Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Feldolgozóipari gépek kezelői

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó - A Tisza évszámai I.

Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (FEOR-8124)

A Tisza évszámai I.


1939 – A cseh Thomas Bata megvásárol egy martfűi telket, amelyen felépíti cipőgyárát. Az akkor még Cikta Rt. nevet viselő üzem három év múlva kezdi meg a cipők gyártását.

1942-49 – Változó intenzitással (és változó mértékű nyereséggel, illetve veszteséggel), de az üzem folyamatosan működik. A gyártósorokon gumi- és fatalpú lábbelik egyaránt készülnek.

1949 – A cég a Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat nevet kapja. Innentől főként a hazai piacra termelnek, olyan nagy megrendelőknek is, mint a Honvédelmi Minisztérium vagy a Belügyminisztérium. Export kizárólag a keleti blokk országaiba történik.

1970 – Elkészül a vállalat új (kék-piros) logója.
1971 – A sportcipők gyártásával új piac nyílik meg a cég előtt: a fiatalok. A friss termékvonal annyira sikeres, hogy még nagy múltú nemzetközi cégek is a Tisza Cipőgyárban gyártatják egyes saját termékeiket. Az akkori kor egyik legemblematikusabb terméke a cég által gyártott tornacipő.

Forrás: www.tiszacipo.hu

 

Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó - A Tisza évszámai II.

Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (FEOR-8124)

A Tisza évszámai II.


1974 – A gyár egyértelműen Magyarország legnagyobb cipőgyára. Évente több mint 10 millió cipő (ennek nagy része a jellegzetes tornacipő) készül náluk, amelyek nagy része kiváló minőségű. Ezt jelzi a számos hazai és nemzetközi nívódíj.

1976 – Némileg megnyílni látszik a nyugati piac. Újabb megrendeléseket ad le az Adidas, a Tisza termékek megjelennek az angliai boltok polcain és megrendelés érkezik a fő hidegháborús ellenfél, az Egyesült Államok irányából is! Természetesen továbbra is jelentős nagyságú export irányul a szocialista tábor államaiba, de (talán meglepő módon) az arab világ országaiban is sok magyar cipő talál gazdára.

1990 – A rendszerváltással együtt a gyárnak egyre nagyobb mértékű külföldi konkurenciával kell szembenézni, a hazai áruházakban egyre több – korábban csak filmekből ismert – nemzetközi márka jelenik meg. Ezzel egy időben a korábban favoritnak tekintett tornacipő-ágazatról egyre nagyobb hangsúly tevődik az utcai cipőkre.

2003 – A Magyarországon is hódító retró-hullám jegyében a márka szinte újjászületik és ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Forrás: www.tiszacipo.hu

 

Dohánygyártó gép kezelője - Dohány-tények

Dohánygyártó gép kezelője (FEOR-8112)

Dohány-tények


Kína a világ legnagyobb cigarettagyártója és cigarettafogyasztója is egyben. A teljes lakosságnak 36%-a, a férfiaknak 70%-a dohányzik. A kommunista országban évente 1 millió ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben.

Az összes eladott cigarettának körülbelül negyede csempészett.
Bhután a Föld egyetlen országa, ahol mind a dohányzás, mind pedig a dohánytermékek értékesítése tiltott.

A Ferrari az egyetlen forma 1-es csapat, amelyik még mindig tudhat dohánycéget a szponzorai között. A futamok helyszínein érvényben levő tiltás miatt azonban ők is csak Monacoban és Kínában szerepeltethetik az érintett matricákat az autókon.

4-5 szál cigaretta már halálos lenne, ha a teljes nikotin-tartalmukat a szervezetbe juttatnánk. Ez a mennyiség csak azért nem végez a dohányossal, mert a nikotin nagy része nem kerül a testbe.

Felmérések szerint a dohányosoknak mintegy 70%-a szeretne leszokni.

Dohánygyártó gép kezelője - A pipavásárlás fortélyai

Dohánygyártó gép kezelője (FEOR-8112)

A pipavásárlás fortélyai


A pipások úgy tartják, hogy a pipálás egyszerre művészet és tudomány is. Művészet, mert élményt ad, tudomány, mert gyakorlatilag egy bonyolult szerkezet működtetésére van szükség.

A gyökérpipák alapanyaga a hanga-/briargyökér, amely egy nagyon lassan fejlődő gumó, a növényvilágban a tűznek egyik legellenállóbb anyaga.

Egy pipa kiválasztásánál érdemes nagy gondot fordítani a megfelelő méretre, hogy a pipázó ne tűnjön stílustalannak, esetleg ne váljon nevetségessé. Aki már tudja, hogy mit szeretne, akkor meg kell találni a megfelelő gyártót. Kifizetődő minőséget választani. A gyökérpipa használhatóságát jelentősen befolyásolja anyagának minősége, erezetének sűrűsége, a készítésnél alkalmazott technológia, stb. Meghatározó az is, hogy a földből kiásott gyökeret hogyan szárítják ki, munkálják meg. Sima felületű pipánál le lehet ellenőrizni a gyökér erezetét a pipa fején és szárán. Ennek megléte fontos, mert hiánya arra utal, hogy a pipát a gyökér gyengébb, puhább részeiből metszették. Nem sima felületű pipánál ez nagyítóüveggel ellenőrizhető. Ezek után ellenőrizni kell a furatok elhelyezkedését (a szabad füstjárást), amely egy pipatisztító szállal elvégezhető. Számít az is, hogy egy síkba esik-e a tűztér feneke és a füstcsatorna alja – nem lehet köztük eltérés. A csutora csapos csatlakozása a szárban ne legyen sem túl szoros, sem túl laza, és egész hosszában tökéletesen illeszkedjék. Oldalirányban se lötyögjön, még kissé kihúzott vagy elfordított állapotban sem.

Dohánygyártó gép kezelője - Alapvető dohányismeretek

Dohánygyártó gép kezelője (FEOR-8112)

Alapvető dohányismeretek


A dohány minősége, használhatósága, íze, zamata sok tényezőtől függ, mint például az időjárástól, a termőföld minőségétől, a csapadéktól, a levegő páratartalmától, a tengerszint feletti magasságtól, a termesztés módjától, vagy akár a feldolgozásától. Azonos vetőmagból különböző területen nőtt dohányok eltérő zamatú füstöt adhatnak, de a készítési folyamat is erősen befolyásolja a dohány ízét.

A dohányválaszték az 1800-as évektől nőtt meg ugrásszerűen, amikor nemesítéssel új fajtákat hoztak létre, és megjelentek a különféle keverékek is. Ma már tengernyi fajta és márka közül lehet válogatni.

A dohányok két fő csoportba oszthatók. Léteznek az úgynevezett alapot adó típusok, amelyek megadják a keverék testét, jellegét. Ide sorolható például a Burley, a Virginia, a Maryland, vagy a Cavendish dohány is.

A dohányok másik fő csoportja a adalék- vagy fűszerdohányok, amelyek ízkiegészítésre, állag- vagy égési tulajdonságok javítására szolgálnak. A fentebb említett Cavendish fűszerdohányként is alkalmazható. Emellett ide sorolható még a Perique, a Latákia, vagy az Orientális dohány. Ez utóbbi valójában számos dohány gyűjtőneve, mint a Djubek, Xanthi, Djebel, Smyrna – mindegyik tiszta, jó aromájú, fűszeres zamatú, jellegzetes illatú dohányféle, általában édeskés vagy pikáns ízzel.

Dohánygyártó gép kezelője - Szertartásos dohányzás, avagy a vízipipa élvezete

Dohánygyártó gép kezelője (FEOR-8112)

Szertartásos dohányzás, avagy a vízipipa élvezete


Az arab világ egyik legrégibb tradíciója a férfiak körében a vízipipázás. Szinte nem létezik olyan keleti kávézó, ahol ne lenne lehetőség vízipipát szívni. Ez már nem egyszerű dohányzásnak számít, hanem inkább szertartás.

Az első vízipipákat Indiában készítették, kókuszdió héjából. Azóta sokat változott, és a Közel-Keleten nagyon népszerűvé vált. Fénykora a 17. századi Törökországban volt, ahol akkoriban szigorú szabályok alakultak ki használatára vonatkozóan. A 19-20. században kifejezetten népszerűvé vált az európai elit nők körében. Fontos eszközévé vált az ötórai teaszeánszoknak, vagy egyéb intellektuális összejöveteleknek.

Használatkor a dohányt a pipa tetején lévő tölcsérbe kell helyezni. Nem minden dohány alkalmas azonban a vízipipához: csak a kifejezetten erős, sötét színű iráni dohány, amely a legtöbbször különleges, gyümölcsös ízesítésű. Ínyencek a víztartályba is friss gyümölcsdarabokat dobnak, így még ízletesebbé tehetik a füstöt. Az aroma akár 1 – 1,5 óráig is élvezhető. A tetejére izzó faszenet helyeznek. A keletkező füst a tartály aljában lévő vízen keresztül áramlik.

A vízipipa használata sokak szerint a dohányzás legjobb alternatívája, mert a vízen átáramló füst nagymértékben mentesül a káros anyagoktól, mire eljut a tüdőig. A használatos dohányok nem tartalmaznak dohányt, is többnyire nikotintartalmuk is alacsony. A különféle dohányok más és más hatást kelthetnek: egyesek inkább ellazítanak, nyugtatnak, mások éppen serkentőleg hatnak.

Dohánygyártó gép kezelője - Árulkodó dohányzás

Dohánygyártó gép kezelője (FEOR-8112)

Árulkodó dohányzás


A dohányzás története Amerikában kezdődött, az őslakos indiánok körében. A felfedezők lettek figyelmesek arra, hogy az indiánok a dohány leveleit összesodorják, meggyújtják, és „megisszák a felszálló füstöt". A szokás a hajósok közt is gyorsan terjedt, akik magukkal vitték az óhazába is, így nemsokára továbbadták az egész világon. A portugálok, amerre csak jártak, mindenütt ültettek a növényből, hogy sehol se legyenek szűkében a drognak. A korai dohányosok az indiánoktól értesültek arról, hogy a dohányzás szokása idővel megrögzöttséggé válik, és aki egyszer elkezdi, előbb-utóbb rabjává válik a szernek. A tengerészek azt is tudták, hogy nemcsak a füst beszívása, hanem a dohánylevelek elrágása, illetve a porrá őrölt levelek beszippantása is elmulasztja a kialakult vágyódást.

A dohányos jelleméről árulkodik az, ahogyan cigarettáját szívja:
Elmélkedő típusú ember: aki a cigarettát a hüvelyk- és mutatóujja között, befele fordítva, tenyerébe görbített ujjakkal tartja.

Könnyelmű, frivol ember: aki a cigarettát a hüvelyk- és mutatóujja között tartja, miközben többi ujját begörbíti.

Becsületes, őszinte és önfeláldozó típusú ember: aki a cigarettát a mutató és középső ujja között, nyitott tenyérrel tartja.

Világfi, szórakozást kedvelő, meglehetősen szószátyár típusú ember: aki a cigarettát a mutató és középső ujja között tartja, gyűrűs- és kisujját tenyérbe zárva, hüvelykujját pedig felemelve tartja.

Gyanakvó, bizalmatlan természetű ember: aki a cigarettát a mutató és középső ujja között tartja, a többi ujját szorosan összezárva vagy tenyérbe szorítva tartja.

Forrás: Dorian Green: Nagy Horoszkópkönyv

Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője - Ivóvíztől a palackozott kóláig

Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője (FEOR-8111)

Ivóvíztől a palackozott kóláig


A Coca-Cola legfőbb alapanyaga a víz. A többnyire a városi vízhálózatból nyert ivóviz először egy összetett vízkezelésen megy keresztül, majd cukor, illetve édesítőszer hozzáadásával elkészül a szirup. Ehhez jön a titkos recept alapján készült Coca-Cola koncentrátum, amely az ital végleges ízét adja. A késztermékhez szükséges minden összetevőt mixerekben vegyítik, ahol további vizet adnak mindehhez, és megtörténik a széndioxiddal való dúsítás.

Ezután jöhet a palackok töltése. A Coca-Cola minden PET alapanyagú kiszerelési egységét a saját előformagyártó és palackfúvó üzemében készíti. A fél literes műanyag palackok gyártási kapacitása óránként 42 ezer palack. A palackok első állomása egy fröccsöntő gépen előállított előforma – ezt bébipalacknak nevezik. Ezeket a palackfúvó berendezésekhez szállítják, ahol felmelegítés után magasnyomású levegővel a kívánt formára fújják őket. A fújóformák segítségével alakul ki a megfelelő méretű palack végleges formája.

Miután megtörtént a palackok minőségi paramétereinek ellenőrzése egy nagysebességű kamerán keresztül, a hibátlan palackok egy légpályán kerülnek az automata töltőgéphez, ahol megtalálható a késztermék előállításához szükséges minden elem, a kupakot is beleértve.

A végső fázis a csomagolás: a palackokat, miután legördültek a gyártósorról, egy automata csomagológép rendezi egységcsomagba. A kész csomagok már automatikusan kerülnek a raklapokra, majd ezeket targoncával szállítják el a raktárhelyiségbe.

Fotó- és mozgófilmlaboráns - Hogyan működik az IMAX?

Fotó- és mozgófilmlaboráns (FEOR-8137)

Hogyan működik az IMAX?


Az IMAX (és általában a manapság elterjedt 3 dimenziós) filmeket különleges kamerarendszerekkel rögzítik. Ahogy a bal és jobb szemünk mindent kicsit más szögből lát, ezek a csúcs-kamerák is két, egymástól kicsit különböző perspektívából rögzítik egyidejűleg az eseményeket.

Az IMAX moziban a két külön rögzített tekercset egyszerre vetítik a vászonra, de ez még nem elég ahhoz, hogy az emberi agy térhatásúnak érzékelje a filmet. Ezért van szükség arra a különleges szemüvegre, ami az egyszerre vetített kockákat szétosztja bal és jobb szemünk között. Az így feldolgozott képek pedig már 3 dimenziós látványként képződnek le az emberi agyban.

Ez a módszer már messze nem a 90-es években a magyar televízióban is kipróbált piros-kék szemüveggel élvezhető térhatású technológia, a jelenleg használt polarizált szemüvegek segítségével nem csak 3 dimenziós, de éles és színhű képet láthatunk.

Az IMAX termekben a vászon is jóval nagyobb – és sokszor kicsit görbített – így teljesen kitölti a nézők látómezejét. Ennek is köszönhető, hogy ezekben a mozikban sokkal kisebb jelentősége van annak, hogy hova is szól a jegyünk, majdnem minden székben ugyanazt az élményt kapjuk.

Forrás: www.logout.hu

 

Fotó- és mozgófilmlaboráns - A leghíresebb baki

Fotó- és mozgófilmlaboráns (FEOR-8137)

A leghíresebb baki


Robert Capa egyike volt annak a két fotósnak, aki az 1944. június 6-án Normandiában partraszálló szövetséges csapatokkal tartott. A világ akkori leghíresebb fotósa ráadásul a nem megfelelő tüzérségi előkészítés miatt igazi mészárszékké változó Omaha Beachen landolt, ahol ugyanolyan golyózáporban találta magát, mint az amerikai katonák.

Capa – A Ryan közlegény megmentése című filmben látottakhoz hasonlóan – egy fémakadály mögött talált menedéket, onnan kezdett fotózni. 90 percet töltött így, a jéghideg víztől és a félelemtől remegő testtel próbálta a történelmi eseményt megörökíteni. Az akkori fényképezőgépek a maiaknál jóval fejletlenebbek voltak, Capanak igazán nem volt könnyű dolga. De az igazi tragédia a filmek előhívásakor történt.

Londonba való visszaérkezése után a világhíres fotós a 106 elkattintott kép előhívását fiatal laboránsára bízta. A buzgó segítő azonban óriási hibát vétett, túl gyorsan próbálta az elkészült képeket megszárítani, aminek következtében 10 kép kivételével az összes fotó megsemmisült. A megmaradtak is elmosódottak, kicsit szürreális színezetűek lettek, olyannyira, hogy a képeket megjelentető Life magazinnak magyarázkodnia kellett olvasói felé.

Mindezek ellenére – vagy talán éppen emiatt is – Robert Capa D-Day fényképei igazi klasszikusokká váltak, amelyek egészen különleges módon adják vissza a partraszállás napját.

Gyógyszergyártó gép kezelője - Egy új katonai csodaszer?

Gyógyszergyártó gép kezelője (FEOR-8133)

Egy új katonai csodaszer?


A 21. századi háborúk során a legtöbb halálesetet a nagy vérveszteséget eredményező sérülések okozzák. Az ilyen jellegű sebek esetén maximum egy óra áll az orvosok rendelkezésére, amennyiben ennyi idő alatt nem tudják a megfelelő ellátást (és körülményeket) biztosítani, a sérült katona majdnem biztosan elvérzik. A Pentagon az utóbbi években olyan gyógyszerek és eszközök kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek ezt a nagyon szűk időintervallumot jócskán meghosszabbítani, ezáltal jelentősen növelni a sebesült túlélési esélyeit.

Az egyik kutatási irány egy olyan (egyes rágcsálók téli álmához hasonló) szer kifejlesztése, ami félig-meddig hibernált állapotba juttatja a katonát. Az új, enzim-alapú szert a sérült katona akár magának is beadhatná, ami után nem csak a vérzés, de átmenetileg minden életfunkciója jelentősen lelassulna.

A másik lehetőség egy még megdöbbentőbb gyógyszer, ami mind a légzést, mind pedig a vérkeringést lassítja le, szinte teljesen. A jóformán élőhalottá vált sebesülteknek ezáltal szintén jócskán megnőnének a túlélési esélyei.

A kutatások és a már elvégzett állatkísérletek azt mutatják, hogy mind a két módszer hatékonynak bizonyulhat, először a katonai, később pedig akár a civil gyógyászatban is.

Forrás: www.index.hu

 

Kőolaj- és földgázfeldolgozó gép kezelője - Földgáz kisokos

Kőolaj- és földgázfeldolgozó gép kezelője (FEOR-8131)

Földgáz kisokos


Mi is a földgáz? A földgáz a jelen kor egyik legjelentősebb energiahordozója, olyan színtelen, szagtalan gáz, ami évmilliók alatt halmozódott fel szerves anyagok bomlási termékeként. 97 százalékban metánt tartalmaz, lelőhelyei gyakran kőolajmezők közelében vannak a földfelszín alatt, nagyon változó mélységben.

Mióta hasznosítják az emberek a földgázt? Meglepő módon a földgáz első hasznosítása is a kínaiak nevéhez fűződik, akik már időszámításunk előtt felismerték eme energiahordozó jelentőségét. A bambuszcsöveken továbbított gázt elsősorban templomok fűtésére használták.

Meg lehet érezni, ha szivárog a gáz? A lakossági felhasználás területén az eredetileg szagtalan gázt egyéb gázokkal (például dietil-szulfid) keverik, annak érdekében, hogy szivárgás esetén könnyen észrevehető legyen.

Hol vannak a legnagyobb gázmezők? Az igazán hatalmas, kitermelhető gázmezők Oroszországban, Iránban, Türkmenisztánban, az Egyesült Államokban és Algériában találhatók.

Tényleg óriási gázmező van Makó környékén? Igen, ez a tény régóta ismert. Jelentős nehézség viszont, hogy a kitermeléshez nagy mélységbe (kb. 5000 méterre a földfelszín alá) kell hatolni, ahol már igen magas hőmérsékletek és nyomás uralkodik.

Kőolaj- és földgázfeldolgozó gép kezelője - 5 dolog az olajkitermelésről

Kőolaj- és földgázfeldolgozó gép kezelője (FEOR-8131)

5 dolog az olajkitermelésről


Annyi más dolog mellett az első olajkút építése is a kínaiak nevéhez fűződik. A főként bambuszrudak felhasználásával épített – 200 méter mély – kezdetleges kitermelő valamikor az időszámításunk szerinti 4. században épült.

A 19. században – még a kőolaj ipari méretű kitermelésének megkezdése előtt – akkora igény mutatkozott a bálnaolajra, hogy az majdnem a faj teljes kihalásához vezetett. A kőolaj, illetve annak származékai azonban szükségtelenné tették a cetek vadászatát, így a fekete arany tulajdonképpen a vízi emlős faj megmentőjének is tekinthető.

A modern kor első kútja 1854-ben épült Galíciában. Ezt két évvel követte az első finomító beindulása.

Az olajkitermelés kapcsán sokszor hallott mértékegység, a gallon, körülbelül 3,7 liternek felel meg.

Egyes kutatások szerint egy hordó olaj kitermelése Szaud-Arábiában körülbelül 2 dollárba kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy a piacon jelenleg (2010 júliusában) 70 dollár környékén van a hordónkénti ár, nem csodálkozhatunk az olajcégek elképesztő profitján.

Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó - A birkától a gyapjúbundáig

Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (FEOR-8122)

A birkától a gyapjúbundáig


A merinó juhot évente egyszer, még a tavaszi kihajtás előtt kell nyírni. Évente kétszer nyírhatók a hosszabb gyapjút adó juhfajták. Megfelelő gyapjúnyerés érdekében a bundát már az élő juhon ápolni kell. Óvni kell például a juhot a megázástól, a túlságos napsütéstől és a poros utakról. A korán nyírt gyapjú fehérebb, tisztább. Csak száraz bundájú juhot szabad megnyírni, mert a megizzadt juhok bundája károsodhat. A nyírás megkezdése előtt a bundáról lecsüngő koloncokat le kell vagdosni, a juh lábairól a bundájáról minden takarmányt, szalmát vagy egyéb szennyező anyagot le kell szedni. Közvetlenül a nyírás után előválogatják a gyapjút, a színgyapjú elkülönítés céljából. A bundát a ritka szövésű hálóra vagy válogató asztalra helyezik, óvatosan szétterítik és megrázzák, hogy kihulljon a benne lévő szennyeződés. Ezután többször átforgatva addig szikkasztják, ameddig a gyapjú egyöntetűen száraz tapintású nem lesz, fürtvégződései szilárdak. Fedett raktárakban, faalátéteken történik a tárolás, a légmozgás biztosítására, és a rothadás megakadályozása érdekében. A napfény komoly károsodást okoz a gyapjún: szilárdsága és színe is sérülhet. Ha a gyapjút 100-150 fokon száraz levegőben hosszabb ideig hevítik, nedvességtartalmát elveszti, szilárdságából veszít és érdessé válik. Nedves levegőben hűtve ismét nedvességet vesz fel, és többé-kevésbé visszanyeri eredeti tulajdonságait, de fényét már nem. A hideget jól bírja. Fagyasztva (-50 fokig) a gyapjú még hajlékony és vegyi változást nem szenved.

Jó tűzálló tulajdonságát már a középkorban is ismerték. Ma - korszerű kikészítéssel - tűz elfojtására, színházi függönyök, Formula 1-es pilóta, tűzoltó és kohász védőruhának alkalmazzák.

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó - „Finom” textilismeretek - I.

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (FEOR-8121)

„Finom” textilismeretek - I.


Muszlin: az iraki Moszul városáról elnevezett és már az ókori rómaiak által is igen kedvelt, rendkívül vékony és finom szövésű textilfajtát "szövött szélnek" és "szövött felhőnek" is nevezték. Az eredetileg keletről behozott kelmét a 18. századtól már Európában is előállították. A régi időkben főleg pamutból vagy selyemből szőtték, de manapság már szintetikus alapanyagokból készült színpompás változataival is lehet találkozni. Finomsága miatt igen sérülékeny, könnyen elszakadhat, egy-egy szál meghúzódhat benne.

Selyem: az ókor legdrágább kelméje, a Kínából származó selyem eredete az időszámításunk előtti 3. évezredre tehető. Mivel a kínaiak féltékenyen őrizték a selyem titkát, a kelmét sokáig misztikum és csodálat lengte körül. Nem véletlen, hogy a Kelet és Nyugat közötti legjelentősebb kereskedelmi útvonal is erről a kelméről kapta a nevét, hiszen ez volt az egyik legkeresettebb árucikk évszázadokon keresztül, melyet még fizetőeszközül is használtak.

Európában Bizáncon keresztül honosodott meg a selyemszövés a keresztes hadjáratokat követően. Eleinte Itália adott otthont a legjelentősebb műhelyeknek, majd a 17. századtól Franciaországban és Angliában is jelentős selyemkészítő központok jöttek létre.

A hihetetlenül finom szálakat szorgalmas selyemhernyók sodorják, melyből különlegesen fényes, lágytapintású anyag szőhető. Nedvesen elveszíti szilárdságának 20%-át, ezért óvatosan kell mosni, alacsony hőfokon, speciális mosószerrel.

Csipke: Európai találmány, amelyet sokáig csupán a ruházat díszítésére használtak. Többféle alapanyagból is készülhet; régen elsősorban jó minőségű lenfonalat használták hozzá, manapság pedig a műszálból készült gépi csipkékkel lehet találkozni. A hihetetlen mintagazdagságot kínáló csipkéknek két alaptípusa van: a varrott és a vert csipke. Az első csipkék a 16. századi Velencéből származnak, és sokáig az olasz csipke volt a legkeresettebb változat. A csipke hihetetlen népszerűségét egészen a 19 század végéig megőrizte, mikor végül az ipari fejlődés következtében a gépi csipke szinte teljesen kiszorította a korábban kézzel készített remekeket. Akár kézzel, akár géppel készült a csipke, kezelése, tisztítása mindig is odafigyelést igényel: nem megfelelően mosva formáját gyorsan elvesztheti és finom szálai könnyen elszakadhatnak.

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó - Farmertörténelem

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (FEOR-8121)

Farmertörténelem


Talán nincs olyan ember, akinek ne lenne legalább egy ruhadarabja, ami farmerből készült.

A farmer őse a 16. században terjedt el: ezt a durva indiai textilből készült nadrágot indigóval színezték. Az elnyűhetetlen anyag a matrózok körében vált népszerűvé, így terjedt el. Már az 1850-es években történt, amikor Levi Strauss kivándorolt New Yorkba, unokabátyja rövidáru boltjába, majd a San Francisco környéki aranyásóknak árulta sátorponyvából készült nadrágjait. Az anyagot később egy francia pamutanyag, a denim váltotta fel. Levi saját nevével fémjelezve árulta a nadrágokat. 1872-ben megszületett az első olyan farmer, amelynek zsebeit szegecsekkel erősítették a nadrághoz. 1920-ban új név jelent meg: a blue jeans, a kékes árnyalatra utalva. A 40-es években pedig a vetélytársak is megjelentek: Lee Cooper és a Wrangler.

A farmert a világháborús amerikai katonák hozták Európába. Az 50-es években a tradíció és önkény elleni lázadás szimbólumának tekintették a fiatalok, ezért sok helyen tilos volt a viselete. Európában először 1948-ban gyártott farmert amerikai katonai nadrágok szabásmintájára az L. Hermann ruhagyár, 10 évvel később pedig az itt gyártott blue jeans felvette a „Mustang" márkanevet, és ebben az üzemben készült az első női farmernadrág, 1953-ban, a Girls-Camping-Hose is. Hazánkban már a 60-as években megjelent a farmer, mint viselet, de kezdetben itt is negatívan fogadták. A farmergyártás 1978-ban kezdődött, és egyből a figyelem középpontjába került a magyar farmer, a Trapper.

Mára a farmer minden változatával találkozhatunk, számos szabásvonallal, különféle anyagokkal kombinálva, széles színskálában.

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó - „Hétköznapi” textilismeretek - II.

Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (FEOR-8121)

„Hétköznapi” textilismeretek - II.


Pamutvászon: a pamut a gyapotnövény magházát burkoló finom szőrzet szála. A gyapotszálat a textilipari szaknyelvben a leszedést követő állapotától nevezik pamutnak. A magtalanított szálakat pamutszálaknak nevezik. Az egyik legfontosabb textilipari nyersanyag, lépten-nyomon találkozunk vele ruházatunkban, lakásunkban, egészségügyi és műszaki textíliákban. A vatta vékony pamutszálak tömegéből álló háztartási, ruházati, egészségügyi és ipari célokra használt puha fehér anyag, ami szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A gyapot fontos szerepet töltött be az emberiség történetében, mert egyike a legősibb növényeknek, amelyet az ember termeszt.

Lenvászon: lenfonálból készült vászonkötésű szövet, amelyet a fonal finomsága és a gyártás helye szerint különböző elnevezéssel illetnek. Így a legfinomabb lenfonálból készült, de ritkaszövésű szövetet batisztnak mondják, ez a legfinomabb szövetfajok egyike. A közepes finomságú és tömött szövésű vásznat rumbrugi vagy irlandi vászonnak nevezik; a középfinom vásznak alsó határát szepességi vászonnak, míg a len- és pamutfonalból vegyesen szőtt vásznat sziléziainak hívják.

A rómaiak korában minden ruhanemű, háztartási kelme és templomi ruházat lenvászonból készült. Ismerték a Kínából behozott pamutot, de sokáig előnyben részesítették az erősebb, tartósabb és főként sokkal olcsóbb lenvásznat. A melegben a legkellemesebb viselet volt, amely Plutarkhosz szerint még a tetveket is távol tartotta.

Gyapjú: az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag. A gyapjú jelentősége elsősorban a ruházkodásban és a lakástextíliák (takarók, szőnyegek, bútorkárpit-anyagok) körében nagy, ami főleg kiváló melegentartó képességének, puhaságának, rugalmasságának, kellemes tapintásának köszönhető.