Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Egyéb ipari és építőipari foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Ipari alpinista - Ehhez alpinista kell!

Ipari alpinista (FEOR-7912)

Ehhez alpinista kell!


Kattints és nézd meg az alábbi épületeket, majd döntsd el, hogy mennyire lenne bátorságot ipari alpinistának menni!

Petronas Towers (Malájzia – magasság: 452 méter)
Burj Khalifa (Egyesült Arab Emírségek – magasság: 828 méter)
CN Tower (Kanada – magasság: 553 méter)
Willis Tower (Egyesült Államok – magasság: 442 méter)
World Trade Center (Egyesült Államok – magasság: 417 méter)
Osztankínói tévétorony (Oroszország – magasság: 540 méter)
Eiffel torony (Franciaország – magasság: 300 méter)
Szent Péter és Mária Dóm (Németország – magasság: 157 méter)
KL Menara (Malájzia – magasság: 310 méter)
London Eye (Egyesült Királyság – magasság: 135 méter)

Ipari alpinista - Nagytakarítás a hegyekben

Ipari alpinista (FEOR-7912)

Nagytakarítás a hegyekben


Sokan nem tudják, de a hegymászók óriási szeméttömeget halmoznak fel maguk után. Külön expedíciók szakosodtak arra, hogy ezeket összegyűjtsék, és megtisztítsák a hegyeket. 8 ezer méter felett – az úgynevezett halálzónában – eddig még csak egyszer történt „takarítás”, mivel ez nagyon veszélyes. Már maga a mászás is kockázatos: kevés az oxigén, erős a szél, fagypont alatti a hőmérséklet.

A hegymászók közül sokan a fárasztó hegymenet, a mély hó, a magasság és az oxigénhiány miatt út közben megszabadulnak felszerelésük nagy részétől. A szélsőségesen hideg időjárás pedig konzerválja az elhagyott csomagokat. Így a hegy tetején rengeteg oxigénpalackot, régi imazászlókat, köteleket, hátizsákokat és sátrakat találnak, de akár még az 50-es évekből származó rögzített kötelek is fellelhetők, amelyek nem csak csúfítják a tájat, de balesetveszélyesek is. Az eldobott szemetek és felszerelések mellett azonban előfordul, hogy életüket vesztett hegymászókra is rábukkannak, akiknek a holttestét szintén mumifikálja az időjárás.

A turisták becslések szerint mintegy 120 tonna szemetet hagytak maguk után a Mont Everesten, ami egy emberre levetítve 2,7 kilogrammot jelent. A rengeteg tárgy mellett úgy saccolják, hogy mintegy 120 holttest is hever a csúcs környékén. A kínaiak elsőként 2004-ben indítottak takarító expedíciót a hegyre, s a részt vevő 24 önkéntes mintegy 8 tonna szemetet gyűjtött össze 5 100 és 6 500 méter között. 2005-ben már 100 hegymászó vett részt az akcióban, és eldobott sátrakat, oxigénpalackokat, üvegeket és műanyag szemetet hordtak le a hegyről, a 2009-es takarítás alkalmával pedig a mászást is korlátozták a tavaszi szezonban.

Ipari búvár - Vízalatti régészet

Ipari búvár (FEOR-7911)

Vízalatti régészet


A vízalatti régészet története a 15. századig nyúlik vissza. Az első ilyen jellegű kutatómunkát a mai Olaszország területén található Nemi tónál végezték, ahol már régóta köztudott volt, hogy az első században élt Caligula császár elsüllyedt hajói fekszenek a tó mélyén. Az akkori technika nem tette lehetővé, hogy a roncsokat felhozzák, sőt azt sem, hogy igazán behatóan tanulmányozzák őket, de a helyiek azért folyamatosan próbálkoztak (többek között búvárharangot használva) az apró flotta felkutatásával.

Egészen az 1830-as évekig kellett várni, hogy az első komolyabb vízalatti kutatások elinduljanak. Az ekkor lezajlott expedíciók részben régészeti céllal, részben pedig azért történtek, mert egy-egy hajóroncs megnehezítette a víziközlekedést. Az ezidőtájt felhozott leleteket legtöbbször értékesítették, csak ritkán rendezték őket valamiféle történelmi gyűjteménybe.

Az igazi áttörést az 1950-es évek hozták el, amikor a modern búvárfelszerelések lehetővé tették, hogy a hajóroncsokat az eddiginél sokkal behatóbban tanulmányozzák. Innentől kezdve egymást követték az újonnan felfedezett leletek, az egyre részletesebben és szakszerűbben feltárt helyszínek.

Kártevőirtó, gyomirtó - Hasznos rovarok

Kártevőirtó, gyomirtó (FEOR-7914)

Hasznos rovarok


Míg egyes rovarok kifejezetten károsak környezetük számára, addig vannak olyan fajok, amelyek léte előnyökkel jár. Néhányan közülük például éppen abban segítenek, hogy a kártékony rovarokat elpusztítsák.

A jótékony ragadozó rovarok többnyire nagyobb testméretűek, mint áldozatuk, így fejlődésükhöz több egyedet fogyasztanak el. Egyesek csak bizonyos fajú rovarokkal táplálkoznak (például a katicabogár csak bizonyos levéltetveket fogyaszt el), míg mások főként a táplálékkínálathoz alkalmazkodnak, és mindent elfogyasztanak, amit találnak. A katicabogarak mellett a poloskák, a zengőlegyek (lárva állapotban), a hártyásszárnyúak, és pókok és a ragadozó molyok mind ragadozó életmódot folytatnak. A gabonafutrinka kivételnek számít: növényekkel táplálkozik, és bizonyos gabonákban komoly károkat okoz. A Közép-Európában legelterjedtebb 58 katicabogárfaj közül 50 levéltetvekkel táplálkozik, három növényekkel és gombákkal, kettő növényekkel és rovarokkal egyaránt. A zengőlegyeknek csak egyharmada ragadozó. Hasonló a helyzet a polyvák esetében.

Az élősködőki a gazdaállatok szervezetében vagy testfelületén élnek, főként az áldozat szervezetében található tápanyagokat fogyasztják, vagy később a szerveit is. Majdnem minden hasznos parazita rovar a darazsakhoz és molyokhoz tartozik. A gubacsdarazsak között sok olyan faj léte zik, amely növényekkel táplálkozik. A kifejlett élősködők főként pollennel, nektárral, mézzel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Sajátos táplálkozásával sok élősködő darázs több gazdaállatot öl meg, mint amennyit valójában elfogyaszt.

A kórokozók lehetnek vírusok vagy mikroorganizmusok, például baktériumok, gombák vagy egysejtűek. A kórokozók közé sorolják a fonálférgeket is, noha természetüknél fogva az élősködők közé tartoznának. A vírusok, baktériumok és egysejtűek a gazdaállatokat a szájüregen keresztül fertőzik, többnyire akkor, amikor azok táplálkoznak. A hasznos rovaroktól eltérően a kórokozók járványokat okozhatnak, ezáltal rövid idő alatt megsemmisítik vagy megtizedelik a legnépesebb kártevő-populációkat is, mint például a levéltetveket.

A szürkepenész ellen új ökológiai védekezést találtak ki: amikor a méhek elhagyja kaptáraikat, lábukat olyan fürdőben mártják meg, amely a szürkepenésszel szemben hatékony ellenszert tartalmaz: egy ártalmatlan gombát. Beporzás során a gomba közvetlenül rákerül a virágzatra, ez pedig megelőzi a szürkepenésszel történő fertőződést.

Kéményseprő, épületszerkezet-tisztító - Miért hoz szerencsét?

Kéményseprő, épületszerkezet-tisztító (FEOR-7915)

Miért hoz szerencsét?


Az egyik legismertebb babona, hogy ha kéményseprőt látunk, akkor szerencsénk lesz, főként, hogy ha még valamelyik gombunkat is megcsavargatjuk közben. De vajon honnan ered ez a hiedelem?

Az egyik magyarázat szerint pusztán onnan, hogy ha régebben valaki kéményseprővel találkozott, akkor már abban az esetben is szerencsésnek érezhette magát, ha a derék feketeruhás nem kormozta össze. Egyesek szerint ez a megkönnyebbülés alakult át az idők során úgy, hogy már a kéményseprő látványa is szerencsét kell hozzon.

Ennél valószínűbb magyarázat azonban az, hogy azoknál a házaknál, amelyeknél megfordult a babona főszereplője, sokkal ritkábbak voltak mind a tűzesetek, mind pedig a füsttel összefüggő mérgezések, balesetek. Így könnyen kialakulhatott a babona, miszerint maga a kéményseprő jelenléte hozza el a korábbi századokban bizony még sokszor tűz martalékává váló házak számára a szerencsét.

Forrás: www.sulinet.hu

 

Robbantómester - 21 ágyúlövés

Robbantómester (FEOR-7913)

21 ágyúlövés


Az államfőket 21 ágyúlövéssel illik fogadni. Az egyezer hadtörténeti apróság című könyvben ez áll: „A haditengerészet hajói és hajórajai számára 1826-ban szabályzatot adtak ki a tiszteletadásokra vonatkozólag, amelynek egyes határozmányai mindvégig fennmaradtak. A tisztelgés mindegyikénél ágyúlövéseken kívül 3-13 „Evviva” volt kiáltandó az egész legénység részéről, majd 1850 után hurrát kellett kiáltani. Az üdvkiáltás később csak igen magas állású személyek részére lett illetékes. Az uralkodónak járó tiszteletadás eredetileg az összes ágyú sortüzéből, a vitorlatisztelgésből (az összes legénység a vitorlarudakon) és 13 „Evviva l’Imperatore e Re” kiáltásból, később csak az összes hajó által adott 21 ágyúlövésből és 5 hurrá kiáltásból állott. A tábornagynak eleinte 19 ágyúlövés és hét „Evviva”, később csak lövés járt.”

Vagyis a 21 ágyúlövést a haditengerészetnél rendszeresítették. A mennyiségre vonatkozóan egy öreg tiszt magyarázata szolgál. Eszerint a 21-es szám csupán véletlenül született. Régen ugyanis az ágyúkba való töltetet olyan ládákban szállították, amelyekben 3×7, vagyis 21 darab fért el. Így született meg, hogy valaki egyszer azt mondta: „Ha magas vendégünk megérkezik, lőjetek ki tiszteletére egy láda töltényt!” Így lett tehát az üdvlövések száma 21.