Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású - Orvosi tévhitek

Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású (FEOR-2229)

Orvosi tévhitek


- A köröm és a haj halál után is még tovább nőnek: a növekedés mértéke elsősorban hormonális eredetű, így minden ember esetében eltérő. De a halál után sem a haj, sem a köröm nem nő már tovább, hiszen abban a pillanatban a hormonok termelése is leáll. A tévhit alapja az, hogy a bőr kiszárad, összehúzódik, és ez a növekedés hatását kelti. Ugyanilyen tévhit, hogy a frissen vágott haj és szakáll gyorsabban nő – csak a semmihez képest szembeötlőbb a különbség.

- A sötétben olvasás rontja a szemet: ennek a kijelentésnek nincs megalapozott tudományos háttere. Igaz, hogy a kevés fény mellett történő olvasás ideiglenesen megerőltető a szemeknek, de az hamar helyreáll normál fényerő mellett.

- A sötét bőrű embereknek nem árt a nap: az valóban igaz, hogy nem égnek le olyan könnyen, mint a világos bőrű emberek. Ám a nap káros ultraibolya sugárzása számukra is éppolyan káros, sőt, a bőrrák okozta halál száma gyakoribb a sötét bőrű emberek körében.

- A zsíros ételek pattanást okoznak: ez kizárólag akkor lenne igaz, ha a zsíros ételeket nem elfogyasztanánk, hanem az arcot kennénk be vele. A pattanások kialakulását a bőr eldugult pórusai okozzák. A bőr kenőanyagának, a faggyúnak a túltermelődése eredményezi a hámsejtek felhalmozódását, amely végül a pattanáshoz vezet.

- Este 6 óra után már nem egészséges enni: nem az időpont számít, hanem a bevitt kalória mennyisége; akkor kell enni, amikor még el is tudja égetni a szervezet a fölösleges kalóriákat. A legjobb, ha az ember rendszeresen étkezik. A kései evés kihagyása azért lehet jó, mert így 10-12 órás szünet után az ember kellőképpen megéhezik, és képes egészséges reggelivel kezdeni a napot.

Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású - Mi fán terem az aromaterápia?

Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású (FEOR-2229)

Mi fán terem az aromaterápia?


Az aromaterápia arra szolgál, hogy kiegyensúlyozza és harmonizálja a test, valamint az érzelmek és a gondolatok működését, segítse a szervezet öngyógyító képességét. Mindez természetes, esszenciális illóolajok használatával történik. Az aromaterápia alkalmazható megelőzésként, de aktív gyógymódként is akut megbetegedések esetén.

Az illóolajokat többnyire gőzöléssel, desztillálással, esetleg hidegen történő sajtolással nyerik a növények, fák leveleiből, hajtásaiból, virágaiból, gyökereiből, vagy egyéb részeiből. Már az ókorban is ismerték és használták az illóolajokat, bár a testápolás mellett főleg szakrális tevékenységek során volt nagy jelentőségük, és gyógyító eszközként is folyamodtak hozzájuk. Az egykori arab lakomák végén a vendégek nyakukban mirhával illatosított virágfüzérekkel távoztak.

Az illatos- és fűszernövények fő szállítója Babilónia volt. Itt az illóolajok felhasználásával történő testápolás mindennaposnak számított a lakosság körében. Az egyiptomi királysírokba más használati tárgyak mellett illatszeres palackokat is tettek. A halottak mumifikálásához az illóolajok baktériumölő és konzerváló hatását használták ki. A gazdagabbak főként cédrust és mirhát, a szegényebbek fahéjat, szantált, vagy kakukkfüvet használtak. Az egyiptomi kultúra hanyatlásakor is híresek maradtak botanikus kertjeik, amelyekbe afrikai, arábiai és indiai növényeket gyűjtöttek össze.

A zsidó kultúrában is nagy becsben tartották a tömjént és a mirhát; ismerték fájdalomcsillapító és nyugtató hatását is. A halálraítélteknek kivégzés előtt tömjénnel és mirhával fűszerezett bort adtak.

A kínai kultúrában a nagy mennyiségű illóolaj adagolásakor fellépő kábító hatást aknázták ki. A fahéjat, a borsot és a gyömbért a járványok elleni küzdelemben használták. A görög orvostudomány ötvözte az egyiptomi és a keleti gyógyászati kultúrák eredményeit, a rómaiak pedig ugyancsak felhasználták gyógyszerként aromás növényeiket és olajaikat.

A népvándorlás során az illatkultusz eltűnt Európából, csak Bizáncban élt tovább és virágzott. A Szentföldről hazatérő keresztes lovagok hoztak magukkal illóolajokat és fűszereket – nekik köszönhető, hogy ezek gyógyító hatását újra felfedezték és alkalmazni kezdték.