. A nép az uralkodóra ruházta jogai egy részét, de bizonyos jogokról – így az élethez való jogról – nem mondott le. Cesare Beccaria bűntetőjogász, tudós két okból tartotta elfogadhatónak a halálbüntetést: amikor a nemzet biztonságára veszélyes elkövetőről van szó,

és anarchia idején. Egyébként azon az állásponton volt, hogy a halálbüntetés nem bír visszatartó erővel, az élete végéig szabadságveszésre ítélt nyomor már sokkal inkább.

Néhány állam már az 1800-as években megszűntette a halálbüntetést:Hollandia, Románia, San Marino, Michigan állam, Wisconsin, Rhode Island,Portugália és Venezuela. Más országokban is fiatalkorún, terhes nőkön és elmebetegeken nem hajtottak végre halálbüntetést. Eltörölték a nyilvános végrehajtást és a kegyetlen végrehajtási módokat.

Napjainkban a halálbüntetés kiszabása és alkalmazása az USA-ban ismét emelkedő tendenciát mutat. Külön probléma, hogy igen hosszú idő telik el az ítélethozatal és a végrehajtás között, akár egy évtized is lehet, ami embertelenül hosszú egy halálra váró ember számára. Kína viszont egymaga több embert végez ki, mint az összes többi állam a világon, ezért is hagyják el többek között annyian az országot. 2001-ben 31 országban 3048 elítéltet végeztek ki, nagy részüket Kínában, Iránban és az Egyesült Államokban, míg egy évvel később, 2004-ben a világ 25 országában összesen 3797 embert végeztek ki, főleg Kínában, Iránban és az Egyesült Államokban.

Egészségügyi dokumentátor - Az utolsó pillanat

Egészségügyi dokumentátor (FEOR-3322)

Az utolsó pillanat


A halál felfogásának története az emberiség története is. Az egyes kultúrák, korok igen eltérő módon viszonyultak a halálhoz, illetve annak tényéhez, elfogadásához. Sok helyen a halál tabutéma volt. Felkészülés nélkül viszont nehéz a halállal találkozni, pedig az előbb-utóbb mindenkinél bekövetkezik; elveszítünk hozzánk közel álló embereket, végül magunk is meghalunk. A haláltól való félelem a végleges, megmásíthatatlan tényből is fakad. Nagy felelősséget vállal az magára, aki megállapítja a halál beálltát – nem tudni, hány ember életében idéz elő visszafordíthatatlan változást, jó vagy rossz irányban. A technika fejlődésével (gépi lélegeztetés, a keringés gyógyszeres támogatása) hosszú ideig fennálló, mély kómában tarthatók azok a súlyos agysérültek, akik korábban néhány óra vagy nap elteltével elhunytak.

A biológiai értelemben a szervezetben folyó kémiai folyamatok végleges megszűnése jelenti a halált. A halál deklarálásával kezdődik a gyászreakció, az egyénből ekkor válik holttest, működésbe lépnek társadalmi (szociális) és vallási rítusok, lehetővé válik a holttest eltávolítása (temetés, hamvasztás). Jogi szempontból a halál megállapításának pillanatától életbe lép a végrendelet teljesítése. A halál bekövetkezte után a gyógyító tevékenységet meg kell szüntetni. A halál megállapítása Magyarországon törvényileg és rendelettel szabályozott módon történhet. Az orvostudomány három típusát különbözteti meg a halálnak:

Klinikai halál: az életjelenségek (keringés, légzés, agyműködés) átmenetileg szünetelnek, de ez az állapot visszafordítható.

Biológiai halál: a szervezet életképessége visszavonhatatlanul megszűnik.
Agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Azonos az egyén halálával hagyományos, köznapi értelemben véve.

A törvényi előírásoktól függetlenül is a szigorúan meghatározott kritériumok teljesülése mellett pontosan meghatározott tünetek teszik lehetővé az agyhalál megállapítását. Ez a törvényben leírt módon, adott megfigyelési időt követően, egy 3 tagú orvosi bizottság által történhet meg.

 

Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású - Pistorius

Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású (FEOR-3339)

Pistorius


Oscar Pistorius Dél-Afrikában született 1986-ban. Fejlődési rendellenesség miatt lábaiból hiányzott egy csont, a szülők két lehetőség közül választhattak: vagy egész életét tolókocsiban tölti majd, vagy térd alatt amputálják mindkét lábát és akkor esetleg van esélye már gyermekkorban hozzászokni a művégtagokhoz. Az utóbbi megoldás mellett döntöttek.

Pistorius nem csak, hogy megtanult műlábakon járni, de hamar kiderült, hogy különleges sporttehetséggel is rendelkezik. Fiatalkorában a vízilabdától kezdve, a rögbin át egészen a birkózásig számos sportágat kipróbált, de egy térdsérülés után, 2004-ben a futás felé fordult. Még ugyanebben az évben megnyerte első paralimpiai aranyérmét, noha a 200 méteres versenyben számos olyan vetélytársa volt, akiknek csak az egyik lába hiányzott.

Az igazi problémák viszont akkor kezdődtek, amikor Pistorius 400 méteres eredményei elkezdték erősen közelíteni az egészséges sportolók idejét. Egyre gyakoribbak voltak a viták arról, hogy a különleges műlábak tulajdonképpen nem hátrányt, hanem előnyt jelentenek, végül alig fél másodpercen múlott, hogy a dél-afrikai sportoló nem tudta megfutni a pekingi olimpia kvalifikációs idejét. A sérülteknek rendezett nyári játékokon viszont a 100, a 200 és a 400 méteres arany is hősünk zsebébe vándorolt.

Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású - Művégtagok a vásznon

Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású (FEOR-3339)

Művégtagok a vásznon


Luke Skywalker műkeze (A birodalom visszavág): Ha az ember túl korai pillanatban száll szembe rokonaival, ne csodálkozzon az esetleges komoly következményeken. Így járt a felkelők ifjú csillaga is, amikor fénykardját Darth Vaderre emelte. Az összecsapás eredményeképp Luke innentől kezdve egy igen modern műkéz büszke tulajdonosa lett.

Dan hadnagy (Forest Gump): A Tom Hanks által alakított butuska futóbajnok egyeseknek balszerencsét és szerencsét egyaránt hozott. Dan hadnagy vietnámi háborúban elvesztett lábait közepesen fejlett műlábakkal pótolták, de talán még ennél is nagyobb vigaszt jelentett a hazai vizeken beindított rákhalász üzlet.

Brian (Dexter): A véres sorozat első évadjának főgonosza ugyan (mentális állapotától eltekintve) ép, de polgári foglalkozását tekintve művégtagokkal foglalkozik. Nappal orvosként pótol, éjjel pedig sorozatgyilkosként levág. Kétségünk se legyen viszont afelől, hogy az utolsó részben ő maga kerül a műtőasztalra.

Hook Kapitány (Hook): A modern kor szomáliai kalózai által használt gépfegyverek és gránátvetők nem mindig tartoztak a tengeri útonállók rendszeresített fegyverzetébe. Korábban bizony megtette egy kézfej helyett használt kampó is.

Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású - A fantomvégtagok leleplezése

Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású (FEOR-3339)

A fantomvégtagok leleplezése


Egyes esetekben előfordul, hogy amikor egy végtagot eltávolítanak, a betegek még utána is érzik a már nem létező kéz vagy láb fájdalmát. Ezt hívják fantomkéznek vagy fantomlábnak. (Sőt, belső szervek is lehetnek fantomszervek).

Kísérleti úton megtudták, hogy az esetek felében a betegek használni is tudják fantomszervüket – pontosan tisztában vannak vele, hogy a szerv már nem létezik, de az érzés nagyon erős (pl. vállon tudnak veregetni valakit, kezet tudnak fogni, stb.) Ugyanakkor az esetek másik felében ez nincs így. Ők arról számoltak be, hogy a fantomvégtagjuk bénult; folyamatos görcsben van, és fájdalmas. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy akik erről az utóbbi esetről számoltak be, azoknak az igazi végtagjuk valóban megbénult, idegsérülés miatt. A beteg amputálás előtt sokáig a sérült tagja fájdalmával élt együtt, majd a fájdalom megszűntetésére végezték el – tévesen – az amputációt. A betegek egy része ez után depressziós lett, páran öngyilkosságot is elkövettek.

A beteg végtagban futó idegszálak elszakadtak, ebből eredt a fájdalom, ami a fantomvégtagba is átment. Amikor még megvolt a valós végtag, az agy üzenetet küldött: „Mozogj”, de a vizuális tapasztalás szerint a reakció „Nem” volt. Ezért újra is újra ismétlődött az agyi parancs – ami beleégett az agy áramköreibe. Ezt hívják tanult bénulásnak. Amikor a végtagot levágják, a bénulási érzés átkerül a test-énképbe, a fantomba. A megoldást az jelentheti, ha elfelejti a beteg a tanult bénulás. Erre Vilayanur Ramachandran kifejlesztette a „tükrös doboz” módszerét: a páciens leül, az ép végtagjával szemben egy tükör, amelyben emiatt úgy látja, hogy mindkét végtagja megvan még. Az ép végtaggal utánozza a bénulást, és látja, hogy a sérült végtag is javul, pedig valójában csak a jó végtag tükörképét látja, de úgy néz ki, mintha a fantom újraéledt volna. Ezzel kialakul az a képzet, hogy a fantom mozog! Ezzel egy időben pedig megszűnik a görcs és a fájdalom is! Gyakorlás után pedig a megszűnik a tanult bénulás is.

 

Fizioterápiás asszisztens, masszőr - A thai masszázson túl…

Fizioterápiás asszisztens, masszőr (FEOR-3332)

A thai masszázson túl…


Sokféle masszázs létezik, néhányuk elég ismert és közkedvelt. Vannak azonban különlegesebb, speciális gyógymasszázsok, amelyekről csak kevesen hallottak. Ilyen például a Rolfing-masszázs, egy úgynevezett egyéni mélymasszázs.

Extrém erős, koncentrált nyomással történik, amelyet ujjal, könyökkel vagy az összezárt kéz csontjait használva alkalmaznak bizonyos pontokra. Ez a nyomás a kötőszövetre és minden olyan szövetre hat, amely az izomrostokat beburkolja. Ennek következtében állítólag a megrövidült, vagy szakadt izmok ismét eredeti alakjukat nyerik vissza. Egy kezelés kb. 10 masszázsból áll, amelyeket 1-1 óráig végeznek. Nagyon fájdalmas lehet, és ameddig a nyomás tart, a betegnek olyan érzése van, mint amikor a vidám hangulat után elszomorodik. Gyakran gyermekkori emlékek merülnek fel a tudatban, olyanok, amelyek az izmokat évtizedekkel korábban arra ösztönözték, hogy összehúzódjanak, és a testet formálják. A testre gyakorolt hatás meglepő: a hibás tartások eltűnnek, új tartási forma alakul ki. Érezhetően lazulnak az izmok és oldódnak a görcsök, a test új feszítőerőt nyer. Egyidejűleg belső átállásra, lelki felkészülésre is szükség van. Bizonyos izomrészek megfeszülése a lelki konfliktusokat hosszú ideig némán tudja tartani. Ha ezek egy idő múlva nem oldódnak, az egész test ismét feszített tartásba kerül. Ezért a módszert mindenekelőtt pszichoterápiával kombinálják.

Fizioterápiás asszisztens, masszőr - Nem lehet elég korán kezdeni – csecsemőmasszázs

Fizioterápiás asszisztens, masszőr (FEOR-3332)

Nem lehet elég korán kezdeni – csecsemőmasszázs


Természetes törvényszerűség, hogy minden embernek szerető érintésre van szüksége ahhoz, hogy testileg, szellemileg, lelkileg, és az életét kísérő emberi kapcsolataiban egészségessé váljon.

A masszírozott babák boldogabban, feszültségmentesebben fejlődnek. A masszírozás segíti a széklet és a gázok kiürülését, elősegíti a bélrendszer működését, javítja a puffadás okozta rossz közérzetüket. Emellett enyhíti a fogzási fájdalmat, erősíti az ideg- és immunrendszert, elősegíti a stressz és a relaxáció egyensúlyát, ezáltal pedig a tolerancia és az intelligencia fejlődését. A picik könnyebben fel tudják dolgozni a környezetükből érkező ingereket, kevesebbet sírnak, könnyebben elalszanak.

A masszázs révén a baba bizalmat, szeretetet, melegséget, az összetartozás érzését és a biztonságot viszi magával későbbi felnőttkorába. Az érintés melegében felnövő gyermekekben kialakulnak a családcentrikus értékek, már egész pici korban.

A csecsemőmasszázs elemei: az indiai masszázs, a svéd masszázs, a reflexológia, az érintésrelaxáció, és mozgáskoordinációs gyakorlatok.

 

Fogászati asszisztens - Fogászat-história I.

Fogászati asszisztens (FEOR-3325)

Fogászat-história I.


A legősibb, fogászatra utaló leletek az időszámításunk előtti 7. évezredből származnak. Ezek alapján az Indus völgyi civilizáció tekinthető a fogorvoslás úttörőjének, noha az akkor használt íjfúró még korántsem minősül modern gyógyászati eszköznek.

Két évezreddel később születtek azok a sumér szövegmaradványok, amelyek egyfajta férgeket tesznek felelőssé a fogszuvasodásért. Ez az elképzelés több ezer éven keresztül tartotta magát, Kínában, Egyiptomban és Indiában éppúgy visszaköszön, mint Homérosz írásaiban. A fogak Hammurapi törvényeiben is jelentős szerepet kaptak, bár az előbb említett törekvésektől eltérően itt már kimondottan a fogak eltávolítása volt cél, büntetési megfontolásokból.

Pár századdal később az ókori görögök jelentős fejlődést hoztak, elterjedt a különböző fogók használata, egyre inkább próbálkoztak a beteg fogak, illetve a gyulladt íny gyógyításával is. Hidat viszont nem ők, hanem az etruszkok használtak először, Krisztus előtt 700 évvel.

A római kultúra – ha az igazi áttörést nem is hozta el, de – szintén hozzátett a fogászat történetéhez. Ahogy a neves római tudós, Cornelius Celsus több helyen is írja, terjedőben volt a különböző szerek fájdalom- és vérzéscsillapítási célú használata.

Forrás: www.wikipedia.org

 

Fogászati asszisztens - Fogászat-história II.

Fogászati asszisztens (FEOR-3325)

Fogászat-história II.


A középkorban is egy fogászati beavatkozás volt az igazán elterjedt: a húzás. A műveletet legtöbbször borbélyok, vagy általános orvoslással foglalkozó szakemberek végezték, célja is főként a fájdalomcsillapítás és a különböző fertőzések megelőzése volt.

Az évszázadok alatt természetesen az eszközök is fejlődtek, egyre kifinomultabb fogók álltak a foghúzók rendelkezésére. Az 1600-as évek környékén megjelentek az első, kizárólag a fogorvoslás tudományával foglalkozó könyvek, innentől tekinthető ez a terület önálló tudományágnak.

Noha nehezen eldönthető, de sokan a francia Pierre Fauchard-ot tartják a modern fogászat atyjának. Az ő nevéhez fűződik mind a protézisek, mind pedig a különböző fogpótló beavatkozások elterjesztése. Az a fontos felismerés is az ő nevéhez fűződik, hogy a cukor és a hatására képződő savak komoly szerepet játszanak a fogszuvasodás kialakulásában.

Noha bizonyos formáit már századokkal korábban használták Kínában, a fogkrém csak az 1800-as években kezdte meg világhódító útját. Ugyanebben az időszakban alakult ki és terjedt el az amalgám alapú fogtömés, a fogászati szék, illetve a beavatkozások alatti érzéstelenítés is.

Forrás: www.wikipedia.org

 

Fogászati asszisztens - 5 dolog – A fogakról

Fogászati asszisztens (FEOR-3325)

5 dolog – A fogakról


A fogászati jellegű problémák nem javulnak és nem múlnak el megfelelő kezelés nélkül. A kellemetlen szájszag oka az esetek túlnyomó részében valamilyen fogászati probléma.

A modern módszerek használatával a gyökérkezelés alig fájdalmasabb egy szimpla tömésnél és a legtöbb esetben nem jár elhúzódó kezeléssel, egy-két alkalom alatt elvégezhető.

Az egészséges fogak megőrzése lehetetlen a rendszeres fogorvosi ellenőrzés nélkül. Más szóval a fogászatban is a megelőzés a leghatékonyabb módszer.

A fogínybetegség nem csak a fogakat, de általános egészségi állapotunkat is veszélyezteti. Egyes kutatások összefüggést mutattak ki a szájban levő gyulladások és egyes szívbetegségek között!

Nem csak a rendszeres fogmosás, de a megfelelő étrend is képes akár pozitívan, akár negatívan befolyásolni fogaink állapotát. A legegyszerűbb példa talán a cukros üdítőitalok csoportja, az ezekben található anyagok jelentősen fel tudják gyorsítani a lyukak kialakulását.

Forrás: www.about.com

 

Fogászati asszisztens - Beszélő fogak

Fogászati asszisztens (FEOR-3325)

Beszélő fogak


A fogazat jelentősége egy régész számára abban rejlik, hogy bizonyos korcsoportokban megbízhatóan felhasználható egy lelet elhalálozási idejének és életkorának meghatározására. Emellett a fogakból fontos információk árulkodhatnak egy adott népcsoport életmódjáról, közegészségi viszonyaikról, orvostudományuk fejlettségéről is.

A fogazat kémiai összetétele alapvetően nem különbözik a csontokétól, a legfontosabb különbség a szerves és szervetlen összetevők arányában van. A bölcsességfog kinövése gyakran elmarad – ezt egyes elméletek az eltérő táplálék-irányultsággal magyarázzák. Az egyes fogtípusok (őrlők, frontfogak) egymáshoz viszonyított helyzete is sokat változott az évmilliók során eltérő szerkezetű, különböző nedv- és rosttartalmú táplálék függvényében, illetve a táplálék lenyelésre, emésztésre való alkalmassá tétele hatására.

A kriminalisztika terén is egyre gyakrabban fordulnak a csontokhoz, fogakhoz „segítségért”. A nemek meghatározására is könnyen hasznosítható a csontszövetből nyerhető DNS-molekulák laboratóriumi vizsgálata: a művelet során a DNS-mintát darabokra vágják, és csak az egyik nemre specifikus részt keresve szekvenálják. Ezzel a módszerrel megfelelő körülmények esetén teljes bizonyossággal megállapítható az egyén neme.

Fogászati asszisztens - Van-e alapja az amalgám-rémületnek?

Fogászati asszisztens (FEOR-3325)

Van-e alapja az amalgám-rémületnek?


Fogászati tömés során mindmáig alkalmazzák az amalgámot, amely ezüst, vas, higany, és egyéb fémtartalmú ötvözet. Nagy szilárdságú, ezért tartós tömésként szolgál. Ezt a technológiát már évszázadok óta alkalmazzák, ám folyamatos viták kísérik egészségre gyakorolt hatását.

A fogászati amalgám összetétele a következő 50% folyékony higany és 50% fémpor, amely: legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz. A folyadék és a por összekeverése manapság gépekkel történik. Elsősorban higanytartalma miatt kiáltják ki a szervezetre mérgező anyagnak az amalgámot. Ám az ötvözet higanytartalma maximum 3 százalék. Az amalgámtömésekből kijutó higany és réz, amelyek egyáltalán mérgezést okozhatnak, nem haladja meg a napi táplálkozással egyébként is a szervezetbe kerülő mennyiségnek a felét. Sok halfaj ennél lényegesen több higanyt tartalmaz, amely a belőlük készült étel elfogyasztásával jut a szervezetünkbe.

Ugyanakkor az Európai Unió és az ENSZ környezetvédelmi kutatói is megvizsgálták a kérdést, és azt állapították meg, hogy az amalgám nem a páciensekre jelenthetne veszélyt, hanem az ezzel dolgozó fogászati szakemberekre és a keveréket összeállító asszisztensekre. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőz-tartalmának állandó figyelése jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Attól függetlenül, hogy több forrás is cáfolja az amalgámtömés káros hatását, alkalmazása mégis egyre inkább „kimegy a divatból”. Ennek pedig nagyrészt esztétikai indokai vannak, mert míg az amalgám feketéllik a fogak közt, és sötétre színezi a tömött fogat, addig a fényre kötő fehér tömések észrevétlenek tudnak maradni egy nagyobb nevetés során is.

 

Fogtechnikus - Amit a fogékszerekről tudni érdemes

Fogtechnikus (FEOR-3333)

Amit a fogékszerekről tudni érdemes


A fogékszer a mosoly díszítésére szolgáló apró kő, amely anyaga szerint lehet kis csiszolt üveg, drágakő vagy arany ékszer.

Már az ókori Egyiptomban is találtak fogékszereket, drágakőbe foglalt fogakat, tehát egyáltalán nem új találmányról van szó. A fogdíszítés a legapróbb kőtől a teljes fogat beterítő méreteket is ölthet. A frontfogakra húzott, nagyon vékony arany fóliát Dazzler-nek nevezik. A Twinkles-nek hívott ékszerek valamivel vastagabbak a Dazzlereknél, 24 karátos aranyból és alkalomadtán, kiegészítésként kicsiny ékszer kövecskékből készülnek. Az úgynevezett Skycesek - ékkövek kristályüvegből - különböző méretben és gyakran kristály, zafírkék, rubin piros vagy zöld színekben használatosak. A fogék hátsó oldalán leggyakrabban van egy leheletvékony, magas karátszámú aranyfólia vagy valami speciális bevonat. A szájékszer nem mérgező, és a gyártók különösen odafigyelnek a viselhetőségre és a tartósságra.

Az ékszerek felhelyezés szakember számára meglehetősen egyszerű, gyors, vér- és fájdalommentes, mégis kizárólag orvos végezheti ezt a műveletet. Felragasztás előtt a fog felületét meg kell tisztítani, majd szárítani. Ezután a zománcfelületet mintegy 30 másodpercig maró géllel maratják. A savval kezelt fogfelületet vízzel leöblítik és megszárítjuk. A fogon semmiképpen sem maradhat maró gél. Az ékkövet ekkor már nem ajánlatos kézzel megfogni, és elkerülendő, hogy bőrünk zsírjával érintkezésbe kerüljön. Közvetlenül a felhasználás előtt érdemes fertőtleníteni. Felrakás után a kő helyzetén minimális mértékben még lehet változtatni, amíg a ragasztót ultraibolya sugarakkal ki nem keményítették. A Dazzler nem állhat el a fogtól, mivel különben mögötte ételmaradékok és szuvasodást okozó baktériumok gyűlhetnek össze. Végül a fogorvos fluorral beecseteli a savval kezelt fogat. A folyamat tizenöt-húsz percig tart. Tartóssága néhány hónaptól akár három évig is terjedhet. Idő előtti eltávolítása problémamentesen és nyom nélkül megoldható.

Fogtechnikus - A vámpírok világa

Fogtechnikus (FEOR-3333)

A vámpírok világa


Vámpírizmus az a jelenség, amikor az egyik lény más lénytől (vagy lényektől) nyeri az energiáját valamilyen formában. A vámpírokról a legtöbb embernek a hatalmas fogakkal rendelkező vérszívó lények jutnak eszébe.

Már Egyiptomban léteztek vérivó istenek és istennők, szörnyek, akik embervéren éltek, és emberi áldozatokat követeltek. Az ókori görögök is ismertek olyan emberszerű démonokat, akik emberek vérét szívták és betegségeket terjesztettek. Asszíriában úgy tartották, hogy az eltemetetlen halottak haláluk után vérszívóként visszatérnek az élők közé.

A vámpír motívum szinte valamennyi nép mondavilágában megtalálható. Alakja erősen kötődik a vérhez, a véríváshoz, amelyre létfenntartásához van szüksége. A klasszikus variáció szerint a vámpírok sírjukból kikelt holtak, bőrük sápadt, nagy szemfogaik vannak, sok esetben csúnya, járkáló élőhalottak, de többségében földöntúli szépséggel, csáberővel felruházott emberszerű alakok. Olyan éjszakai lények, akik nem mehetnek ki a fényre, az éjszaka leple alatt tevékenykednek, és vagy csak úgy mehetnek be egy házban, ha bekopognak és behívják őket, vagy a különleges képességeikkel képesek akárhová bejutni, bár megszentelt földre többnyire nem. Koporsókban alszanak, félnek a napfénytől, a feszülettől, fokhagymától és a szentelt víztől, legyőzésükhöz karót kell döfni a szívükbe, le kell vágni a fejüket és el kell égetni őket. Kilétükkel többnyire tisztában van a környezetük, de rettegnek tőlük, ezért tehetetlenül tűrik jelenlétüket. Ilyen történetekben általában valamilyen vidéki kastélyban élő, halhatatlan várurakról van szó, akik képesek befolyásolni mások akaratát. Emberfeletti képességekkel rendelkeznek, áldozatuk harapásuktól többnyire maga is vámpírrá válik.

Lugosi Béla színész nevét világszerte ismerik: Drakula, a vámpír alakjának megformálása révén vált világhírűvé és a klasszikus horrorfilmek sztárjává.

 

Gyógyszertári és gyógyszerellátási asszisztens - Híresek

Gyógyszertári és gyógyszerellátási asszisztens (FEOR-3326)

Híresek


Richter Gedeon (1872-1944): a Budapesti Tudományegyetemen 1895-ban szerzett diploma után nem sokkal megvásárolta első patikáját, majd 1907-ben Kőbányán megalapította az első magyarországi gyógyszergyárat. Az üzemnek az igazán nagy sikert a Kalmopyrin hozta el, de a cég az első világháború idejére már több tucat szabadalommal és öt kontinensen működő képviseleti hálózattal rendelkezett. A második világháború idején – zsidó származása miatt – előbb csak a gyár látogatásától tiltották el, később az üzem teljes működését ellehetetlenítették. Richter Gedeont 1944-ben a nyilasok kivégezték. A háború után az üzem Kőbányai Gyógyszerárugyár néven indult újra, de mára visszanyerte eredeti nevét.

Béres József (1920-2006): miután ötven éves koráig főként mezőgazdasági területen dolgozik, 1972-ben megalkotja első, nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményét, ami a Béres Csepp nevet kapja. Noha a szer hamar nagy népszerűségre tesz szert, a hatóságok még börtönbüntetést is kilátásba helyeznek, ha nem állítja le a terjesztést. Kitartó harcok árán 1978-ban gyógyhatású szerként, 2000-ben pedig gyógyszerként ismerik el a Béres Cseppet.

 

Környezet- és foglalkozás-egészségügyi kiegészítő foglalkozású - Néhány szó a lázmérőről

Környezet- és foglalkozás-egészségügyi kiegészítő foglalkozású (FEOR-3331)

Néhány szó a lázmérőről


A lázmérés eredete nem is olyan régi: az orvosi lázmérő feltalálása, illetve a tömeges gyártása csak a 19. század végén kezdődött.

Magát a hőmérőt már Galilei is ismerte. Erre a célra egy szűk nyakú gázpalackot használt, amelyet félig megtöltött vízzel és fejjel lefelé állította egy szintén vízzel telt edénybe. A hőmérséklet változásával a palackban levő vízoszlop lefelé vagy felfelé kezdett mozogni. Galilei még nem használt hőmérőskálát, így ezt a műszert hőérzékelőnek, termoszkópnak nevezték. A műszert 1631-ben módosították. Ez egyszerűen a megfordított Galilei-palack volt, amelyben a melegedést és a lehűlést a víz kiterjedése mutatta. 1633-ban egy természettudományok iránt érdeklődő herceg egy hőmérőt készített, amely alkoholt tartalmazott és a cső tetejét elzárta, hogy az alkohol ne párologjon el. Végül 1640-ben az olasz akadémia tagjai megalkotta a hőmérő prototípusát: higanyt alkalmaztak és részben eltávolították a levegőt a lezárt cső felső részéből.

A klinikai lázmérő atyja egy brit orvos, Thomas Clifford Allbut, aki 1866-ban készítette el az első hőmérőt. Az ős-lázmérők mérete még igen jelentős volt, majdnem elérte az 1 métert, és legalább húsz percig tartott a hőmérséklet megmérése.

Napjainkban a higanyos lázmérők, uniós szabályozás miatt, tiltólistára kerültek, vagyis lekerültek a boltok polcairól. Az ok a higany, mint veszélyes fém volt, ami szobahőmérsékleten is párolog, a belélegzett higanygőz pedig súlyos mérgezést okozhat.

Sok kórházban ma már nem használnak hagyományos lázmérőt, hanem fülhőmérővel, vagy digitális lázmérővel dolgoznak. Léteznek olyan lázmérők, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a higanyos változatra, de a bennük lévő folyadék nem toxikus.

 

Látszerész - A fényre sötétedő

Látszerész (FEOR-3335)

A fényre sötétedő


Jó pár éve már Magyarországon is könnyen beszerezhetőek azok a különleges szemüvegek, amelyek alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz: erős fény hatására besötétednek, egyébként pedig visszatérnek eredeti fényáteresztő-képességükhöz. Ezért a különleges tulajdonságért az ezüst-halid molekulák felelősek.

Az ezüst-halid mikrokristályai ultraibolya és természetes fény hatására ezüst fémmé alakulnak, amelyek elnyelik a napsugarakat. Ráadásul ezt kizárólag UV sugárzást is tartalmazó fény hatására teszik, így sem az otthoni lámpafénynél, sem pedig az autó belsejében nem kell korai sötétedéstől tartani.

Fényre sötétedő lencse mind üvegből, mind pedig műanyagból gyártható, az alapanyag azonban kihatással van a későbbi „működésre”. Az üveglencsék az ezüst-halidot már a gyártási folyamat elején tartalmazzák, így a fényáteresztő képességet a lencsék vastagsága határozza meg. (Ez gondot okozhat abban az esetben, ha eltérő dioptriás szemüveget hordunk.) Műanyag alapanyag esetében viszont nem kell ezzel a problémával megküzdeni, mert a sötétedésért felelős anyagot utólag viszik fel az akár eltérő vastagságú lencsék felszínére.

Forrás: www.geographic.hu

 

Látszerész - Kontaktlencse-história

Látszerész (FEOR-3335)

Kontaktlencse-história


A kontaktlencse ötlete valamikor a XVI. században vetődött fel, de az első igazi lépést csak az 1800-as évek vége fele tették meg. Thomas Young, angol fizikus ekkortájt készítette el – saját használatra – azt a körülbelül fél centis, vízzel töltött, egyik oldalán lencsével lezárt eszközt, amit a modern lencsék távoli ősének tekinthetünk.

Pár évtizeddel később már gyakoribbak voltak a teljesen üvegből készült próbálkozások, amelyek azonban sokszor nem igazán javították a látást. Ennél is nagyobb probléma volt azonban, hogy behelyezésük és viselésük kimondottan kényelmetlen – sőt sokszor irritáló – volt. Hiába terjedt el az egyéni, szemformához igazított kialakítás, az üveg kontaktlencséket óhatatlanul fel kellett váltsa egy barátságosabb anyag.

Az áttörést a metil polimetakrilán, és a hidrogél jelentette. Utóbbi száraz állapotban merev, nedves közegben azonban rugalmas, használata lehetővé tette a kényelmes és biztonságos kontaktlencse megszületését. A 70-es, 80-as évektől kezdve (a szilikon-hidrogél lencsék alkalmazásával) már a teljes mértékben komfortos, egyáltalán nem irritáló anyagok az elterjedtek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már nem ritka, hogy valaki pusztán a szemszín időleges megváltoztatása miatt visel kontaktlencsét.

Forrás: www.lencseonline.hu

 

Látszerész - Látszerész-kisokos

Látszerész (FEOR-3335)

Látszerész-kisokos


Miért hívják pápaszemnek? Ez a megnevezés természetesen a pápa és a szem szavak összetételéből született, mégpedig azért, mert a szemüveg régen kizárólag a papok és az egyházi méltóságok kiváltsága volt.

Igaz, hogy minden újszülött távollátó? Igen, mindannyian körülbelül 2,5 dipotriás távollátással születünk. Az évek során – a szemgolyó növekedésével – ez sok esetben eltűnik, de a teljes népességnek körülbelül fele kis mértékben távollátó marad.

Mi a miópia és a hipermetrópia? A miópia a rövidlátás, a hipermetrópia pedig a távollátás latin megnevezése.

Mi a farkasvakság? A farkasvakságban szenvedő ember szürkületben vagy félhomályban sokkal rosszabbul – esetenként alig-alig – lát. A tüneteket az okozza, hogy a beteg szem nem képes megfelelően alkalmazkodni a megváltozott fényviszonyokhoz. A már előrehaladott állapotban levő farkasvakság ma még nem gyógyítható.

Igaz, hogy bizonyos dioptria felett már nem ajánlott a természetes szülés? Igen, de e mellett a szemfenék állapota (és az adott szülész hozzáállása) is nagyban befolyásolja, hogy a szembetegség miatt szükséges-e a császármetszést választani.

Látszerész - Kinek köszönhető a szemüveg?

Látszerész (FEOR-3335)

Kinek köszönhető a szemüveg?


Nero császárról ismert volt, hogy a gladiátorok küzdelmét egy homorúra csiszolt smaragdban szokta szemlélni. Többen is lejegyezték, hogy gyenge szeme volt és csak a közeli tárgyakat látta jól. Ezekből arra szoktak következtetni, hogy a rövidlátó Nero smaragd lencsét használt monokli gyanánt. Ez a feltételezés azonban nem egészen helytálló: egyrészt, mert a smaragd nem olyan átlátszó, hogy szemüveg gyanánt lehetne használni. Másrészt az ókorban nem ismerték a szemüvegeket, a konkáv és konvex üveglencsék hatását nem használták ki. A legvalószínűbb, hogy Nero rájött, hogy a színes, drágaköveket utánzó üvegedények homorúan csiszolt, kerek mezőcskéiben a távoli tárgyak kicsinyített, de éles képe jelenik meg; ez adta a gondolatot, hogy a gladiátorküzdelmeket egy, a szeméhez közel emelt, homorúan csiszolt zöld üvegdarab segítségével kövesse. A következtetéseket azonban ekkor még nem tudták levonni, s így az ókorban még nem készültek szemüvegek.

A szemüveg Európában született. Alapgondolatát egy arab tudós találta fel a 10-11. század fordulóján. Elsőként jött rá arra, hogy az üveggömb szelete nagyítja a képet, vagyis felfedezte a nagyítót.

A szemüveg, a nagyításra használható pápaszem csak 1270 után jelenik meg, először Itáliában. Hosszas próbálkozás után, több ember keze munkája nyomán alakult ki mai formája. Mindenesetre a firenzei Santa Maria Maggiore-templomban van egy sírkő ezzel a felírással: „Itt nyugszik Salvato Armato, a firenzei Armati nemzetségből, a pápaszem feltalálója. Isten bocsássa meg a bűneit. Az Úrnak 1317-ik esztendejében.” Mások Alessandro Spirának vagy az angol Roger Baconnek tulajdonítják a szemüveg feltalálását.

A pápaszem vagy papszem kifejezés Calepinus szótárának 1585-ös kiadásában jelenik meg. először. Mivel a régi világban elsősorban a papok foglalkozhattak tudománnyal: könyvek olvasásával, írással - az ő szemük kopott el a legjobban. Először ők használtak tehát szemüveget, a nép nyelvén a pap- vagy pápaszemet.

Látszerész - Miről árulkodik az írisz?

Látszerész (FEOR-3335)

Miről árulkodik az írisz?


Az íriszdiagnosztika az alternatív gyógyászat egyik formája, amiben a páciens egészségi állapotát az íriszében látható színek, minták és egyéb jellegzetességek alapján próbálják megállapítani. A látottakat egy úgynevezett írisztérképpel vetik össze, és ebből állítják fel a diagnózist. Ezzel a módszerrel a területes tevékenykedők szerint nem konkrét betegségek állapíthatók meg, hanem az, hogy a test szervei közül melyek egészségesek, és melyeknél áll fenn valamilyen probléma. Kiolvasható az is, hogy a páciens milyen betegségekre hajlamos, vagy már milyen betegségeken esett át eddig.

Az egészségi állapot megállapításához már az ókorban is vizsgálták a szemet. A szemdiagnosztika kifejezést elsőként egy magyar orvos használta, a 19. században. Amerikában az 1950-es években jött divatba az íriszdiagnosztika.

A tudomány megosztott az íriszdiagnosztika hatásossága, létjogosultsága kapcsán. Az ellenzők arra a tényre hivatkoznak, hogy valójában az írisz egyedi minden ember esetében, így pontokból, színekből és egyéb jelekből nem lehet semmiféle általános következtetést levonni. Továbbá az írisz nem változik az élet folyamán, ezért is használatos a személyazonosság megállapítására, következésképpen semmiféleképpen nem tud következtetéseket levonni a már lefolyt, kialakuló vagy későbbi betegségekre.

Mivel az íriszdiagnosztika a betegségek diagnosztizálására, kezelésére nem alkalmas, a gyakorlói rendszerint az alternatív gyógyászat más ágait is felhasználják. Az íriszdiagnosztika elsősorban Európában (azon belül is Angliában és Németországban) népszerű, ahol körülbelül 20 000 gyakorlója van; az Egyesült Államokban tizedannyian vannak.

 

Növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens - Halálos liliom?

Növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens (FEOR-3342)

Halálos liliom?


Köztudott, hogy a zárvatermő növények beporzásában igen nagy szerepet töltenek be a különböző rovarok, sőt az apró testű trópusi madarak is. A virág nemcsak színeivel, hanem illatával is felhívja magára az állatvilág figyelmét.

A különböző illatok a virág vagy az egész növény testében elhelyezkedő kis illóolaj-cseppecskékből párolognak szét. Érdekes módon a liliomot nem illata tette népszerűvé. Régen a sült vagy főtt liliomhagyma táplálék volt. Japánban még ma is a csemegék közé tartozik.

Gyakran hallani a liliom illatáról, hogy úgy hat, mint a mérges gázok. Az igazság az, hogy zárt helyiségben belélegezve valóban bódító hatású, és ilyenformán nem ártalmatlan. Olyan esetről azonban, hogy valaki meghalt volna, az orvosi irodalom nem tud. Viszont tény az, hogy vannak úgynevezett túlérzékeny emberek, akik bizonyos illatoktól rosszul lesznek. Ha egy ilyen rosszullét szívrohammal párosul, igen nehéz megállapítani a halál igazi okát.

De nem a liliom az egyetlen mérgező szépség. A foltos bürök mérgező hatása már az ókorban is ismert volt. Főzetével ítélték halálra Szókratészt is például. Az aranyesőnek illatos virágai mellett termése és magjai is mérgezőek. Szintén óvatosnak kell lenni a májusi gyöngyvirággal: levelei, virágai, magjai a szívműködést befolyásoló vegyületeket tartalmaznak, piros bogyós termése pedig a gyermekekre lehet mérgező, ha megeszik.

 

Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője - Találj ki!

Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője (FEOR-3323)

Találj ki!


1945. március 27-én születtem Lennep városában.
1923-ban bekövetkezett halálom nem kizárt, hogy összefüggésbe hozható az életem során végzett kísérletekkel.

Úgy iratkoztam be a Zürichi Műszaki Főiskolára, hogy nem volt érettségim.
Kezdetben az ozmózissal, a polarizált fénnyel és elektrooptikai kísérletekkel foglalkoztam.

1894-ben kezdtem meg a katódsugarakkal kapcsolatos kutatásaimat.
Az első sikeres felvételt feleségem kezéről készítettem.
Az általam felfedezett új sugarakat X-sugárnak neveztem el.
1901-ben elsőként kaptam fizikai Nobel-díjat.
A besugárzási dózisegység alapegysége az én nevemet viseli.
A rólam elnevezett technológia alkalmas – többek között – a csonttörések diagnosztizálására.

Megfejtés: Wilhelm Conrad Röntgen

Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője - Virtuális orvosi oktatás?

Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője (FEOR-3323)

Virtuális orvosi oktatás?


A technika folyamatosan fejlődik, az internet még mindig egyre nagyobb és nagyobb teret hódít az életünkben. Ez alól az oktatás sem kivétel. Íme, néhány érv és ellenérv a virtuális orvosi oktatás kapcsán:

Érvek:
- lehetőség nyílik egyedi környezet kialakítására, esettanulmányok bemutatására

- interaktívabb oktatási környezet, szimulációs gyakorlatokkal
- a virtuális világok rendelkezésre állási ideje 0-24, így bármikor szervezhető oktatás

- a kommunikáció avatárokon keresztül zajlik, így a diákok felszabadultabbak lehetnek

- a diákok kreativitásukat is megmutathatják, mivel a 3D-s világokban lehetőség van építésre is

- a virtuális világok kiválóan alkalmasak szerepjátékra, így egy-egy eset, betegségtünet könnyedén lemodellezhető

Ellenérvek:
- a virtuális világokban elvégzett szimulációk után a diákok nem éreznek késztetést, hogy egy-egy gyakorlat után további kutatásokat végezzenek a témával kapcsolatban

- egy adott prezentációs helyszín megépítése hosszú ideig tart és fenntartása is költséges

- a dinamikus, látványos 3D-s környezet könnyen elterelheti a diákok figyelmét az adott oktatási témáról

- a virtuális világokba vetett bizalom még nem alakult ki kellően, és a lehetséges eredmények sem mérhetők még

 

Orvosi laboratóriumi asszisztens - A vérkép megfejtése – tájékoztató jelleggel

Orvosi laboratóriumi asszisztens (FEOR-3324)

A vérkép megfejtése – tájékoztató jelleggel


Vérsüllyedés (ideális érték: 1-20 mm/h): Szervezeten belüli gyulladások esetén olyan fehérjék keletkeznek, amelyek hatására az összekapcsolódó vérsejtek lesüllyednek a kémcső aljára. Ennek megfelelően a vérsüllyedés mutató ezen gyulladások felderítésének az egyik legmegbízhatóbb eszköze. Az ideálisnál magasabb érték vérszegénységre, vese- vagy májbetegségre egyaránt utalhat.

Fehérvérsejt-szám (ideális érték: 3-10): Az ideálisnál alacsonyabb érték valamilyen szervezeten belüli fertőzésre utal, de súlyos esetben akár csontvelőproblémákat is jelezhet. A túl magas értékből pedig szívproblémákra vagy valamilyen bakteriális megbetegedésre gyanakodhatunk.

Hemoglobin és hematokrit (ideális érték: 13-17 g/dl és 38-48%): Mindkét mutató a vörösvérsejtek oxigénszállítási képességét méri. Az ideálisnál magasabb érték esetén tüdő-, szív- vagy vesebetegség, alacsony érték esetén pedig vérszegénység, vagy vashiány állhat a háttérben.

Koleszterin (ideális érték: 5,2 mmol/L alatt): Túl sok koleszterin termelésekor fennáll a veszélye, hogy az nem jut el a megfelelő szervhez, hanem lerakódik az érfalakon. Túl magas érték esetén előfordulhatnak szív- és érrendszeri problémák, súlyos esetben agyvérzés.

A fenti információk tájékoztató, figyelemfelkeltő célzattal íródtak, nem minősülnek egészségügyi jellegű tájékoztatásnak!

Forrás: www.femina.hu

 

Orvosi laboratóriumi asszisztens - Latin

Orvosi laboratóriumi asszisztens (FEOR-3324)

Latin


Derítsd ki, hogy az orvostudomány melyik ágát takarják az alábbi latin kifejezések!

Traumatológia
Pulmonológia
Kardiológia
Nefrológia
Neurológia
Endokrinológia
Oxiológia
Gasztroenterológia
Geriátria
Infektológia
Megfejtések:
Baleseti sebészet
Tüdőgyógyászat
A belgyógyászat szív- és érbetegségekkel foglalkozó ága
Vesegyógyászat
Az idegrendszer szervi megbetegedéseivel foglalkozó orvostudományi ág
A belső elválasztású mirigyek működésével, betegségeivel foglalkozó orvostudományi ág

Sürgősségi/életmentési orvostan
Az emésztőrendszerrel és annak betegségeivel foglalkozó orvostudományi ág
Az időskor betegségeivel foglalkozó orvostudományi ág
A fertőző betegségekkel foglalkozó orvostudományi ág

Orvosi laboratóriumi asszisztens - Az alattomos szalmonella

Orvosi laboratóriumi asszisztens (FEOR-3324)

Az alattomos szalmonella


A szalmonella a láthatatlan veszélyek egyik leggyakoribb hordozójának számít otthonunkban. Ez a baktérium a kismamákat és kisgyermekeket különösen veszélyezteti. A fertőzés jellegzetes tünetei a hasmenés, hányás, fejfájás, láz.

A szalmonella legtöbbször elfogyasztott táplálékon keresztül jut a szervezetbe. A veszélyre eleinte semmi nem figyelmeztet, az elfogyasztott élelmiszereknek sem különös íze, sem szaga nem jelzi a fertőzés lehetőségét. A szalmonella baktériumok már 6 fokon osztódni kezdenek, de jellemzően 10-50 fok között szaporodnak. A nyári, folyamatos melegben kb. negyedóránként megduplázódik a kórokozók száma, amelyek aztán az élelmiszerek felületén még hónapokig életképesek maradhatnak. A meleg lehet azonban az egyik ellenszer is a baktérium ellen - mivel a 70 fok feletti hőmérsékleten a szalmonella elpusztul. Húsok esetében legalább 10, a főtt tojásnál legalább 5 percig szükséges, hogy a belsejükben is 70 fok legyen, hogy minden veszélyforrás megszűnjön.

A szalmonella legfőbb előfordulási helye a nyers hús és a tojás. Húsok között is előkelő helyen szerepelnek a szárnyasok: a csirke, a pulyka, a kacsa, a liba. A nyers húsok szinte mindegyikében található szalmonellát, de nem akkora mennyiségben, amely egészséges felnőtt szervezetében betegséget okozhatna. A gyerekeknek és a kismamáknak azonban ez a kisebb mennyiség is veszélyes lehet.

Egy egészséges felnőtt szervezetében kb. 10.000 – 1.000.000 csíra jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, a gyerekek, a terhes nők, az idősek és a legyengült immunrendszer már 100 csírától megfertőződhetnek. A fertőzés lappangási ideje 5 órától egy hétig is húzódhat. A gyógyult beteg azonban tudtán kívül fél év múlva is fertőzhet még, akár csak az élelmiszer megérintésével is, mert a szervezet kb. a gyógyulást követően 1-6 hónappal később üríti a baktériumokat.

Orvosi laboratóriumi asszisztens - Tévhitek az őssejttel kapcsolatban

Orvosi laboratóriumi asszisztens (FEOR-3324)

Tévhitek az őssejttel kapcsolatban


- Magyarországon nem használják fel a köldökzsinórvért: hamis. Már 2002 óta rendszeresen végeznek köldökzsinórvér-őssejt beültetést, számuk meghaladta a százat. A köldökzsinórvér gyógyászati felhasználásának lehetőségei egyre bővülnek: használják például rosszindulatú daganatos megbetegedések, csontvelő-elváltozások, vörösvérsejt-megbetegedések és immunbetegségek esetén. Hazánkban jelenleg 5 őssejt-transzplantációs centrum van. Az őssejt-transzplantáció az OEP által támogatott egészségügyi ellátás.

- A köldökzsinórvért az egész család fel tudja használni: hamis. A tárolt köldökzsinórvér csak annál használható fel kezeléshez (az antigének további vizsgálata nélkül), akitől levették. Az összeférhetőségi vizsgálatok eredményének függvényében esetleg még a beteg testvérénél is felhasználhatóvá válik.

- A családi köldökzsinórvér-bankok Magyarországon illegálisak: hamis. A 60/2003. (X. 20.) EszCsM. rendelet megteremtette az őssejtbankok egészségügyi szolgáltatásként való működtetéséhez szükséges törvényi kereteket.

- Fertőzött köldökzsinórvér nem használható: hamis. A döntés egy fertőzött minta esetleges felhasználásáról (ami a teljes állomány 5-7%-ában jelenik meg) kizárólag a transzplantációt végző intézet kezében van. Az, hogy felhasználják-e a mintát, azon múlik, hogy milyen mikrobával fertőzött a vér és milyenek a transzplantáció körülményei. A szakirodalomban sok olyan eset jelenik meg, ahol fertőzött köldökzsinórvért használtak. Az álláspont megfelel az európai törvényeknek (Európai Tanács 2006/17/WE. számú direktívája) és az AABB (American Associaton of Blood Bank) elvárásainak is.

 

Szülész(nő)i tevékenység segítője - Találj ki!

Szülész(nő)i tevékenység segítője (FEOR-3312)

Találj ki!


1818. július 1-én születtem, Budán.
Eredetileg a bécsi egyetem jogi karára iratkoztam be, de hamar váltottam az orvosi karra.

Munkásságomat életem során nem igazán ismerték el.
Legfontosabb publikációim az 1850-60-as évek során jelentek meg.
A Gyulai Pál utcában áll szobrom.
Időskoromra már az elmezavar jelei mutatkoztak rajtam.
Nagy jelentőséget tulajdonítottam a fertőtlenítésnek.
Budapesti egyetem viseli nevemet.
A gyermekágyi láz volt legnagyobb ellenségem.
Az anyák megmentőjének neveznek.
Megfejtés: Semmelweis Ignác

Szülész(nő)i tevékenység segítője - 5 hasznos tudnivaló a csecsemők alvásáról

Szülész(nő)i tevékenység segítője (FEOR-3312)

5 hasznos tudnivaló a csecsemők alvásáról


A csecsemőknek szülői segítségre van szükségük az elalváshoz. Az első hónapokban először könnyű álomba merülnek, és kb. 20 perc után merülnek fokozatosan a mély álom fázisába, amelyből már nehéz felébreszteni őket. Később ez a köztes szakasz rövidül, majd eltűnik.

Vannak csecsemők, akiknek szükségük van szülői segítségre a visszaalváshoz. A babák alvási ciklusai 50-60 percig tartanak, közte a könnyű álom szakaszába lépnek. Ha ez idő alatt nem ébrednek fel, könnyen visszasüllyednek a mélyalvásba, de ha valamilyen inger (pl. éhség) felébreszti őket, szükség lehet segítségre (akár hang, érintés) a visszaalvásukhoz.

Az éjjeli ébredések a túlélést szolgálják. Ha a baba olyan mélyen aludna, mint egy felnőtt, képtelen lenne felébredni arra, hogy szükségleteit érzékelje: éhség, eldugult orr, túl hideg hőmérséklet, stb. Így a fenyegető körülményekre válaszként felébrednek.

A csecsemők alvási szokásai sokkal inkább a temperamentumuktól függ, nem pedig a szülői gondozástól. Nem a szülő hibája, ha a baba felébred. Az első hónapokban a babák ritkán alszanak 4 óránál tovább táplálék nélkül – három és hat hónapos kor közt a baba megnyugszik, és egyre hosszabb időt képesek végigaludni éjszaka is.

A fejlődő baba sokszor ébrednek fel éjszaka is: az ülés, mászás, járás tanulásának periódusában. Ezek a műveletek arra sarkalják a piciket, hogy álmukban is „gyakoroljanak”.

Szülész(nő)i tevékenység segítője - Meddig várat magára az új jövevény?

Szülész(nő)i tevékenység segítője (FEOR-3312)

Meddig várat magára az új jövevény?


Régebben egyáltalán nem volt ritka a napokig tartó, minden energiát felemésztő vajúdás. Mára a helyzet sokat javult.

Általánosságban elmondható, hogy az első szülés időtartama jó fájások mellett általában 8-10 óra, a másodiké 6, a többedszer szülő nőknél már csak 4-5 óra. A jó fájások, vagyis a szülés kezdete a rendszeres és a méhszáj tágulásával járó fájások megindulásától számítandó. Ez a szülés leghosszabb, legfárasztóbb időszaka; az a néhány óra, amíg teljesen kitágul a méhszáj. Ha sem a magzatnál, sem az édesanyánál nem lépnek fel sürgős beavatkozást igénylő szövődmények, nincs különösebb jelentősége annak, hogy hány óra telik el a születésig. A vajúdás során általában a méhszáj eltűnését megelőző órák jelentik a holtpontot. Az összehúzódások ekkor a leghevesebbek. Ilyenkor nagyon sokat segít a kismamának, ha biztonságban érezheti magát, nem zavarják őt idegenek ki-be mászkálással. A külső tényezők jelentősen gátolhatják ebben a szakaszban a kinyílást, a magzat útjára bocsátását. Manapság egyre több kórházban alakítanak ki egyágyas szülőszobákat, ahol nagy biztonsággal senki nem zavarja meg indokolatlanul ezeket a fontos perceket.

Szülész(nő)i tevékenység segítője - A gólyamesék története

Szülész(nő)i tevékenység segítője (FEOR-3312)

A gólyamesék története


A gyermekek megszületésével kapcsolatba az emberek gólyameséket találtak ki. Máshol titokzatos asszonyról szól a fáma, aki kosárral, táskával, puttonnyal vagy útibőrönddel kopogtat be, hogy letegye a háznál az újszülöttet. Megint máshol egy különös hatalmú férfiember kapja a főszerepet: egy-egy hegyi pásztor vagy manó. Svájc némely vidékén úgy mondják: a piacon vagy a kútnál veszi a csecsemőt az édesapja, a belgák szerint a gyermeket hajó hozza a vásárra. Hegyvidékeken nem ritka az a szóbeszéd sem, hogy valahányszor a sziklába csap a villám, egy-egy kődarab a hegyi forrásba hull, s abból formálódik a gyerek. Német területen szinte tájról tájra változik a felfogás: a gólya mellett a varjú, a kánya, a hattyú, a nyúl, a csizmás kandúr, a szamár és a katicabogár egyaránt ismert a maga „gyermekhozó” funkciójában.

Az emberek és az állatok mellett jelentős szerepet játszik az efféle történetekben a növényvilág is. Angliában, Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban arról hallunk, hogy a gyermekek a káposztafejekben nőnek. Másutt fűzfán, alma-, körte-, szilva- vagy diófán teremnek, vagy éppen az erdő valamely nagyon öreg fájának odvából szedik ki a gyerekeket. De az embert létrehozó lények és erők sorában meg kell említni az „őselemet”, a Földet is. Patakokból kiálló furcsa sziklákon, hegyek omladékain, barlangok rejtekén, kosárban vagy hordóban található gyermekekről mesélnek egyes nyugati tájakon. Dániában a tenger sós vízéből eredeztetik a csecsemőket. De Európa szerte sűrűn előfordul az a mese, hogy a mocsarak, tócsák, tavak, patakok habjain úszkálnak a csecsemők. A gólyaügy hátterében is ugyanez a képzeletkör rejlik: a vizek, berkek lakója nyilván úgy halássza ki a csecsemőket életadó elemükből: a mocsarak, lapos rétek vizéből.

Szülész(nő)i tevékenység segítője - 5 hasznos tudnivaló a csecsemők alvásáról

Szülész(nő)i tevékenység segítője (FEOR-3312)

5 hasznos tudnivaló a csecsemők alvásáról


Az első térképet feltehetően a kínaiak készítették i.e. 2100-ban Az ábrázolásaik középpontjában Kína állt, és a térképekre a meghódított területek kerültek fel. A mai értelemben vett modern térképhez az ausztrál őslakosok rajzai álltak a legközelebb; felülnézetből ábrázolták a világot, akár csak napjaink térképein. Az észak-amerikai indiánok az égről is készítettek térképeket, és jelentőségek nyert a folyók ábrázolása is.

Egyes görög tudósok az i.e. 6-5. században már gömb alakúnak tartotta a földet, és az óceánnal körülvett három nagy kontinens középpontjába Görögországot helyezte. A rómaiak elsőként készítettek méretarányos térképeket. A Ravennai kozmográfia a birodalom több mint 5 000 helységnevét feltűntette. A középkori térképek nagy része a Biblia világához kapcsolódott, mások birtokperekhez, vagy éppen a tengerészeknek nyújtottak útbaigazítást. A földrajzi felfedezések a kartográfia történetében is sok újdonságot hoztak.

A legnagyobb felfedezés 1680-ban Jean-Dominique Cassini nevéhez fűződik, aki a háromszögelés módszerének felfedezésével nagyban átalakította az európai térképészetet. A felvilágosodás korában a Csendes-óceán feltérképezésére helyezték a hangsúlyt, ugyanis az óceánról készült ábrázolások tele voltak hibákkal. Ez többnyire azzal magyarázható, hogy az ismeretlen területek helyén – valóság híján - érdekes adatokat tűntettek fel a rajzolók, a teljesség igényének sugallásaként. A 18. században Anglia járt a térképkészítés élén, ugyanis az útépítések miatt új térképlapokra volt szükség, amelyek már tartalmazták a közlekedési útvonalakat a vámköteles utakkal együtt.

A 19. századtól kezdtek hasonlítani a térképek a maiakhoz, bár ezek még sok egyéb adatot is tartalmaztak. Greenwich-et jelölték meg mind az időszámítás, mind a hosszúsági fokok kezdő pontjának. Ez megszűntette az egyes államok saját első hosszúsági körét. A tenger alatti távíró kábelek lefektetése nagyban hozzájárult a vizek még pontosabb feltérképezéséhez, az újabb vasúthálózatok pedig újabb térképészeti munkákat igényeltek. Az első űrszonda felbocsátása után a Föld mellett lehetőség nyílt a világűr megismerésére is.