Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Fém- és villamosipari foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító - Forma 1-es pályák felülről

Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító (FEOR-7331)

Forma 1-es pályák felülről


Bahrein - Szahír - Térképen
Ausztrália - Melbourne - Térképen
Malájzia - Sepang - Térképen
Kína - Sanghaj - Térképen
Spanyolország - Barcelona - Térképen
Monaco - Monte Carlo - Térképen
Törökország - Isztambul - Térképen
Kanada - Montreal - Térképen
Európa - Valencia - Térképen
Nagy-Britannia - Silverstone - Térképen
Németország - Hockenheim - Térképen
Magyarország - Budapest - Térképen
Belgium - Spa-Francorchamps - Térképen
Olaszország - Monza - Térképen
Szingapúr - Szingapúr - Térképen
Japán - Suzuka - Térképen
Brazília - Sao Paulo - Térképen
Abu Dhabi - Yas Marina - Térképen

Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója - Ami a filmekben másként megy

Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója (FEOR-7342)

Ami a filmekben másként megy


Nem csak az autók robbannak fel a filmekben kicsit gyakrabban, mint a valóságban, de sokszor a számítógépek és általában az informatikával kapcsolatos dolgok is kicsit másképp működnek. Lássunk néhány jellegzetes példát:

Számtalan filmben láthatunk csetelő vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatást használó szereplőket. A vásznon a drámai hatás kedvéért ezek a programok sokszor karakterről-karakterre jelenítik meg az üzenetet – ilyet azért nem igazán látunk mondjuk egy MSN-ben!

A vírussal megfertőzött masinák a moziban általában halálfejekkel, animált bogarakkal, hatalmas feliratokkal tudatják a főhőssel, hogy innentől a gépét ne nagyon akarja használni. A valóságban a számítógépes kártevők inkább csendben és titokban szeretnek tevékenykedni.

Hányszor hallottuk filmbeli nyomozóktól, hogy „Nagyítsunk csak bele annak a biztonsági kamerának a képébe”! Olyan alkotás is volt már, amiben még térben is el tudták forgatni a felvételt. Az igazi biztonsági felvételek a legtöbbször valóban olyan minőségűek, mint amilyennek első látásra látszanak, nagyítással bizony csak egy hatalmas pixel-halmaz lenne az eredmény!

Forrás: www.expertreviews.co.uk

 

Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója - Találj ki!

Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója (FEOR-7342)

Találj ki!


1955. február 24-én születtem San Francisco-ban.
Kicsit megalomániásnak és nárcisztikusnak tartanak.
Nagy Beatles rajongó vagyok.
Első üzleti partnereim Steve Wozniak és Mike Markkula voltak - valamikor a hetvenes években.

A 80-as évek elején én voltam az egérrel kezelhető grafikus felhasználói felületek szülőatyja.

2009-ben májátültetésem volt.
A Forbes magazin a világ 57. legbefolyásosabb emberének választott.
Vagyonom nagy része Apple és Disney részvényekben van.
Nem támogatom a Flash-t.
Nagy ellenfelem Bill Gates.
iPhone-t, iPodot, iPad-et használok.
Az Apple vezetője vagyok
Megfejtés: Steve Jobs

Kerékpár-karbantartó, -javító - Tour de France I.

Kerékpár-karbantartó, -javító (FEOR-7335)

Tour de France I.


Az első: Az első Tour de France-ot 1903-ban rendezték. A terv az volt, hogy a versenyzőknek mindössze öt szakaszt kell teljesíteniük, ezek azonban annyira hosszúak voltak, hogy az etapok majdnem kétnapos, megszakítás nélküli tekerést jelentettek volna. Az elképesztő feltételek hatására mindössze 15 sportoló nevezett be, ami után a szervezőbizottság jobbnak látta inkább egynapos távokra tördelni a versenyt. Az első körversenyen így végül 60-80 biciklis állt rajthoz.

A trikók: A versenyen egyes kerékpárosok különleges trikókat viselnek. A legismertebb a sárga trikó, amit mindig az hordhat, aki az összetettben az első helyen áll. A zöld trikót a sprintek alkalmával legtöbb pontot gyűjtő, a pöttyös trikót pedig a hegyi szakaszokat legjobban teljesítő sportoló hordhatja. Ezeken kívül találkozhatunk még a fehér mezzel, amit mindig a legelőkelőbb pozíciót birtokló fiatal (újonc) biciklis viselhet.

Legrövidebb és leghosszabb: A legrövidebb versenyt 1904-ben rendezték (2420 kilométer), a leghosszabbat pedig 1926-ban (5745 kilométer). Manapság egy tipikus Tour de France körülbelül 3500 kilométeres, amely távot a versenyzők 21 nap alatt tesznek meg (beleszámítva egy-két pihenőnapot is).

Kerékpár-karbantartó, -javító - Tour de France II.

Kerékpár-karbantartó, -javító (FEOR-7335)

Tour de France II.


Szakasztípusok: A Tour de France versenyzői a legtöbb szakaszt egyszerre, tömegrajt formájában kezdik, de minden évben van 2-3 egyéni indításos időfutam is, amikor a kerekeseknek csak az óra az ellenfelük. Ennek különleges válfaja a csapatoknak kitalált időfutam, amikor is minden csapat ötödiknek beérkező versenyzőjének az idejét veszik figyelembe.

Híres szakaszok: A verseny 1975 óta minden esetben Párizsban, a Champs-Élysées-n ér véget, ezen a szakaszon azonban legtöbbször már nincs miért izgulni, itt már a verseny addigi állása nem szokott változni. Nem úgy a szintén minden évben szerepet kapó Alpe d'Huez, ami a Tour talán leghíresebb hegyi szakasza.

A legsikeresebbek: A legtöbb Tour győzelemmel (szám szerint héttel) az amerikai Lance Armstrong büszkélkedhet. Az ő rekordja még valószínűleg nagyon sok ideig megdönthetetlen lesz, mert a jelen nagy sztárjai maximum 1-2 győzelemmel rendelkeznek.

Dopping: A meg nem engedett szerek használata sajnos az utóbbi évek versenyeinek egyik legnagyobb leküzdendő problémája. A dopping gyanúja (sok esetben bizonyítékokkal együtt) olyan kiválóságokat is érintett, mint Lance Armstrong, Alexander Vinokurov, Jan Ullrich vagy Floyd Landis.

Kovács - A monumentális vashíd

Kovács (FEOR-7326)

A monumentális vashíd


A Vashíd (Iron Bridge) Angliában található, Nagy-Britannia legrégibb iparvidékén. A viadukt 100 láb hosszú, 52 láb magas és 18 láb széles, több száz tonna – a híd az első ilyen jellegű szerkezet a világon. Monumentális arányai jól jellemzik a 18. század építészetét, igaz, ez akkoriban vakmerő vállalkozásnak számított, és tervezőitől különleges ügyességet követelt.

Thomas Farnolls Pritchard építész és hídmérnök vetette fel a híd ötletét egy vasgyárakkal rendelkező ügyfelének, aki a vas szerelmese volt. Ő építtette az első vashajókat, vaskalapot készíttetett magának, és halálkor is vaskoporsóba temették, tiszteletére vas emlékoszlopot állítottak.

A híd ötletét azonnal felkarolta, üzlettársakat is sikerült megnyernie az ötletnek. Az első kísérletek ugyan nem jártak eredménnyel, de 1777-ben végül sikerült kiönteni a híd ívelt bordáit és a fedőlapokat. A bordázat 1-1 darabjának súlya 5,1 tonna. A híd előre gyártott alkotóelemeit a helyszínre szállították, és – szegecsek helyett – ékekkel és fogazatokkal illesztették össze. 1779-ben az összeszerelés megtörtént, majd miután elkészültek a hídhoz vezető feljárók is, az építményt 1781 január 1-jén átadták. A híd nem csak a maga korában, de azóta is, és napjainkban is nagy csodát kelt. A híd északi végében péntekenként piacot tartottak. Egy városka is kinőtt magát itt, amelyet Ironbridge-nek neveztek el.

A hidat 1970-ben újították fel, a vidék legnagyobb része pedig ma már egy múzeumkomplexum. Az Iron Bridge-et a világörökség részeként tartják nyilván.

Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) - Találj ki minket!

Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) (FEOR-7334)

Találj ki minket!


Egyikünk 1912-ben, másikunk pedig 1913-ban született.
Mindketten a Stanford Egyetemen végeztünk, 1935-ben.
Mint oly sok később sikeres cég, mi is egy garázsban kezdtük.
Közös cégünket 1939-ben alapítottuk.
Egyikünk néhány évig magas kormányzati pozíciót is betöltött.
A Szilikon-Völgy úttörői voltunk.
Szinte nincs is olyan iroda, ahol nem használják cégünk valamelyik termékét.
LaserJet, PhotoJet, DeskJet - mind a mi gyermekeink.
Cégünk és termékeink neve vezetékneveink kezdőbetűiből született.
Mi vagyunk a HP névadói.
Megfejtés: William Hewlett és David Packard

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - Ferihegy

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

Ferihegy


Építés: a repülőtér építése 1942-ben kezdődött, de a II. világháború okozta károk miatt a hivatalos átadásra csak 1950 májusában került sor.

Kezdeti járatok: Ferihegy sokáig kizárólag a kommunista blokk országaiba indított járatokat (Prága, Szófia, Bukarest, Varsó). Az első nyugati célállomás Bécs, az első Budapestre járatot indító nyugati légitársaság pedig a KLM volt (mindkettő 1957-ben).

Terminálok: a repülőtéren jelenleg négy terminál üzemel. Az 1. terminál 1957 óta, a 2A 1985 óta, a 2B 1998 óta indít és fogad utasokat. Negyedik terminálnak tekinthető a GAT, ami kisebb repülőket, illetve magángépeket szolgál ki.

Utasforgalom: a 2002-es 4,5 milliós értékről 2008-ra az utasforgalom 8,5 millióra növekedett. Összehasonlításképp, a világ legforgalmasabb repülőtere, az atlantai Hartsfield-Jackson Atlanta International Airport évente 90 millió utast fogad és indít.

Úticélok: 2009-ben a repülőtéren 39 menetrend szerint közlekedő légitársaság működik, összesen 84 célállomással. Jelenleg a legtávolabbi közvetlen úticélok: New York, Peking és Jekatyerinburg.

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - Légi-legek

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

Légi-legek


Legforgalmasabb: a cím tulajdonosa egy talán kevésbé ismert reptér, az atlantai Hartsfield-Jackson Atlanta International Airport. A rekorderen 2008-ban több mint 90 millió utas fordult meg. Talán meglepő, hogy ebben a rangsorban a londoni Heathrow csak a harmadik helyen fut be, az atlantai mellett a chicago-i repülőtér is megelőzi.

Legtöbb nemzetközi utas: e kategóriában már az európai és ázsiai repterek dominálnak, az első helyet pedig nem meglepő módon a londoni Heathrow foglalja el (évi 61 millió utassal). A dobogóra, néhány millió utas lemaradással a párizsi és az amszterdami reptér fér még fel.

Legforgalmasabb viszonylatok: a különböző számítási módszerek miatt nem könnyű az eredményhirdetés, de ha az utasszámot nézzük, akkor a dobogóra valószínűleg a következő járatok férnek fel: London-New York, Madrid-Barcelona, Melbourne-Sydney.

Legnagyobb légitársaságok: ebben a kategóriában – utasszám alapján – az Egyesült Államok döntő fölénye hirdethető ki, az első helyekre kizárólag észak-amerikai társaságok férnek oda (Southwest Airlines, American Airlines, Delta Air Lines, United Airlines).

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - A denveri kísérlet

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

A denveri kísérlet


A repülőterek földi személyzetének egyik legfontosabb feladata az utasok poggyászainak kezelése. Az induló és érkező utasok ezrei és a percenként fel- és leszálló gépek óriási kihívás elé állítják a legforgalmasabb reptereket. 1995-ben a Denver International Airport vezetői úgy döntöttek, hogy a világon elsőként megpróbálnak áttérni egy teljesen automatizált poggyászkezelő rendszerre.

A minimális emberi közreműködést megcélzó, forradalminak tekinthető rendszer kiépítése óriási költségeket (akkori áron körülbelül 180 millió dollárt) emésztett fel. A csomagokat a különböző szállítóeszközök a rajtuk levő vonalkódok automatikus leolvasásával „ismerték fel”, ezek alapján kellett volna a megfelelő repülőhöz, vagy a megfelelő utashoz szállítaniuk őket.

A februári indulás alkalmával azonban az új rendszer csúfos kudarcot vallott. A gyenge minőségű vonalkód-olvasók, a hibás tervezésű szállítóeszközök miatt csomagok tucatjai vesztek el, estek le a szállítószalagokról. Az érintett járatok óriási késésekkel indultak, az egész kísérlet botrányba fulladt

Az elkövetkező években (szintén óriási költségekkel) jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a rendszeren, aminek következtében – ha az eredeti cél nem is teljesült – de azért egy viszonylag használható szállítóblokk született. A folyamat teljes automatizálása azóta is egy távoli álom maradt, amivel tulajdonképpen egy repülőtér sem mert azóta sem élesben megpróbálkozni.

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - A repterek új szeme

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

A repterek új szeme


Egyre több repülőtéren „ruha alá látó", egésztest-képet létrehozó készülékekkel történik az utasok biztonsági átvizsgálása. Ezeknek a „rémszem" berendezéseknek két fő típusa van, az egyik milliméteres rádióhullámok, a másik röntgensugarak visszaverődését használja képalkotásra. Az utasról készült kép háromdimenziós, és vagy tisztázza a vizsgált személyt, vagy hagyományos motozásra irányítja.

A milliméteres hullámszkenner azt használja ki, hogy a rövidhullámok tartományában a ruházat, a haj és az egyéb szőrzet átlátszó, míg testünk bőre és a fémtárgyak nem. Ennek az az egyik oka, hogy a ruha szálainak és a hajszálak jellemző vastagsága kisebb a vizsgáló sugárzás hullámhosszánál, így azokkal nagyon gyenge a kölcsönhatásuk.

A másik fajta, röntgensugarakkal működő repülőtéri szkenner abban különbözik az orvosi röntgenkészülékektől, hogy ez a ruhán áthatoló, de a testfelületről visszavert sugarakkal dolgozik, és vetkőzés nélkül meztelenítenek - legalábbis a biztonsági ellenőr számára. A gépek kevésbé veszélyesek az orvosi röntgengépeknél, mert sugárzásuk nem hatol be a testbe.

Az utasszkenner használata egyik típus esetében sem kötelező, az utas a hagyományos motozást is választhatja az új rendszer helyett. Az utasszkenneléssel készült képeket nem őrzik meg, kivételt csak egyes, a média számára készített próbafelvételek jelentenek.

Forrás: SecuriFocus

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - Légi legek

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

Légi legek


Legnagyobb utasszállító: jelenleg az Airbus A380-as a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe. Az akár 850 főt is szállítani képes, kétszintes gép első menetrendszerinti útját 2007-ben tette meg, Szingapúr és Sidney között. Noha a világ légitársaságai már több mint 200 darabra adtak le rendelést, eddig csupán 20-25 óriásgép került legyártásra.

Legdrágább repülőgép: a világ legdrágább repülőgépe (az űrsiklókat nem számítva) az amerikai légierő B2 Spirit bombázója. Egy gép teljes üzembeállítási költsége meghaladja a 2 milliárd dollárt (350 milliárd forintot). Ennek is köszönhető, hogy még az USA légiereje is csak körülbelül 20 ilyen eszköz fenntartását tudja vállalni.

Legdrágább repülőjegy: hivatalos értékesítési csatornán repülőjegyért a legtöbbet egy ausztrál férfi fizetett, két jegy fejében 100 000 dollárt (kb. 17 millió forintot). A bizarr árat a Singapore Airlines kérte az Airbus A380-as első hivatalos útján.

Legrégebbi légitársaság: a legidősebb, ma is működő légitársaság a holland KLM. Az 1919 októberében alapított társaság flottája jelenleg 112 repülőből áll, a világ 125 városába indítanak folyamatosan járatokat.

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - A fekete dobozról

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

A fekete dobozról


- Tudtad, hogy a fekete doboz sosem fekete? A könnyebb megtalálhatóság miatt leginkább piros vagy narancssárga színre festik.

- Tudtad, hogy a fekete doboz hivatalos neve flight-data-recorder (FDR)? Ez magyarul repülési adatrögzítőt jelent. Korábban egy különálló eszköz rögzítette a pilótafülkében elhangzottakat (ezt az eszközt nevezték Cockpit-voice-recorder-nek), de ma már a két feladatot egy műszer látja el.

- Tudtad, hogy a fekete dobozoknak nemzetközi szabványoknak kell megfelelniük? Mindegyiknek túl kell élni azokat az erőhatásokat, amelyek egy 480 km/h-s sebességről, 5 méter alatti teljes megállás (becsapódás) során lépnek fel.

- Tudtad, hogy a könnyebb megtalálhatóság érdekében a legtöbb fekete-doboz ma már rádiójeleket sugároz?

- Tudtad, hogy a legtöbb fekete-doboz mindössze 25 órányi adatot tud rögzíteni? Ezen idő leteltével a már korábban felvett adatokat írja felül.

- Tudtad, hogy 2002 óta minden fekete doboznak legalább 88 repülési jellemzőt kell folyamatosan rögzíteni? Ilyen kötelezően rögzítendő adat például a magasság, a sebesség, a repülési irány.

- Tudtad, hogy a fekete doboz elnevezés valószínűleg arra utal, hogy a kezdetleges eszközöknél még a fényképészek sötétkamrájához hasonló elővigyázatossággal kellett eljárni ahhoz, hogy ne sérüljenek a felvett információk?

Forrás: www.wikipedia.org

 

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító - Repülőgépek kontra időjárás

Repülőgépmotor-karbantartó, -javító (FEOR-7332)

Repülőgépek kontra időjárás


Az időjárás meghatározó tényező a repülés biztonságában. Ha nagyon hideg van, a földön álló gépek szárnyain és vezérsíkjain jég képződhet, amely nemcsak plusz súlyt, de rosszabb légáramlást is jelent, valamint akadályozhatja a szárnyakon található, a felhajtóerőt növelő rendszerek működését. Ezért a gépet jégoldóval fújják le.

A repülési útvonal szervezésénél a legmodernebb időjárás-előrejelző rendszereket veszik igénybe, és igyekeznek a legkevésbé veszélyes útvonalat kiválasztani, elkerülni a viharokat. A gépen időjárás-radar működik, amely a gép előtti légköri viszonyokról tájékoztat.

A repülőgépeknél komoly probléma a villámcsapás. A mai gépeknél szigorú előírások szabályozzák, milyen villámoknak kell ellenállniuk. A villámok mintegy 10%-ánál (az úgynevezett pozitív villámok ellen) még nem tudnak megfelelően védekezni.

Szintén veszélyes jelenség a szélnyírás, amikor nagy szélsebesség- és széliránybeli eltérések állnak fenn vízszintes és függőleges irányban egyaránt. Ez viharban megszokott, emiatt is kerülik el a gépek lehetőség szerint a viharfelhőket. A szélnyírás miatt megeshet, hogy a repülőgép hirtelen akár több száz méternyi magasságot is veszíthet, ami különösen fel- és leszállásnál roppant veszélyes. A műszerek a szélnyírást is tudják előre jelezni, így a pilóták elkerülhetik, sőt, szimulátoros gyakorlással is fel tudnak készülni rá, hogyan kezeljék.

A fel- és leszállásnál a köd vagy az erős oldalszél is probléma lehet. A köd főleg a kifutón és a gurulóutakon mozgó gépek számára nagyon veszélyes; ez ellen guruló-radarral lehet védekezni. Ez a radar a gépek földön való mozgását követi és jeleníti meg a reptér irányítótornyában dolgozóknak, akik így tökéletesen átláthatják a gépek mozgását, és irányíthatják őket.