Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Irodai, ügyviteli foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Adatrögzítő, kódoló - A Morze kód

Adatrögzítő, kódoló (FEOR-4114)

A Morze kód


A Morze ábécé rövidebb és hosszabb jelek (pontok és vonalak) kombinációiból álló elektromos távírási rendszer, amelyet a rádióamatőr szolgálatokban ma is használnak. Nevét feltalálójáról, az amerikai Samuel F. B. Morzéról kapta. Találmányát 1837-ban szabadalmaztatta, azonban először 1844. májusában létesítettek vele nagytávolságú kapcsolatot Washington és Baltimore városok között, rádió hiányában ekkor még vezetéken.

A kódkészlet kialakításánál Morse az angol nyelvben előforduló betűk gyakoriságát vette figyelembe, így a leggyakoribb betűnek (e) adta a leggyorsabban leadható kódot, és így tovább . Ezt a gyakoriság alapján történő kódválasztást David A. Huffman 1952-ben általánosította és továbbfejlesztette a digitális adatok kisebb méretűre tömörítése érdekében.

A morzeátvitel sebességének mértékegysége a WPM (word per minute), azaz az egy perc alatt leadott szavak száma. A viszonyított szó a „Paris”. Például a 60-as ütem szerint percenként 12-szer adható le a „Paris” szó.

A „tá” hossza körülbelül 3 „ti” idejének felel meg, a szimbólumok közötti szünet 1 „ti”, a karakterek közti 3 „ti”, a szavak között pedig 7 „ti” körülbelül. Ezek az idők rádióamatőr célú távírászatban csak tájékoztató jellegűek, mivel általában kézzel adják a jeleket.

A távírózás közben kialakult néhány gyakran előforduló forgalmi rövidítés, amelyet nem célszerű betűnként lemorzézni, helyette inkább egyezményes rövidítéseket használnak.

Adatrögzítő, kódoló - A barlangrajzok titkai

Adatrögzítő, kódoló (FEOR-4114)

A barlangrajzok titkai


A világon talán a leghíresebb a spanyolországi Altamira barlang, amelyet szinte teljes épségében ástak ki, ugyanis még az ősember idején beomlott a bejárat, és senki nem sejtette, hogy ott üreg rejtőzik. Ebben a barlangban színesek a rajzok – ehhez vas-oxidot használhattak, vörös és sárga okkert a vörös és sárga színekhez, mangán-oxidot vagy barnakövet a feketéhez, hematitot vagy vörös vasércet a vörösbarnához és porcelánföldet a fehérhez. Arra is rájöttek, hogy ha a színezőanyagot zsiradékkal keverik, a rajzok vízállóak lesznek. Máshol csupán egy-, vagy többszínű vonalrajz található.

Az ősember barlangrajzai rendszerint állatalakokat, az akkor ismeretes és vadászott nagyvadakat ábrázolják: bölényeket, szarvasokat, medvéket –, de nem ritka a kutyák, háziállatok és a vadászó emberek ábrázolása sem. Mindezzel elsősorban a vadászat sikerét szerették volna elősegíteni.

Rajzaiból sokat megtudunk az őt környező világról, természetről, a vadászszokásokról és főképpen ügyesedő kezéről, fejlődő ízléséről, amely minden későbbi művészet elődje.

Megállapítható, hogy a legősibb művészet az egész világon ugyanazt a formát ölti; azonos logikai struktúrákra és gondolattársításokra, ugyanarra a szimbolizmusra épít. Egyes kutatók azt állítják, hogy egyetlen alapnyelv létezett, ebből alakultak ki aztán a beszélt nyelvek; a fogalomalkotás, a nyelv és a művészet terén csak jóval később jelentkeztek különbségek, az eltérő körülmények hatására.

Adatrögzítő, kódoló - Mit rejtenek a római pénzfeliratok?

Adatrögzítő, kódoló (FEOR-4114)

Mit rejtenek a római pénzfeliratok?


A Római Birodalom fennállása alatt számtalan pénzérme volt forgalomban, mivel szinte minden uralkodó saját érméket nyomatott. Néhány érdekes felirat az érmékről:

- AVG: AVGVSTVS: ezt a címletet először Octavian használhatta, aki a Szenátustól i.e. 27. január 16-án kapta a jogot a viselésre. Ez után minden uralkodó, mint a legfőbb hatalom jelképeként viselte a címet.

- COS, CONS, CO, C: Consul: a legmagasabb rang a köztársaság idején. I.e. 509-től két konzult választottak évenként. A leggyakoribb forma a COS és a konzulság száma: például COS XVI.

- II I VIR R P C: Triumvir Reipublical Constituendal: „A három ember egyike a Köztársaság irányítására”. A felirat i.e. 43-ból a második Triumvirátustól (Marc Antony, Octavian, Lepidus) ered Brutussal és Cossiussal szemben.

- F: Filius: (fiú) Az uralkodó fia
- N: Nepos: unoka
- PRON: Pronepos: dédunoka
- PP- PATER PATRIAE: Az ország atyja. A legtöbb Augustus címet viselő uralkodó használta e címet, bár nem közvetlenül az uralkodás kezdetétől. A hagyomány gyakorlata alapján az új Augustus visszautasította a címet addig, amíg tetteivel ki nem érdemelte.

- MAX: Maximus: (a legnagyobb). Constantine használta a feliratot. Uralkodása idején senki nem kérdőjelezte meg a használatát.

- VOT: Vota: (fogadalom). Az uralkodók hű szolgálatot fogadtak meghatározott időre, ez jelent meg az érméken, pl. VOTX. Időnként meghosszabbították a periódust.

- DV, DIV, DIVO: Divus: (isten) Haláluk után istenné avatott uralkodók
- TRP: TRIBVNICA PROTESTAS: (Tribunusi Er). A köztársasági időkből ered a plebejusok hatalmát fejezte ki. I.e.23 Július 1-jén Augustus megszerezte ezt a címet, ez teljes vétó illetve felügyeleti joggal bírt a szenátus felett.

VMNR: Venerabilis memoria: (tisztelet és emlékezés). I. (Nagy) Constantine felszentelésekor alkalmazták.

 

Bérelszámoló - Akiknek van miből…

Bérelszámoló (FEOR-4122)

Akiknek van miből…


A világ leggazdagabb embereinek névsora természetesen változó, sokak azonban régóta szerepelnek a listán. Híresek, és a legtehetősebb emberek közé tartoznak például:

Bill Gates: a Microsoft alapítója, akit a felmérések már számtalanszor hoztak ki a föld leggazdagabb emberének. Volt olyan év, amikor vagyonából 18 milliárd dollárt veszített, ám így is a legelső helyen maradt. Becsült vagyona: 40 milliárd dollár.

Warren Buffett: tőzsdeguru, személyes jóbarátja a listavezető Billnek. Vagyona sem sokkal marad alább, 37 milliárd dollárra becsülhető.

Carlos Slim Helu: a mexikói mágnás követi őket, akinek a távközlés terén vannak nem is rosszul jövedelmező érdekeltségei. Becsült vagyona: 35 milliárd dollár.

Larry Ellison: az Oracle, egy másik informatikai óriás alapítójának is van mit a tejbe aprítania. Emellett azzal is hírnevet szerzett magának, hogy a világ akkor legnagyobbnak számító jachtját építtette meg magának.

Ingvar Kamprad: neve talán nem hangzik olyan ismerősnek, mint az általa alapított áruház, az IKEA. A bútorárusként induló úriembert sokan kivételesen fukarnak tekintik, talán ennek köszönhető

Karl Albrecht: az ALDI áruházlánc megalapítója. Az üzletbe a második világháborút követően fogott bele, testvérével, Theo Albrechttel, aki szintén az igazán tehetős emberek szűk csoportját alkotja.

Mukesh Ambani: indiai milliárdos, aki a petrolkémiai iparban érdekelt.

Bérelszámoló - Pénzmosás, avagy a pénzérmék tisztítása

Bérelszámoló (FEOR-4122)

Pénzmosás, avagy a pénzérmék tisztítása


Ha először próbálunk pénzérmét tisztítani, érdemes egy értéktelenebb darabbal kezdenünk, hogy ne kerüljön sokba a „tapasztalatlanságunk”. A tisztítás során csupán a szennyeződéseket és lerakódásokat szabad eltávolítani, ám a patinára ügyelni kell, ez extra értéked ad egy érmének. A patina egy vékony korrózió réteg az érme felületén, általában zöld, de lehet barna is; oxidáció eredményeként keletkezik.

Bronzérméket tisztíthatunk szappanos vízzel (néhány percig hagyjuk benne), desztillált vízzel (néhány órára, akár pár napra hagyjuk benne), olívaolajjal (ebben 3-4 napig hagyjuk, majd tegyük trisós vízbe 5-10 percig, és öblítsük le tiszta vízzel). Ha a szappanos víz nem használna, keverjünk össze főzési szódát és ecetet. Ebbe az oldatba csupán 1-2 másodpercig tegyük bele az érmét, majd azonnal öblítsük is le tiszta vízzel.

Ezüstérmék tisztítására szintén több módszer létezik: szappanos vízzel (szintén néhány percig hagyjuk benne), citromlével (4-5 percig hagyjuk benne az érmét, így a gyengébb felszíni szennyeződésektől szabadulhatunk meg), ammóniával (hasonlóan, mint a citromlével csak ez már erősebb szennyeződések ellen is használ), de lehet használni kifejezetten erre a célra készített ezüsttisztító folyadékot is. Ha ehhez folyamodunk, használat után az érmét töröljük meg puha, speciális tisztító, konzerváló kendővel

Bérelszámoló - Miért „keressük” a pénzt?

Bérelszámoló (FEOR-4122)

Miért „keressük” a pénzt?


A magyar nyelvben ezzel fejezzük ki, ha valaki fizetésért, bérért végez tevékenységet. Ennek magyarázata egészen messze nyúlik vissza: több ezer évvel ezelőttre, amikor még az ugorok, a magyarok ősei halászok, vadászok voltak. A vogul és az osztják vadász „erdőt keres”, azaz vadászaik ezekben a nyelvekben így fejezi ki a nálunk használt „vadászik” igét. A vad szó eredetileg erdőt jelentett, sőt, vadon szavunk még ma is őrzi ezt. A vadállat eredetileg erdei állat. A keres ige tehát a vadászik ige egyik korábbi kifejezése. Magába szívta az ige a tárgyat: az erdőt és a vadat. Pontosan úgy, mint ahogy a szüret az eredetileg borszüret összetételéből önállósult. Ha valaki sokat keresett, azaz vadászott, valószínűleg sok zsákmányra tett szert, nagy és sok volt a keresete. Aki kényelmes, fáradékony volt, vagy nem értett a vadászathoz, az nem bírta sokáig: keveset keresett, azaz kevés zsákmánnyal tért haza.

A jelentésváltozások során a „keres” szavunk így őrizte meg az ősi vadászélet emlékét, mint ahogy sok más szólásunk tanúskodik még a régi idők műveltségéről és szokásairól.

Az egyes népeknél más-más igével fejezik ki ugyanezt. Az óhéber nyelvben pénzt keresni annyit jelentett, mint „bérért elszegődni”. A régi görögök így mondták: „argürisz ktaomai”, vagyis ezüstöt szerezni. Az angolszászok - gyakorlatias emberek hírében állnak -, ők a pénzt csinálják, „to make money”. A franciák nyerik a pénzt, „gagner d'argent”. A németek pedig megszolgálják, „Geld verdienen”. Az oroszok, csehek, lengyelek egyszerűen megdolgoznak érte.

 

Gépíró, szövegszerkesztő - A Dvorak-billenytűzet

Gépíró, szövegszerkesztő (FEOR-4113)

A Dvorak-billenytűzet


Az írógépek korszakában egyeduralkodó, a mai számítógépek esetében is használt QWERTY billentyűzetkiosztás első igazán jelentős kihívója 1936-ban született. August Dvorak és sógora William Dealey ekkor szabadalmaztatta azt a teljesen más elvre épülő módszert, amin már jó pár éve dolgoztak.

A ma DSK-nak (Dvorak Simplified Keyboard - Dvorak-féle egyszerűsített billentyűzet) nevezett találmány elsődleges célja az volt, hogy felgyorsítsa a gépelést, a szavak statisztikai elemzése után a leggyakrabban használt betűket a legkönnyebben elérhető helyeken tegye elérhetővé. A feltalálók e mellett arra is figyelmet fordítottak, hogy mindkét kéz ujjai dolgozzanak, de a jobb kéz – mivel a legtöbb ember jobbkezes – valamivel többet legyen használva.

Annak, hogy a csatából mégis a QWERTY került ki győztesen, több oka van. Az 1930-as években gyártott írógépek esetében nagyon gyakori volt, hogy ha egymáshoz közel levő betűket ütöttek le, akkor a gép karjai összeakadtak. Ezt a veszélyt a QWERTY figyelembe vette, a DSK viszont nem. Szintén a használhatóság rovására ment, hogy a Dvorak-féle billentyűzetet elvileg minden nyelvre külön-külön ki kell fejleszteni, hisz az egyes nyelvekben nagyon eltérő a betűk használati gyakorisága.

Mindezek azt eredményezték, hogy a DSK – noha mindenképp megvannak a maga előnyei – soha nem tudott igazán elterjedni.

Gépíró, szövegszerkesztő - Tudtad, hogy tudja? – I. rész

Gépíró, szövegszerkesztő (FEOR-4113)

Tudtad, hogy tudja? – I. rész


A világ legelterjedtebb szövegszerkesztője, a Microsoft Word egy hihetetlenül sokoldalú és nagy tudású program. A leggyakrabban használt funkciók mellett azonban számos olyan funkciója is van, mit kevesen ismernek.

- Kis és nagybetűk gyors váltása: egyszerűen kis- vagy nagybetűssé tehető egy szövegrész összes szava a Shift+F3 billentyűkombinációval. Az adott bekezdés, vagy bekezdések kijelölése után, a Shift+F3-at megnyomva a következő lehetőségeink vannak: minden betű nagybetűssé tétele, a szavak kezdőbetűinek nagybetűssé váltása, teljes szöveg kisbetűssé konvertálása.

- Teljes szavak törlése: ha kisebb szövegrészeket kell törölnünk, alaposan felgyorsíthatjuk a munkát, ha nem a betűnkénti törlést eredményező (egyszerűen a delete gombbal elért) funkciót választjuk, hanem ezzel együtt a CTRL billentyűt is nyomva tartjuk. Így szavanként tudunk törölni.

- Ugrás a legutolsó módosított részre: ha nagyobb dokumentummal dolgozunk és megnyitás után egyből oda szeretnénk ugrani, ahol legutóbb tartottunk, akkor nincs más dolgunk, mint megnyomni a Shift+F5 kombinációt.

Gépíró, szövegszerkesztő - Tudtad, hogy tudja? – II. rész

Gépíró, szövegszerkesztő (FEOR-4113)

Tudtad, hogy tudja? – II. rész


A világ legelterjedtebb szövegszerkesztője, a Microsoft Word egy hihetetlenül sokoldalú és nagy tudású program. A leggyakrabban használt funkciók mellett azonban számos olyan funkciója is van, mit kevesen ismernek.

- Gyorsismétlő: ha a legutóbb beírt szót, mondatot vagy bekezdést szeretnénk újból beírni, nincs más teendő mint megnyomni az F4-et.

- Gyorskijelölés: ha gyorsan szeretnénk teljes szavakat, mondatokat vagy bekezdéseket kijelölni, használjuk az F8 billentyűt. Ez a funkció (a keresés paranccsal kombinálva) arra is alkalmas, hogy adott ponttól adott szóig tartó szövegrészt jelöljünk ki.

- Oldaltörés egér nélkül: ha adott ponton új oldalt szeretnénk kezdeni, akkor ezt a menüben való klikkelgetés nélkül, pusztán a CTRL+Enter billentyűk lenyomásával is megtehetjük.

- Minden formázás eltávolítása: egyszerűen eltávolíthatunk minden formázást (vastagítást, aláhúzást stb), ha a kiszemelt szövegrész kijelölése után egyszerre megnyomjuk a CTRL-t és a space-t.

 

Humánpolitikai adminisztrátor - A stresszinterjú

Humánpolitikai adminisztrátor (FEOR-4134)

A stresszinterjú


A stresszinterjú egy olyan különleges interjúztatási forma, ami furcsa, váratlan, feszültséget szülő kérdéseivel és légkörével igyekszik elérni, hogy a felvételiztető minél jobban megismerje a jelentkező képességeit, attitűdjét. A módszer célja, hogy elsősorban ne az előre betanult panelek hangozzanak el, hanem már a beszélgetés során hasonlítsanak a körülmények a tipikus munkahelyi stresszhelyzetek hangulatára.

A stresszinterjú során gyakoriak a provokatív, esetleg kicsit már megalázó kérdések, a válaszadásra általában kevés idő van, a kérdező gyakran félbeszakítja a jelentkezőt. Gyakori a negatív kifejezések használata, a munkaügyis szándékosan érezteti az alá-fölé rendeltséget, inkább ellenségként mutatkozik, mintsem jószándékú munkaadóként.

De hogy lehet egy ilyen megmérettetésen jól szerepelni? Kétségtelenül sokkal nehezebb, mint egy átlagos beszélgetés során. A legfontosabb talán az, hogy álljunk ki magunkért, adjunk határozott válaszokat. Semmiképp se futamodjunk meg, ne helyezzük magunkat a gyenge vesztes szerepébe. Próbáljunk időt nyerni, őrizzük meg higgadtságunkat, tartsuk fejben, hogy az állásinterjú a legritkább esetben áll csakis stressz-interjús szakaszból.

Forrás: www.consultationmagazin.hu

 

 

Iratkezelő, irattáros - Régészeti furcsaságok – III.

Iratkezelő, irattáros (FEOR-4136)

Régészeti furcsaságok – III.


Idahóban 1912-ben kis agyagszobrocskák kerültek egy kútból. A feljegyzések tanúsága szerint mielőtt a szobrot megtalálták, áthatoltak ötven lábnyi talajon, aztán tizenöt lábnyi bazalton, majd váltakozó homok szivattyú számos agyaggolyót hozott fel: ezek közül néhány több mint két hüvelyk átmérőjű volt, és vasoxiddal volt bevonva. E réteg alsóbb rétegeiben betemetődött földfelszínre utaló bizonyítékokat találtak, amelyeket vékony növényi humuszréteg fedett. Innen hozták fel a kérdéses alakot is, háromszázhúsz láb mélységből.

Franciaországban 1968-ban félig ovális fémcsöveket fedeztek fel, amelyek formája azonos, de méretük eltérő. A leletet rejtő mészkőréteget egy kőbányában tárták fel és legalább 65 millió évesre becsülik! Belgiumban a 20. század elején bukkantak érdekes leletekre a kutatók: a tárgyak (pattintott kőeszközök: kések, végkaparók, árak, és egy tűzgyújtásra alkalmas kovakő) lelőhelye ugyanis az Ardennek területén egy homokbánya eligocén rétege, azaz minimum 25-38 millió évvel korábbról valók. Egykori készítőik elég intelligensek voltak ahhoz, hogy változatos, jól felismerhető eszközöket gyártsanak és használjanak.

1917- ben Antwerpen mellett találtak legalább 7 millió éves tárgyakat, amelyek utaltak arra hogy a korszakban intelligens emberi lények éltek, és a tüzet is használták már.

1968-ban az Utah-i Antilop forrás mellett cipőlenyomatot találtak. Ezt feltalálója akkor fedezte fel, amikor felnyitott egy agyagpala-tömböt. A lenyomaton belül világosan kivehetőek voltak a háromkaréjú ősrákok és a kihalt tengeri ízeltlábúak maradványai. Az agyagpala pedig, amely a lenyomatot és az ősrák-kövületeket tartalmazta, a kambriumból származik, úgy az 505 és 590 millió évvel ezelőtti időszakból.

Iratkezelő, irattáros - Régészeti furcsaságok – II.

Iratkezelő, irattáros (FEOR-4136)

Régészeti furcsaságok – II.


A világ legkülönösebb múzeumában, Acambaro városkájában ugyanis közel 200 ős-amerikai kerámiatárgyat őriznek (és több ezer hever még a pincében, kiállításra várva), többek között kereken ötven dinoszaurusz-szobrot. A kiállított figurák igazolhatóan több ezer évesek, azaz olyan időben keletkeztek, amikor az emberiség még semmit nem tudhatott a dinoszauruszokról. 1944 és 1952 között csaknem 33 500 figurát ástak ki Acambaróban a földből. Fura szobrocskák mindenféle emberi figurák – melyek a legkülönbözőbb rasszokat képviselték az európaitól az eszkimóig – olyan szörnyszerű állatok között hevertek, amelyek leginkább dinoszauruszokra emlékeztetnek. Bébiszauruszok, amiket asszonyok etetnek, dinók, amelyeken emberek lovagolnak. A szobrok kereken 6500 évesek!

Közép-Afrikában, a mai Zaire és Uganda között egy magányos zseni élhetett, úgy 15 ezer évvel ezelőtt, mással ugyanis aligha lehet magyarázni azt a kis történelem előtti számológépet, amely a ma kutatóit ámulatba ejti. Az úgynevezett „Ishango - csont” épp csak 10 centiméter hosszú, és 1950-ben találták az Edward tónál. Első pillantásra szembe tűnő számos rovátkája, lágyan hajlított formája és a felső végén található kvarcköve. A vágások valószínűleg összetett számokat jelképeznek: az egyik sor a 10-es számra épül, a másik sor mutatta a 10 és 20 közötti prímszámokat, a harmadik pedig a kettővel való szorzást. Később ennél is több matematikai összefüggést fedeztek fel rajta. Egyes tudósok úgy ítélték meg, hogy a rejtélyes számolórúd valójában egy holdnaptár, megint mások pedig azzal álltak elő, miszerint az ábrázolt számok mindig a 12-es szám kontextusába helyezhetőek. Hogy végül is mire szolgált a varázspálca, azt még nem sikerült eddig kideríteni.

Iratkezelő, irattáros - Régészeti furcsaságok – I.

Iratkezelő, irattáros (FEOR-4136)

Régészeti furcsaságok – I.


A világ számos pontján bukkantak már olyan maradványokra, tárgyakra, amelyeknek egészen egyszerűen nem szabadott volna ott lenniük. Egészen pontosan: arról a mélységről, ahonnan – legtöbbször a véletlen folytán - előkerültek, a kőzetek még abból a korból valók, amikor még nem létezett emberi civilizáció, értelmes emberi lét.

Az 1800-as évek végén Kaliforniában, a Sierra Nevada hegység lejtőinek ősi folyómedreiben az aranybányászok kevesellték a kézi erővel szerzett nemesfémet, ezért robbantással próbáltak több aranyat a felszínre hozni. A bányákból olyan tárgyak is előkerültek, amelyeknek a kora meglehetősen kétes volt, hiszen az a réteg, ahol addig lapultak, legalább pliocén korú. Találtak egy bizonyos kőmozsarat, amelyet nyilvánvalóan emberi kéz készített. A mozsarat 1862-ben ásták ki a Table Moutain alatti hordalékból, körülbelül 3200 láb mélyen a felszíntől, a bazalt alól. A hordalék 33-55 millió éves volt.

Találtak karbonkorszaki aranyláncot is Illionoisbnan. A tíz hüvelyk hosszú láncocska a szénbe volt ágyazódva. Dél-Afrikában pedig sok száz vésett fémgömb került elő. Egy részük szilárd kékes fém, fehér pettyekkel, a másik típus pedig egy öreges gömb, fehér, szivacsos középső résszel. Úgy tűnik, mintha ember készítette volna őket, ugyanakkor a földtörténet azon időszakában, amikor nyugovóra tértek a sziklában, még nem létezett értelmes élet. A geológusok szerint a gömböket összekeményedett limonit (egyfajta vasérc) alkotja, tehát embernek hozzá se kellett nyúlnia, hogy kialakuljon. De ebben az elméletben gondot okoz a gömbök keménysége. A fémgömböket ugyanis még acélheggyel sem lehet megkarcolni, ráadásul jól látszanak rajtuk az oldalukon futó párhuzamosan vésett minták. Kik készíthették őket 2,8 milliárd évvel ezelőtt?

 

Készlet- és anyagnyilvántartó - A számológép, és annak megszületése

Készlet- és anyagnyilvántartó (FEOR-4131)

A számológép, és annak megszületése


Már az ókorban használtak számokat bizonyos összeírások vagy gazdasági adatok rögzítésére. A számtani műveleteket eleinte fejben végezték, majd papíron, de ebből csak korlátozottan állt rendelkezésre. Ekkor született meg az abakusz, a számológép őse. Különféle változatait sok fejlett ókori civilizációban használták. Az eszköz jelentősége a helyiértékes számábrázolás elterjesztésében rejlik. Az abakusszal történő műveletek leírása bonyolultnak tűnhet, de kis gyakorlással szinte magától megy. A távol-keleti országokban, különösen Japánban, ma is iskolai tananyag a szorobannal, azaz az abakusz modern megfelelőjével való számolás. Gyakran kereskedők, üzletemberek, bankárok is használják a szerkezetet napi számításaik megkönnyítésére. Oroszországban hasonlóképpen elterjedt a golyós számológép, ott szcsotinak hívják.

Az első elektronikus számológépek egyikét Charles Babbage tervezte, amely 20 jegyű számokkal is képes lett volna műveleteket végezni. A feltételes mód használata annak szól, hogy megépítenie azonban nem sikerült a szerkezetét, mert korának (1791-1871) technikai fejletsége ezt nem tette lehetővé. Megfogalmazta viszont a szükséges kritériumokat. Célja az emberinél pontosabb, megbízhatóbb számolási teljesítmény volt (hiszen a korabeli fejszámolási hibák miatt hajók is süllyedtek el!).

 

Könyvtári, levéltári nyilvántartó - A Magyar Országos Levéltár története I.

Könyvtári, levéltári nyilvántartó (FEOR-4133)

A Magyar Országos Levéltár története I.


1723 – Nem sokkal a török kiűzése után, a 45. törvénycikk elrendeli, hogy az ország köziratatait egy közös archívumban szükséges gyűjteni és őrizni.

1756 – A 32 évvel korábban született rendelkezésnek megfelelően Pozsonyban megkezdi működését az Ország Levéltára.

1784-85 – Az intézmény Budára költözik.
1874 – A Kiegyezés után kezdeményezik, hogy az egyes kisebb gyűjteményeket (volt kormányhatóságok, erdélyi kancellária stb. levéltárait) vonják össze, így hozva létre az eddiginél kiterjedtebb, jóval nagyobb archívummal rendelkező új Országos Levéltárat.

1911 – Az addigi viszonylag mostoha körülmények után döntés születik arról, hogy a Levéltár egy új, budai épületbe költözik. Az intézmény ekkortájt már 31 fős stábbal működött.

1922-től – Klebersberg Kunó minisztersége idején sok fontos esemény történik az archívum életében: megjelenik a Nemzeti Levéltár című szakfolyóirat első száma, az intézmény elfoglalja a kimondottan levéltári céllal épült új épületét, az 1930-as években pedig megkezdődik az anyagok filmen történő tárolása is.

1945 – Budapest ostroma során a Levéltár is óriási veszteséget szenved, az állománynak majdnem ötöde megsemmisül.

Forrás: www.mol.gov.hu

 

Könyvtári, levéltári nyilvántartó - A Magyar Országos Levéltár története II.

Könyvtári, levéltári nyilvántartó (FEOR-4133)

A Magyar Országos Levéltár története II.


1956 – A forradalmat leverő szovjet csapatok által okozott tűzben még a világháború alattinál is nagyobb mennyiségű anyag veszik oda.

1970 – Az Új Magyar Központi Levéltár megalakulásával elkezdődik a két levéltár két évtizedes korszaka. Ebben az időszakban az egyik intézmény főként a történelmi iratok, a másik pedig a jelenkorban keletkező dokumentumok gyűjtésével és rendszerezésével foglalkozott.

1970-1980 – Folyamatosan javul a gyűjtemény rendszerezettsége, a mikrofilmen tárolt anyagok mennyisége, valamint az intézményben végzett kutatómunka gyakorisága.

1989 – A rendszerváltozás, valamint a meginduló kárpótlási törekvések következtében óriási mennyiségű irat kerül a Levéltárhoz, ami akkora rendszerező és dokumentációs terhet ró az alkalmazottakra, hogy a szakmai, tudományos munka rövid időre háttérbe szorul.

1992 – Döntés születik a kettéválasztott intézmény és a két helyen és módon gyűjtött anyagok egyesítéséről.

Forrás: www.mol.gov.hu

 

Könyvtári, levéltári nyilvántartó - ETO nyomozó

Könyvtári, levéltári nyilvántartó (FEOR-4133)

ETO nyomozó


Derítsd ki, hogy milyen főcsoportokat takarnak az alábbi ETO (Egyetemes tizedes osztályozás) kódok!

32, 34, 39, 51, 57, 61, 623, 629, 72, 75, 78, 81, 902, 908, 004, 22, 35, 56, 622, 502

Megfejtések sorrendben: Politika, Jog, Néprajz, Matematika, Biológia, Orvostudomány, Haditechnika, Járműtechnika, Építészet, Festészet, Zene, Nyelvészet, Régészet, Honismeret, Számítástechnika, Távolkeleti eredetű vallások, Államigazgatás, Őslénytan, Bányászat, Természetvédelem

Könyvtári, levéltári nyilvántartó - Érdekességek a magyar papír- és vízjelkataszter történetéből

Könyvtári, levéltári nyilvántartó (FEOR-4133)

Érdekességek a magyar papír- és vízjelkataszter történetéből


- 1310: az első magyarországi papíremlék, amelyet egy pápai követ írt Pozsonyban, Károly Róbert királyi udvarában

- 1542: az első magyar papírkereskedőkről szóló híradás, amely pozsonyi, pesti, debreceni és szikszói tevékenységekről számol be

- 1808: elrendelték a vízjel-évszámok kötelező használatát – ez volt az első eredményes hatósági kezdeményezés a papírhamisítások megakadályozására

- 1827: megalapították az első magyar papírgyárat Fiumében
- 1900: ipari védjeggyé vált Magyarországon a vízjel; a 12 legnagyobb magyar papírgyár vízjelvédjegyeit lajstromba vették és a hazai vízjelvédjegyes papírok használatát elrendelték

- 1995: a Magyar Vízjel Adatbank megalakulása; digitális változatának, a Digitális Magyar Vízjel Adatbank kidolgozása 2005-ben indult el.

- 2008: megalakult a 21. századi magyar papír- és vízjelkutatás szervezeti kereteit biztosító Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság

Könyvtári, levéltári nyilvántartó - A Petőfi Irodalmi Múzeum története

Könyvtári, levéltári nyilvántartó (FEOR-4133)

A Petőfi Irodalmi Múzeum története


A Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) 1954-ben hozták létre. Mint a Petőfi-Ház jogutódja, tekintélyes gyűjteményt örökölt. Működését a József nádor utca 7. szám alatt kezdte, majd a Károlyi-palotába költözött, amit nagyszabású Arany János kiállítással pecsételt meg.

A múzeum feladata volt a megörökölt hagyatékok korszerű feldolgozása mellett a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése. Ez a tevékenység kiterjedt a hazai és határon túli magyar nyelven írott szépirodalomra, levelezésre, illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, később az emigráns sajtó, könyv- és kéziratgyűjtemény megalapozására, gyarapítására.

A komplex írói, irodalmi hagyatékok fogadására, szakszerű feldolgozására, restaurálására és kiállítás-rendezésre, gyűjteményének közzétételére szakosodott intézmény mai szerkezete 1970-ben alakult ki. A PIM a vidéki emlékházak, emlékszobák kiállításainak rendezésében is segítséget nyújt, de a külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel is kapcsolatot tart.

A belső felújítás részeként a közönség fogadására, kapcsolattartásra alkalmas tereket hoztak létre, így egy kávéház és egy könyvesbolt is helyet kapott az épületben. A Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi rendezvényszervező (felolvasó estek, író-olvasótalálkozók, könyvpremierek, konferenciák) gyakorlatára épülve 1998. január 1-jével létrejött a Magyar Irodalom Háza, mely a Magyar Irodalmi Múzeum – Kortárs Irodalmi Központ intézményeit foglalta magába. Az 1998 decemberétől ismét Petőfi nevét viselő Irodalmi Múzeum 2000-ben a Kortárs Irodalmi Központ megszűnése után a Károlyi Palota Kulturális Központ részévé vált.

 

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) - A számok nyelvén

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) (FEOR-4135)

A számok nyelvén


A Magyar Posta éves nettó árbevétele közelíti a 200 milliárd forintot. Ennek majdnem felét (47%-át) a levél termékcsoport adja, de jelentős részt (28%-ot) képvisel a pénzügyi jellegű szolgáltatásokból származó bevétel is.

A vállalatnál körülbelül 35 000 ember dolgozik, az ő bérükre évente 70 milliárd forint megy el. A teljes munkaidős bruttó átlagkereset 180 000 forint környékén mozog, de ezen felül természetesen ennél a cégnél is fontosak a választható béren kívüli juttatások.

A Magyar Posta évente körülbelül 1 milliárd levelet kézbesít, ez azt jelenti, hogy naponta majdnem 3 millió borítékos küldemény kell célba találjon. Egy esztendő alatt 41 millió csekket adunk fel (naponta több mint százezret), 400 ezer táviratot és másfélmillió csomagot indítunk útjára.

Az országban összesen körülbelül 1900 postahivatal működik, ebből 130 Budapesten, 650 vidéki városokban, a többi pedig községekben.

Forrás: Magyar Posta éves jelentés – 2008, www.ksh.hu

 

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) - „Légiposta” – avagy amit a postagalambokról tudni érdemes

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) (FEOR-4135)

„Légiposta” – avagy amit a postagalambokról tudni érdemes


A postagalamb a szirti galambtól származik. Már az ókorban is foglalkoztak galambtartással, többnyire azonban emberi fogyasztásra nevelték őket. Ám i.e. 500 táján a rómaiak és a görögök hírvivőként is használták a madarakat. A postagalambtartás hobbija az 1800-as évek elején Belgiumból indult ki; olyan galambokat tenyésztettek ki, amelyek gyors röptűek, és visszatalálnak a galambdúcba.

A postagalambok gyorsan és kitartóan képesek repülni. Ehhez igazodóan csontjaik üregesek, súlyuk kicsi, erőteljes mellizmokkal rendelkeznek. A postagalamb az egyik leggyorsabban növekvő állat. Amikor egy galamb kikel a tojásból, alig nagyobb, mint egy hüvelykujj, súlya pedig 20 gramm. Öt hét után meghaladja a 300 grammot, és az állat ekkorra már majdnem eléri végső, kifejlett méretét. Eddigre már a galamb az első szárnycsapásokat is megteszi.

A galambok vakon és csupaszon születnek. Az első napokban úgynevezett "begytejjel" etetik őket, amely fehérjében gazdag tápanyag, és a hím és a tojó galambok begyében egyaránt termelődik. A galamb hat napos korában nyitja ki a szemét. Ettől kezdve a fiatal galamb már magvakkal táplálkozik. Körülbelül három hét múlva a fióka önállóvá válik: önállóan eszik és iszik. Négy hetes korában repülni kezd. Körülbelül fél éves korában pedig már ivaréretté válik.

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) - Ókori gyorsposta

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) (FEOR-4135)

Ókori gyorsposta


Az ókori Rómában a posta szervesen összefüggött a közlekedéssel. Igazán fejletté a császárkorban lett. Hálózata az egész birodalmat átfogta, s kitűnő szervezettségére jellemző, hogy még a Nyugatrómai Birodalom bukását is túlélve, csupán a középkor végén szűnt meg!

Az állami posta nem a rómaiak találmánya, hanem már jóval korábban a perzsa államhatalom vezette be az egységes kormányzás biztosítására. Tőlük az egyiptomi Ptolemaidák vették át, s e provinciában ismerte fel fontosságát Caesar is.

A római birodalomban a különféle hivatalos közleményeket futárokkal küldték el az egyes tartományokba. Jól szervezett, úgynevezett „Váltó futárhálózat” működött. A postai futárszolgálat hatékonyságát segítették az egész birodalmat behálózó jól karbantartott úthálózaton működtetett 35-40 km-enként lévő postaállomások. A Rómából induló futárok az első állomáson leadták a fővárosból érkező postát, és felvették azt, amit Róma felé küldtek, majd egy kiadós pihenő után visszaindultak Rómába. Természetesen a birodalom messzebb pontjaiból ide érkező futárok pedig felvették azokat a küldeményeket, amelyek Rómából érkeztek ide, és azokat vitték vissza magukkal, a még távolabbi postaállomásokra.

A Római birodalomban speciális gyors flottát tartottak fent a postai küldemények tengeren való szállítására, minden erre a célra kijelölt kikötőben.

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) - Tengerentúli irányítószámok

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) (FEOR-4135)

Tengerentúli irányítószámok


Az amerikai posta először 1943-ban vezetett be egy postai kerület-rendszert a nagyobb városok számára. 1960-ban egy átfogóbb rendszer bevezetése vált szükségessé, amelyet 1963-ra dolgoztak ki, ekkor még csak fakultatív jelleggel vonták használatba, 1967-ben tették kötelezővé az egész országban, másod- és harmadosztályú, tömeges küldemények számára.

Az Amerikai Egyesült Államokban használt irányítószám-rendszert ZIP-kódnak nevezik. A ZIP-kódok alapformátuma 5 számjegy, a ZIP + 4 esetén az alap öt szám egy kötőjellel és további négy számmal bővül.

A ZIP-kódban az első számjegy az államcsoportra utal, a második és harmadik szám az államcsoporton belüli régióra vagy nagyvárosra, a negyedik és ötödik szám pedig a kisvárosra vagy városrészre. Egy adott régió legjelentősebb városa kapja általában a régió első ZIP-kódját, majd a számozás az ábécésorrendet követi. A ZIP + 4 kód segítségével egy adott ZIP-kódhoz tartozó területen belül (például városban) könnyebben azonosítható egy adott cím (például háztömb, irodaépület vagy nagy volumenű postai forgalmat bonyolító vállalat). A + 4 formátum használata nem kötelező, kivéve egyes jelentős postai forgalmat fogadó cégek esetén. Postafiókok esetén általában minden egyes postafióknak külön ZIP + 4 kódja van.

A leveleket egy többsoros optikai karakterfelismerő olvassa be, a címből meghatározza a ZIP + 4 kódot, és egy még részletesebb kézbesítési pontot is tartalmazó vonalkódot nyomtat a küldeményre. Ez a technológia jelentősen növelte a postai kézbesítés sebességét és pontosságát.

 

Titkár(nő) - Hitler „levélírója”

Titkár(nő) (FEOR-4111)

Hitler „levélírója”


1920 márciusában egy müncheni sörfőző családban látta meg a napvilágot Gertraud Humps néven Traudl Junge, Hitler későbbi titkárnője. Húgával tánckarrierről álmodoztak, de a család anyagi helyzete miatt Traudl az iskola után egy újság szerkesztőségében, majd egy üzemben dolgozott titkárnőként. A Führer 1942-ben ajánlott neki munkát: noha a birodalmi kancellárián lévő titkárnők között kemény versengés indult a megüresedett állásért, az egyébként szorgalmasan dolgozó Traudl nem mutatott érdeklődést a kiugrást jelentő lehetőség iránt. Sokak megrökönyödésére – több esélyesebbnek hitt jelölttel szemben – Hitler mégis a gyorsan és kevés hibával gépelő, csendes, megbízhatónak tűnő Traudlt választotta ki a bizalmi állásra. Az ekkor 22 éves titkárnő három esztendőn át dolgozott Hitler mellett és hamar megszokta annak különös napirendjét, a reggeli fekvéseket, déli ébredéseket, a prominens személyek jövés-menését, és nem ritkán a 24 órás készenlétet. Traudl, aki 1943-ban férjhez ment Hans Junge SS-tiszthez, és a rákövetkező évben már meg is özvegyült, a végső órákban is kitartott Hitler mellett. 1945 elején beköltözött a birodalmi kancellária alatti bunkerbe, ahol Hitler utolsó heteinek feszültségét, kilátástalanságát testközelből tapasztalta meg. A berlini bunkert csak 1945. április 30-án, a Hitler házaspár öngyilkossága után hagyta el. Ezután Gerda Alt álnéven folytatta életét. Noha a szövetségesek viszonylag rövid időn belül fényt derítettek valódi személyazonosságára, a fiatal titkárnőt nem vonták felelősségre.

Titkár(nő) - Arany, Petőfi… és a gyorsírás?

Titkár(nő) (FEOR-4111)

Arany, Petőfi… és a gyorsírás?


Arany János leveleinek gyűjteményében, az egyik Petőfi Sándorhoz írt levelében gyorsírásos rész is található. A kutatók szerint Arany legfeljebb kuriózumképpen tanulta meg a gyorsírást, a Petőfinek küldött levél végére írt jelek inkább gondos rajzolóra, mintsem gyakorlott gyorsíróra vallanak. Arany és Petőfi írásaiban különben sem találkozunk sehol másutt gyorsírással. Inkább játékos, titkos írásnak szánta, hogy Júlia ne tudja elolvasni.

Ismeretes viszont a bécsi levéltárból előkerült titkosrendőri jelentésekből, hogy a gyorsírás a Szent Szövetség megalakulása óta gyanúsnak, szinte forradalmi tettnek számított, s a nevesebb politikusokkal együtt megfigyelés alatt tartották a gyorsírókat is. Széchenyi István például 1832-i angliai útján figyelt fel az ottani parlament gyorsíróira, és a bécsi titkos rendőrség jelentéseiből tudható, hogy ő is, Wesselényi Miklós is tartott az összejöveteleken gyorsírókat. Amikor Wesselényit sajtóvétség miatt Budán börtönbe zárták, magával vitte hűséges gyorsíróját, Stuller Ferencet is. Talán Petőfit is a forradalmiság barátkoztatta meg a gyorsírással.

Lehetséges, hogy Petőfit barátja, Vasvári Pál ismertette meg a gyorsírással, aki a költő Kígyó utcai lakásának mindig szívesen látott vendége volt. Vasváriról feljegyezték, hogy szenvedélyesen gyakorolta a gyorsírást, és ha vitatkozott, egyfolytában gyorsíró jegyeket írt a levegőbe.

Titkár(nő) - Ami már a múlté: írógép, indigó és stencil

Titkár(nő) (FEOR-4111)

Ami már a múlté: írógép, indigó és stencil


A titkárnőknek ma már számítógépek, különféle elektronikus csodák könnyítik munkájukat. Ha egy iratból több példányra van szükség, a fénymásoló készülék pillanatok alatt sokszorosít, akár át is szerkeszt. Ám nem volt ez mindig így.

A dokumentumokat írógéppel gépelték. 1823-ban Karl Friedrich Drais von Sauerbronn báró, badeni erdőmester fejlesztette ki a négy betűkarral működő írógépet, amit gyorsírózongorának neveztek el. A négy emelő összesen 16 különböző betű lenyomását tette lehetővé. Drais néhány betűt, mint a b/p, c/k, q/g egy jellé egyesített. A betűformákat a billentyűcsoportok rajzolták ki. A lehetséges kombinációk egy, kettő, három vagy négy emelésből álltak, és mindig egy betűnek feleltek meg. Azután a betűt egy kioldó emelő segítségével ütötték le.

A táskaírógépek ugyanazt a szerepet töltötték be az elmúlt évtizedekben, mint ma a laptop. Irodákban nem használták, de az írók, fordítók előszeretettel dolgoztak rajta. Nem szakmabeliek pedig, otthonukban, levelezéshez használták.

Ha valamiből több példányra volt szükség, erre szolgált az indigó. A festékanyagot már Kr. e. 2410 körül felfedezték, sőt talán az egyiptomiak is használták e természetes színezéket, melyet az indigofera-cserje ágaiból nyertek. A gépíráshoz használt indigó A/4-es méretű vékony, egyik oldalán kék vagy lila festékkel bevont lap. Minden betű leütésénél a festékbevonat adta meg a lenyomatot, miközben kopott, halványult, ezért csak meghatározott alkalommal lehetett felhasználni. Általában az első példány a mai nyomtatókhoz használt papírminőség volt, az indigók közötti másolati lapok viszont hajszálvékony, másolópapírnak nevezett lapokból álltak.

A stencil a sokszorosításra szolgált: két lapból álló, az A4-es méretnél kicsit nagyobb papír, amelynek első, hártyaszerű oldala speciális viaszbevonatot kapott. Ebbe az írógép belelyukasztotta a betűket és írásjeleket. A két oldal felső, összeragasztott részén lyukak voltak, melyek tüskékre illesztve biztosították sokszorosításkor a stabilitást. A két réteg közé helyezett indigó és géppapír pedig másolat készítését is lehetővé tette. Javítása nehézkes volt.