Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Élelmiszer-ipari foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő - A borkészítés úttörői

Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő (FEOR-7115)

A borkészítés úttörői


A szőlő egyik őshazája valahol Eurázsiában található, ahol ma is vadon él. A Kaukázus-hegységben 1700 méter magasságig is előfordul, és 15-16 centiméter vastag vesszejével még a legmagasabb fák csúcsaira is felkapaszkodik. De a vadszőlő Európában is honos, kaukázusi rokonaitól csak a magja különbözik. A harmadik szőlőcsoport Amerikában virul.

A szőlőtermesztés és a borkészítés valahol Európa és Ázsia határán kezdődött. Hogy ki és mikor készítette az első bort, azt nem lehet tudni, de tény, hogy 4200 esztendővel ezelőtt már boroztak az emberek. Hammurabi babilóniai király egy kőbe vésett rendelete szerint a kereskedőknek szigorúan megtiltja, hogy a bort a kiszabott árnál drágábban mérjék, és részeg embereket kiszolgáljanak. E rendelkezés megszegőit halállal büntették. Az antik görögök megsózták a boraikat. A borba néha kősót tettek, vagy tengervizet töltöttek mellé. Esetleg ánizzsal, korianderrel, köménnyel vagy rózsalevelekkel fűszerezték.

Hazánkban valószínűleg a rómaiak telepítették az első tőkét a Dunántúlon. Később azonban császári rendeletek kivágásra ítélték az itáliai bornak konkurenciát csináló pannóniai szőlőtőkéket. Csak Probus császár engedélyezte újra a szőlőművelést Pannóniában. Azóta megszakítatlan folyamat hazánk területén a szőlőművelés. A magyar szőlő és a magyar bor világszerte híres.

Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő - Fröccs-kalauz

Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő (FEOR-7115)

Fröccs-kalauz


Azt tartják, hogy egy kevés borral megízesített szóda kifejezetten üdítő, serkentő hatású. De miből-mennyit?

- spriccer: szódavízzel higított bor
- hosszúlépés (vagy fordított): 2 dl szódavíz, 1 dl bor
- kisfröccs (vagy rövidlépés, vagy fütty): l dl bor, l dl szódavíz
- nagyfröccs (vagy hajtás vagy húzás): 2 dl bor, 1 dl szódavíz
- mafla: 1 liter bor és ugyan annyi szódavíz
- házmester: 3 dl bor, 2 dl szódavíz
- viceházmester: 2 dl bor, 3 dl szódavíz
- lakó: 1 dl bor, 4 dl szódavíz
- háziúr (vagy nagy házmester, vagy bivalycsók): 4 dl bor, 1 dl szódavíz
- Krúdy fröccs: 9 dl bor, 1 dl szóda; az író szerint ilyen arányban a víz „megnevetteti” a bort

- csattos: 1 liter bor, 1 liter szódavíz
- lámpás: 11 liter bor, 1 liter szódavíz
- tücsök fröccs: 5 dl borhoz éppen csak egy spriccentés szódavíz
- sóher fröccs: 9 dl szódához 1 dl bort kell adni ízesítőnek
- málnás fröccs: savanyú alföldi fehér borhoz málnaszörpöt és szódavizet adnak
- kass (vagy tiszta) fröccs: vörösbor pezsgővel
- góré fröccs: 1 vagy 2 dl borhoz csak annyi szóda, amennyi még a pohárban elfér

- deák bólé: nagyon kevés – bármilyen - alkohol sok szódavízzel felöntve
- színész fröccs: igen szegény ital; 2 dl szódavíz és az is langyosan
- matróz fröccs: egy korsó sör mellé 1 dl rumot szervíroz a pincér
- postás fröccs: dupla feketekávé rummal

Pék, édesiparitermék-gyártó - Ki sütötte az első kiflit?

Pék, édesiparitermék-gyártó (FEOR-7114)

Ki sütötte az első kiflit?


Az egyik elmélet szerint az első kifli egy bécsi sütőmester nevéhez fűződik. A török császárnak igen fájt a foga Bécsre, s el is határozta, hogy elfoglalja. Hatalmas seregével körülvette a várost, s bár nap nap után hevesen ostromolta, támadásait a védők – köztük a céhek hősiesen harcoló tagjai – mindig visszaverték. A kudarc után az ostromlók elvonultak Bécs alól. A város falain kívül épült Szt. István-templom tornyára, ahová a törökök kitűzték a félholdat, visszakerült a kereszt. Ekkor, 1529-ben, tehát csaknem 450 esztendővel ezelőtt készítette a török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű bécsi sütőmester.

A kifli „osztrák állampolgárságában” nem is kételkednek a kutatók; Ráth-Végh István is így vélekedik A varázsvessző című munkájában. Itt olvasható, hogy a kifli ötlete az első bécsi kávéház-tulajdonos, Kolschitzky úr agyában született meg. Elhatározta, hogy mivel a bécsiek eleget koplaltak az ostrom alatt, most meg fogja velük etetni a félholdat. Megbízott egy péket, süssön a kávé mellé félhold alakú süteményeket, s ezzel megszületett a kifli, amelynek francia neve, a croissant félholdat is jelent. Bécsi nevét onnan kapta, hogy a félhold az István-templom tornyán jelent meg, s az orom németül: Gipfel!

Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó - Amit a sajtokról tudni érdemes

Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó (FEOR-7113)

Amit a sajtokról tudni érdemes


A sajt egyet jelent Európával. A parmezán és a mozzarella Olaszországból, a gouda Hollandiából, a dán kék Dániából, a brie és a camembert Franciaországból, a feta Görögországból; és még folytathatnánk a felsorolást. Tulajdonképpen ennek a népszerű élelmiszernek az európai országok uralják mind a világtermelését, mind a fogyasztását.

A sajtok számos kategóriába oszthatók, de tekintet nélkül a típusra, minden sajt készítésénél szükség van a tej szilárd alvadékra és folyékony savóra való szétválasztására. Ebbe rendszerint beletartozik a tej baktériumokkal való megalvasztása és az oltó hozzáadása, ami megszilárdítja a keletkezett alvadékot. Ezzel, azonban véget is ér az egyformaság. Innentől a sajtot moshatják, száríthatják, melegíthetik, nyújthatják, öregíthetik vagy érlelhetik a kívánt végterméktől függően. A melegítés és öregítés kemény sajtot ad végeredményként, a nyújtással mozzarellát születik, az érlelés hozza létre a brie-t, a camembert és a kék sajtokat.

Egy gyufásdoboz méretű kemény sajt körülbelül egyötödét szolgáltatja egy felnőtt fehérjeszükségletének és megközelítőleg egyharmadát a tizenévesek mindennapi kalciumszükségletének. A sajtban és más tejtermékekben lévő kalcium sokkal könnyebben hasznosul, mint a növényi élelmiszerekből. A sajt tartalmaz még A-, B2-, B12-, D-vitaminokat, niacint és olyan ásványi anyagokat, mint a cink és foszfor.

A világ legdrágább sajtjaként egy szerb sajtot tartanak számon, amely friss levegőn tartott balkáni szamarak tejéből készül. A pule sajt megközelítőleg ezer euróba kerül. A zasavicai füstölt sajt magas árát az indokolja, hogy a környéken nevelt szamarak méregdrága tejéből készítik - noha a szamarak semmilyen különleges bánásmódban nem részesülnek, és étrendjük sem tér el egy átlagos balkáni szamárétól. Egy kilogramm sajthoz 25 liter balkáni szamártej kell.