Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Áru- és divatbemutató - A magyar diktátor – Katti Zoób

Áru- és divatbemutató (FEOR-5122)

A magyar diktátor – Katti Zoób


Katti Zoób Sümegen nőtt fel. A család vagyonát államosították, de a nagymama rengeteg meséjében átörökítette az unokába az elegancia, kifinomult ízlés világát. A világszinten is jegyzett magyar divattervező gyermekkori álmát valósította meg, lépésről-lépésre:

- 1975: 18 évesen a FOLTEX textiljátékokat gyártó vállalat tervezője. Országos pályázaton 1. helyezést ér el, a következő évben játékaival Amszterdamban és Nürnbergben nyer díjakat

- 1979: a Magyar Televízió bábkészítője, kalapkészítést tanul, filmekhez és színdarabokhoz készít különleges jelmezeket

- 1990: megalapítja saját jelmeztervező divatcégét
- 1994: az első haute-couture divatbemutató Budapesten
- 1998: szalonbemutató Anne de Bourbon hercegnő meghívására. Megalakul a Katti Zoób Divatház. A Párizsi Divathét első magyar résztvevője a Katti Zoób.

- 2001: üzletnyitás a Le Meridien szállodában, majd következő évben újabb 3 üzlet nyitása

- 2003: divatbemutató Londonban
- 2006: a Katti Zoób Divatház megnyitása Budapesten
- 2007: Katti Zoób megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitűntetést

Áru- és divatbemutató - Eltérő korok eltérő ízlései

Áru- és divatbemutató (FEOR-5122)

Eltérő korok eltérő ízlései


A női szépségideál korról és kultúrától függően folyamatosan változott. Ám kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy egyetlen női testrészt folyamatosan a figyelem és rajongás középpontjában állt, ez pedig a karcsú derék!

Az első nőideál a Willendorfi Vénusz testesíti meg, erősen gömbölyded formáival. Az egyiptomiak női bálványa Kleopátra volt, aki szépségét gondosan őrzött titkoknak köszönhette. A kor férfijai a karcsú derekú, húsos ajkú, feszes mellű hölgyektől vesztették el leginkább a fejüket.

A görögöknél a fürdők és a masszázs a mindennapi szépségápolás részét jelentették. A fürdők alapanyaga a tej volt. A nők csak otthonra festették ki magukat, és alakjuk tökéletesítéséhez tornagyakorlatokat végeztek. Egyébként a természetességet részesítették előnyben.

A középkorban nagy visszafogottság uralkodott. Csak az utcanők festették magukat. Az 1500-as évek elején hódítani kezdett a szőke haj, csak ezt tartották szépnek. A 15-16. században jkelt életre a „3-as szabály”: az volt a szép nő, akin 3 fehér: arcbőr, fogak, kéz, 3 piros: ajkak, orca, köröm, és 3 fekete volt: szem, szemöldök, szempilla. A szépnek számító nők testalkata gömbölyű volt, darázsderékkal. A 17. és 18. században is még a telt idomok csábították el a férfiakat, majd az egyre vékonyabb alak vált vonzóvá, egészen odáig, hogy a 19. század végén Európában és Észak-Amerikában már a beteges kinézet hódított. A II. világháború után megjelent a nejlonharisnya, később berobbant a miniszoknya, így a női láb került előtérbe.

Távol eső kultúrákban egészen eltérő ízlésekkel lehet találkozni, mint például Kína, ahol a cseppnyi női lábfej a hódító, vagy Burma, ahol a növényi alapanyagú festékkel kipingált bőr a szexi.

Áru- és divatbemutató - Az első divatlap

Áru- és divatbemutató (FEOR-5122)

Az első divatlap


Az európai divat Franciaországban született meg, és kezdetben nem képes újságok, hanem divatbábok terjesztették. Az első lap, amely divatkérdésekkel foglalkozott, a Mercure galant volt: 1672-től értesítette olvasóközönségét a versailles-i udvar ünnepélyeiről, s részletesen leírta a divatos öltözeteket, de képeket nem közölt. 1779-ben jelent meg Párizsban az első olyan kiadvány Galerié des Modes néven, amely rendszeresen mutatott be művészi divatmetszeteket. A sikeres vállalkozás hamarosan Angliában és Németországban is utánzókra talált. A Weimarban kiadott Journal des Luxus und der Moden a divatképek mellett szépirodalmi és ismeretterjesztő cikkeket, színházi beszámolókat is közölt.

Az első magyar divatlap, a Regélő, 1833-ban indult. A ruharajzokat külföldi lapokból vették át, és a hangsúly itt még a szépirodalmon volt. Az első magyar divatszaklap, amelyik elsősorban ruhaügyekkel foglalkozott, a Pesti Hölgy Divatlap volt, de azért nem szakított teljesen az irodalommal. Szerkesztője férfi volt, Király János honvéd százados. 1848-ban Perczel Mór hadseregében küzdött a szabadságért. 1849-után bujdosnia kellett, majd nyelvtanítással és divatújság szerkesztésével foglalkozott.

Áru- és divatbemutató - Milyen szelek fújtak a gótikus korban?

Áru- és divatbemutató (FEOR-5122)

Milyen szelek fújtak a gótikus korban?


A gótika idejéről is elmondható, hogy ahogy a társadalom felfogása változott, úgy változtak az esztétikai ideálok is. A nők eszményítése a módos és rangos férfiak elnőiesedését eredményezte, a gáláns, kifinomult, nemes férfiak váltak példaképpé. A szakállt simára borotvált arc, a normál hajviseletet a hosszú, göndörített, sőt esetenként virággal díszített frizura váltotta fel. A ruházkodás is a nőkéhez hasonlított, s csak a hosszában tért el: a nőké földig, a férfiaké térdig ért.

A ruhák stílusa, szabásvonala kihangsúlyozza a test körvonalainak megjelenését. A divatirányzat fő trendje az építészettől a ruházkodásig a függőleges vonások felerősítése. A karcsúság mindkét nemtől elvárt. A kor igényéhez igazodik a testhez simuló ruha, a lecsüngő ujjak és az ujjakon lógó, fityegő függelékek és toldalékok. A női szépségideál enyhe S alakú és karcsú. A fej, a has és a csípő előretolt, a mellkas enyhén hátrahúzott. A céhek megerősödésével a minőség is javult. A férfiaknál az alsóruhán kívül kötelező volt a félkör szabású, mindkét vállat eltakaró köpeny, amelynek külseje és belseje eltérő színű volt. Ezt az ujjatlan, sokszor prémmel bélelt, öv nélküli köpenyt hosszabb formában a nők is hordták. Az alsóruházathoz tartozott az öv, különösen önmagában viselés esetén. Több hajviselet változatot ismertek, a göndörített hajat olcsóbb- vagy nemesfémből készített hajpánt fogta össze. Hajadonfőtt csak a szegények férjezetlen lányai jártak, a többiek kendőt hordtak. Az öltözködés a megváltozott jellege miatt megdrágult, így a divat követését a pénztárca vastagsága határozta meg.

Áru- és divatbemutató - Királynői divat

Áru- és divatbemutató (FEOR-5122)

Királynői divat


Erzsébet királyné kora legszebb asszonya volt, sudár alkatával elbűvölte kortársait. A legelőkelőbb párizsi, bécsi és pesti szabók dolgoztak számára. Nem követte szolgaian a legfrissebb divatot, mindig átszűrte a saját ízlésén. Nem volt divatdiktátor, de mégis sokan utánozták hajviseletét, lovaglóöltözetét. Festmények, fényképek sokasága őrizte meg utolérhetetlen eleganciáját.

A sok mozgás (lovaglás, torna és gyaloglás) megőrizte alakját és diétázott is. Hosszú, gesztenyebarna hajkoronáját hullámok törték meg. Hajmosására 2 hetente került sor, és egy teljes napig tartott. Ilyenkor még a császár sem kapott bejárási engedélyt feleségéhez. A hajmosás menete a következő volt: 6 tojássárgáját, s jó minőségű konyakot összekevertek, s ezt vitték fel a hajra. A pakolást hatni hagyták, majd bő vízzel mosták ki. A művelet végén toalettecettel mosták át a hajat, amely megakadályozta a haj töredezését, erősebbé, s fényesebbé tette. Végül rózsavizes keveréket spricceltek a hajra. Frizurái - a fonott koszorúk és egyéb kontyok - divatot teremtettek.

Erzsébet egyszerű, de stílusos ruháival is divatot teremtett. A cicomáktól mentes ruhaköltemények többségén megfigyelhetők azok az elöl csúcsosan kiszélesedő övek, amelyeket szívesen hordott, mert kiemelték karcsú derekát. Egy 1866 februárjában megrendezett polgárbálon fehér ruhát viselt, amelyet piros rózsák és zöld levelek díszítettek. A magyar koronázási díszruháját egy híres párizsi mester, Worth készített számára. Ez a ruha egy hímzett fehér selyemszoknyából, egy áttetsző fátyolból, egy kötényből, valamint egy fehér csipkeujjas, dús gyöngyfűzéssel díszített fekete bársonyderékból áll. Idősebb korában előszeretettel hordott feketét. Ezek a ruhák szinte teljesen egyformának tűnnek, de apró díszítéseikben, finom hímzéseikben mégis különböznek.

 

Bolti eladó - Ahol minden kapható

Bolti eladó (FEOR-5113)

Ahol minden kapható


Egykor a szatócsbolt tulajdonosa egyben árusítója is volt portékáinak. Hajdanán egy kisebb falusi közösség, vagy városrész mindennapi igényeit elégítette ki az általában családi vállalkozásban működtetett szatócsbolt, ahol a tűtől és cérnától kezdve, a világításhoz használatos petróleumig, a faszegektől a csirizig, a szőlőpermetezéshez használatos kékkőtől a csizmahúzáshoz nélkülözhetetlen síkporig mindent lehetett kapni. A szódavíz színes üvegpalackokban sorakozott a polcokon, a süvegcukrot és a táblás csokoládét mérlegen mérték ki. A szekrényfiókok feliratai az árukészlet gazdagságáról árulkodtak: keserűsó, szentjánoskenyér, vetőmagok, festékek…

Magyarországon a zsidó népesség egyik kedvelt foglalkozása volt a szatócskodás a II. világháború előtti korokban, de boltjaik a két világháború között a zsidótörvényeknek, a háborúk után pedig az államosításnak estek áldozatául.

Több híres személy családjának szatócs foglalkozása volt, mint pl. Adolf Zukor, vagy Niccoló Paganini.

 

Bolti pénztáros, jegypénztáros - Vonalkód-kisokos

Bolti pénztáros, jegypénztáros (FEOR-5117)

Vonalkód-kisokos


Minden vonalkód egy különleges kezdő és záró jellel rendelkezik. A leolvasó eszköz e speciális jelek segítségével „dönti el”, hogy melyik irányból kell értelmeznie a kis csíkokat.

Különböző vonalkód-rendszerek léteznek, van amelyik csak számok tárolására alkalmas, de vannak olyanok is, amelyek a teljes ABC-t fel tudják dolgozni.

A vonalkódokkal kapcsolatos kutatások az 1940-es években indultak, használatuk elterjedése pedig a 60-as évek második felére tehető.

Egy dimenziós (azaz pusztán vékony és vastag csíkokat tartalmazó) kódokat alkalmaznak például az orvosi vényeken is.

Az ezredforduló óta egyre több légitársaság használ kétdimenziós vonalkódot a beszállókártyák azonosítására. Ez már nem csak vékony és vastag csíkok egymásutánja, hanem egy mátrix-szerű, sokkal több információt tárolni képes módszer.

Európában – így Magyarországon is – a legelterjedtebb az EAN-13 szerinti kódolás használata, ami 13 darab tízes számrendszer szerinti érték tárolására alkalmas. A termékeken az első három jegy jelenti a gyártó országot, a fennmaradóak pedig már az adott termékre jellemzőek.

 

Cukrász - Az a híres Gerbeaud – I.

Cukrász (FEOR-5135)

Az a híres Gerbeaud – I.


A Kuglerek híres cukrászművészetét három nemzedék szorgalmas munkája alapozta meg. Kugler Jakab a 18. század végén Sopronban nyitotta meg a család első üzletét. Fia, Antal már Pesten rendezett be magának cukrászdát 1847-ben, amit az ő fia, Henrik vett át 1858-ban, és a Vörösmarty térre költöztetett, Kugler Cukrászda néven. Az épület igen elismerésre méltó volt,pompásan berendezve, a párizsi divat szerint. A pénztárosnő márványozott emelvényen ült, a falakon szőnyegek és gazdag arany díszítések voltak. Hamarosan a magyar arisztokrácia színe-java megfordult itt, Deák és Liszt is, több alkalommal. Kugler magas színvonalra emelte üzletét. Gyakran utazott Párizsba, hogy az ott látott újdonságokkal saját kínálatát is kibővítse. Ő honosította meg itthon a minyont, amelyet még 1920-ban is kuglernek hívtak, és József Attila egyik versében is előfordul. Kugler olyan tekintélyt szerzett, hogy nem számított Pesten jó segédnek az,aki nem dolgozott még nála.

Párizsból – az új cukrászfinomságok mellett – egy cukrászt is hozatott,1884-ben. A cég az 1885-ös kiállításon egy karamell vázát mutatott be, amelyben cukorból készült virágok voltak. Ez akkoriban szakmai berkekben óriási feltűnést keltett és elismerést váltott ki. Kiderült, hogy a cukrászt, aki ezzel díszoklevelet nyert,Gerbeaud Emilnek hívták. Az csak később vált ismertté, hogy át is vette a céget; már az 1884/85. évi tiszta jövedelem 90 százaléka Gerbeaud-t illette.

Cukrász - Az a híres Gerbeaud – II.

Cukrász (FEOR-5135)

Az a híres Gerbeaud – II.


A genfi születési Gerbeaud Emilnek már a nagyapja is cukrász volt. Ő maga beutazta Angliát, Németországot, Franciaországot, és 1879-ben a francia Saint-Étienne városában nyitotta meg saját cukrászüzletét. Pesten első dolga volt, hogy üzletét megnagyobbította és berendezte,és az árakat lejjebb vitte. Ahogy nőtt a forgalom, úgy fejlesztette párhuzamosan a műhelyét is; hamarosan az átvett 25 dolgozó számát 100-ra növelte. Amikor kitört az I. Világháború, már 350, 1942-ben pedig 450 alkalmazottja volt.

A Gerbeaud-ba a francia ízlést, és a párizsi hangulatot csempészte be, ami vonzotta a vendégeket. Fő elve volt, hogy tökéletes összhangban maradjon az anyag és a forma. Készítményeit valósággal megkomponálta, mintegy művész az alkotását. Ő találta fel a konyakos meggyet és a csokoládé-drazsét. A monda szerint Gerbeaud saját kezével roncsolta szét a minyonokat, ha azok színárnyalata nem felelt meg a szigorú előírásainak.

Királyi hercegek, arisztokraták és iparmágnások úgy jöttek ide Európa minden részéből, mintha hazajöttek volna. Nem volt olyan kívánság a vendégek részéről, amelyet ne elégítettek volna ki. A vendégeket karácsonykor Gerbeaud arasznyi fenyőfával lepte meg, amelyekre az apró bonbonokat tartó selyemszálat csak horgolótűvel lehetett felcsomózni. Az egyéb díszek szintén egyenesen Párizsból érkeztek: miniatűr elefántcsont faragványok, pici hegedű, cimbalom. A tulajdonos és felesége minden évben elutazott külföldre, ahonnan rengeteg holmit hoztak haza. A háború alatt egy részük elpusztult, de a megmaradt tárgyakat védetté nyilváníttatták.

A cégnek 1895-től melegkonyhás nyári pavilonja is volt a Városligetben. A kerthelyiségen kívül volt az egykori királyi szalon, az Erzsébet terem és az Aranyszoba.

A cukrász 1919-ben halt meg. A család által indított per kapcsán a Gerbeaud név használatát 1950 körül nemzetközi bíróság tiltotta meg,azóta a cukrászda a Vörösmarty nevet viseli.

 

Kereskedő - Németországból jöttem, mesterségem címere…

Kereskedő (FEOR-5111)

Németországból jöttem, mesterségem címere…


Szent István uralkodásától a Magyar Királyság hosszú évszázadokra Európa tekintélyes országa lett. Sokoldalú kapcsolatot tartott fenn a német, olasz, francia és más kultúrákkal. Ez a kapcsolat szókészletünk bővülésében is megmutatkozott. Ebből az időből kaptunk a németektől néhány városiasodásra és kereskedelemre utaló szavunk egy részét is: többek közt a kufár szavunkat. (A szó valószínűleg a német Käufer, kereskedő szóból ered).

A régi népies szóhasználatban a kufárokat pejoratív értelemben emlegették: olyan kereskedőkről volt szó, akiket csak a nyerészkedés, a haszonlesés érdekelt, távolt állt tőlük a tisztességes üzlet. Az egykori „romlott” Velence gazdag kufárjai még lányaikat is zárdába vetették, csak hogy vagyonuk el ne vesszen hozományként.

A kereskedőknek, úton lévőknek több védőszentje is létezett. Szent Kristófhoz, Assissi Szent Ferenchez, Szent Miklóshoz, mind fohászkodhattak oltalmazásért a kereskedők, ha mesterségük útra szólította fel őket. A görög mitológiában – több más „funkciója mellett – Hermészt (római megfelelője Merkur), Zeusz fiát tekintették az utazók és kereskedők istenének.

 

Kölcsönző - A Halloween eredete

Kölcsönző (FEOR-5114)

A Halloween eredete


Halloween ünnepe a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek hagyományainak keveredésével alakult ki.

A kelta újévet, amely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte, november 1-én ünnepelték. A hagyomány szerint a napisten, Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor. Az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, akik különböző formában jelentek meg; a rossz lelkek állatok figuráit öltötték fel. Mindenféle szellem, boszorkány, kobold, vagy lidérc lep el ekkor a falvakat, városokat. Az ünnepség kezdetével a kelta papok új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, amik kiűzik a gonosz szellemeket. Másnap az emberek - félve a rossz szellemektől - óriási máglyákat gyújtottak, vagy ijesztő jelmezekbe bújtak és Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak.

A római Pomona-nap a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe volt, és november 1 körül tartották. Az évszázadok folyamán keveredett a kelta Samhai fesztivállal.

835-ben az egyház november 1-ét mindenszentek ünnepének nevezte ki, november 2-át a halottak napjává nyilvánította. Tűzgyújtással, felvonulással ünnepeltek, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, folytatták a Samhain és Pomona napok ünneplését is, így a szokások összemosódtak.

A néphit szerint Halloweenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak hazalátogatnak, ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott: tilos volt mosni, vasalni, meszelni, a földeken dolgozni.

Angliában a Halloweent különösen a gyerekek várják: ezen a napon büntetés nélkül pajkoskodhatnak, és nem kell korán ágyba bújniuk sem. Kísértetnek, boszorkánynak, vámpírnak öltözve végigjárják a környező házakat apró ajándékokért, édességért, de ha nem kapnak semmit, megtréfálják a háziakat. Ausztriában és Németországban népes jelmezes felvonulásokat rendeznek, a lakások ablakában töklámpások világítanak. Romániában turisták özönlenek a Drakula-kastélyba, ahol álarcosbált rendeznek, majd a részvevők denevérbarlangban töltik az éjszakát. A lengyelországi Katowicében a városi véradó központban vámpíroknak, ördögöknek, boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők invitálják véradásra a település lakóit.

Kölcsönző - Amit a maszkról tudni érdemes

Kölcsönző (FEOR-5114)

Amit a maszkról tudni érdemes


A maszk viselése szinte végigkíséri az emberiség történetét. A maszkviselet olyan korokban gyakran válik divattá, amikor az eszmei értékek elszakadnak az emberi gyakorlattól, az értékek realitása megkérdőjeleződik.

Az állat-maszk eredetileg a természet erőivel való azonosulás, a felette ekképpen megszerzett hatalom eszköze. A romantikától kezdve ez kezd visszafordulni: megjelenik az „állat az emberben”, ami mind gyakrabban összefonódik a gépivel: gépszerű állatok, genetikai mutációk jönnek létre. A posztmodern kor tömegkultúrájában elszaporodnak az ilyen lények, s a filmek színészei ezek álarcai mögé rejtik arcukat. Az embertelen, az ember nélküli, az emberen kívüli: az ember ellen forduló fenyegetés kap emberfeletti méreteket.)

Maszkviselés terén kiemelkedő időszak volt a 18. század udvari dekadenciája, a velencei karnevál virágkorával és mintaadó szerepével, de említésre méltó bizonyos értelemben a 20. század első felének modernizmusa is, amely sajátos arckendőzési korszak volt: a női smink térhódítása. Másrészt az avantgárdban is voltak próbálkozások a férfiak arcfestésére, azzal a céllal, hogy a kubista-futurista látásmódot az eleven emberi létben is kifejezésre juttassák. A művészet a 20. századi modern tömegember esetében képes felemelni az egyént a nembeliségbe: ennek példája Chaplin-nek az eredeti arcot erőteljesen átformáló maszkja, vagy Buster Keaton, Salvador Dali és mások saját arcvonásaikból formált maszkjai.

A posztmodern a maszk újabb fénykorát hozta: alapgesztusa más szellemiségek maszkjainak felöltése, amely az önmegvalósítás, az önkifejezés egyfajta formája.

Maszkabálnak azt a szokást vagy hagyományt nevezték, amikor a vámpírok elrejtik létezésüket a halandók elől. A maszkabált azért hozták létre, hogy megvédjék a vámpírokat a halandóktól és a kipusztulástól. Az inkvizíció ténykedése ugyanis rengeteg vámpír életét követelte.

Kölcsönző - Farsangi népszokások

Kölcsönző (FEOR-5114)

Farsangi népszokások


A magyar nyelvbe a farsang szó honosodott meg, a karnevál helyett. A német eredetű szó jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal.

A farsang alapvetően a színes néphagyományokra épül; tulajdonképpen a húsvétot megelőző 40 napos böjt utáni táncot, mulatságot jelenti.

Asszonyfarsang: a farsang utolsó szakaszában tartott ünnepség, amelyen asszonyok vehettek részt, akik ezen az egy napon férfi módra mulathattak (korlátlanul ihattak, nótázhattak).

Három király-járás: a játékosok mozgó csillagot vittek házról házra. Ez a csillag mutatta meg jelképesen az utat az Üdvözítőhöz.

Balázsolás: Balázs napján, február 3-án a diákoknak kötelező volt elmenni a templomba. Itt a pap két összekötött égő gyertyát tartott a balázsolandó nyakához, megvédve ezzel őt a torokbajtól.

Farsangtemetés: koporsót vagy szalmabábút égettek el, amivel azt jelképezték, hogy eltemetik a telet, jöhet végre a tavasz.

Torkos csütörtök (hívták zabáló csütörtöknek vagy tobzódócsütörtöknek is): hamvazószerda után a böjti időszakra eső lakmározás, a farsangkor megmaradt ételek elfogyasztása.

Farsang farka: a farsang utolsó három napja; ez a legzajosabb, legvidámabb mulatságok ideje, a böjt megkezdése előtti napok.

Negyvenelés: akik nagyböjt ideje alatt csak negyvenszer, azaz naponta csak egyszer ettek, naplemente után.

 

Piaci, utcai árus - Hajdanában, danában

Piaci, utcai árus (FEOR-5115)

Hajdanában, danában


Az ókori Görögországban a piacteret agórának hívták, amely a város központját jelentette. Megszentelt terület volt, ahová a bűnösök nem léphettek be. A római városokban fórumnak hívták ezt a piacteret. Itt zajlottak az ünnepi események, de a hétköznapi eseményeket is itt vitatták meg a város lakói. A kézművesek is itt árulták portékáikat. A kereskedőket többnyire piacfelügyelők ellenőrizték, figyelték a súlyok, mértékek hitelességét. Az agórán csak a helyi kereskedelem folyt, a külkereskedelmi ügyleteket a kikötőkben bonyolították.

A piactér nemcsak a kereskedelem központjai volt, de a legfontosabb politikai események színhelyéül is szolgált. Ez volt a népgyűlés helye, itt tartották a cserépszavazásokat. Az athéni virágkorban az agórán állt a mindenkori türannosz (egyeduralkodó, zsarnok) lakóháza, a bíróság épülete, az állami börtön, valamint egy sor szentély a város védőszentjei részére. A római agórát körben oszlopcsarnokok szegélyezték, mögöttük húzódtak meg a kereskedők és kézművesek kamrái. A tér bejáratánál a Szelek tornya magasodott, amely abban az időben vízóraként funkcionált.

Piaci, utcai árus - Egy gyékényen árulnak

Piaci, utcai árus (FEOR-5115)

Egy gyékényen árulnak


Még ma is gyakran hallani azt a kifejezést, hogy „egy gyékényen árul”. Mai értelmében azt jelenti, hogy két vagy több ember egyformán gondolkodik, azonos nézeteket vall, hasonlóan viselkedik. De mit takar az eredeti jelentése?

A mondás a kereskedelemből, pontosabban szólva a vásári életből került a köznyelvbe. Magyarországon hosszú századokon át a belföldi kereskedelmi életben a vásár volt a legjelentősebb esemény. A kirakodóvásárokon a gyékényekre, ponyvára sok és sokféle kisebb méretű árut tudtak kirakni. Olyan áruk kerültek ide, amelyeket óvni kellett a szennyeződésektől: könyvek, füzetek, kalendáriumok, stb. De egy gyékényen nem csak egy árus portékáját lehetett megtalálni. Előfordult, hogy két szegény ember, aki szerette volna eladni portékáját, összefogott, és közösen vettek meg egy gyékényszőnyeget. De volt más oka is a közös gyékényen történő árusításnak: előfordult, hogy két ügyes ember egymás kezére akart játszani, segíteni akarták egymást. Ezért kölcsönösen feldicsérték egymás portékáját: a két üzlettárs egyet akart az árusításban, egyetértett a kínált cikkek minősítésében.

 

Piaci, utcai étel- és italárus - A lacikonyha titkai

Piaci, utcai étel- és italárus (FEOR-5116)

A lacikonyha titkai


A piacok egyik elmaradhatatlan kelléke még ma is a lacikonyha. Az elnevezés eredetére több tézis is létezik. Az egyik szerint II. Ulászló királyunk volt a névadó. Az elszegényedett udvar viszonyait illusztrálja az a monda, hogy a királyi éléskamra kiürültével a király kénytelen volt a pórnéphez fordulni ennivalóért. A királyt kiszolgáló, korabeli „gyorsétkezdét” nevezték gúnyosan Ulászló, azaz „Laci konyhájának”. Más meggyőződések szerint az eredete onnan származik, hogy László napkor a vidéki háztartásokban a konyhát a házból „kiköltöztették” a szabad ég alá.

A lacikonyha fő, névadó készítménye a lacipecsenye vagy röviden laci. Ez nem más, mint gyors tűzön, frissen, hagymás, paprikás zsírban sült sertéshússzelet (leginkább comb), amit egy kettévágott cipó közé tesznek. A lacikonyhák frissen sült halat, kolbászt, hurkát is árultak, sőt akár liba-, kacsasültet is. A lacikonyhák körül ólálkodtak a lacibetyárok: pénztelen, szegény, elzüllött alakok, akiket jómódú ismerőseik megvendégeltek. A lacikonyhához általában sátor is tartozott, asztalokkal és székekkel, ahol le tudtak ülni a falatozók.

Az 1850-es években Pesten 26 lacikonyha működött, többségük a Széna téren és a Duna-parton.

Piaci, utcai étel- és italárus - Kürtőskalácsharc – Erdély kontra Szlovákia

Piaci, utcai étel- és italárus (FEOR-5116)

Kürtőskalácsharc – Erdély kontra Szlovákia


Nem igazán képzelhető már el napjainkban bármiféle rendezvény kürtőskalács nélkül. A finomság eredetét illetően azonban még nincs megegyezés.

A köztudat szerint a kürtőskalács őshazája Erdély; a székelyek ünnepi süteménye volt. A keményfa parazsát, amely főzésre és melegedésre szolgált, tovább akarták hasznosítani – így született meg a kalács. A parazsat kivették a kályha tetejére, vagy a kemence elé, majd a fahengerre feltekert tésztát kristálycukorba hempergették, és addig forgatták a parázs felett, amíg a cukor rá nem karamellizálódott a tésztára. Az így elkészült kalácsot dióval, fahéjjal szórták meg.

A kalács másik eredeztetője Szlovákia. Skalicky trdelník néven nyújtottak be bejegyzési kérelmet az EU felé. Az említett pékárú egy üreges, henger alakú sült tésztaféle, amelynek belső átmérője 3-5 cm, külső átmérője 6-10 cm. Hagyományos módon készül; a megkelt tésztát kürtő alakúra tekerik, megkenik felvert tojásfehérjével, megszórják őrölt dióval, mandulával illetve kajszibarackmaggal, vagy ezek keverékével. Aranybarnára sütik, végül vaníliás cukorral kevert porcukorral meghintik. A kalácsot már a 19-20. század fordulóján árulták, vásárokon. Szájhagyomány szerint Skalica városában és környékén a kürtőskalács receptjét gróf Gvadányi József író, költő, szakács terjesztette el, aki 1783-1801 között élt a városban.

Piaci, utcai étel- és italárus - A mézeskalács titkai

Piaci, utcai étel- és italárus (FEOR-5116)

A mézeskalács titkai


A mézeskalácsot régen cserépformában, később mézeskalács-sütő formában készítették. Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát. Később a formák többnyire már fából készültek. A háztartásokban kisebb, egyszerűbb formákat, míg a mézeskalácsos mestereknél nagy, bőségesen díszített változatokat használtak. Ez útóbbiakat úgy készítették, hogy egy fadarabba belefaragták negatívban a mintát. Ebbe nyomkodták a tésztát, s így sütötték ki. A kisült mézeskalács olyan lett, mint egy kis dombormű, ezután már csak a cukormázas díszítés volt hátra.

Az 1200-as évektől kolostorok is készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel mézesbábos céhek is alakultak, amelyek míves díszítéseket készítettek rá. A formákat - amelyek jeleneteket, tárgyakat, személyeket ábrázoltak - mesterlegények, később ötvösök készítették. A mézeskalács az idők folyamán dísztárggyá, ajándéktárggyá vált. A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind formájában, mind a díszítésben meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács. Jellegzetes motívummá vált a vásárokon, búcsúkon árult mézeskalácsszív, huszár.

A mézeskalácsokat formázhatják kézzel, szaggató formákkal, vagy ütőfával. Díszítésük is többféle módon történhet: lehet rá rajzolni tojáshabbal, bevonhatják tojáshabbal, festékkel vagy kakaóval, és díszíthetik különféle magokkal, vagy apró tárgyakkal, mint például a jellegzetes tükrös szív esetében.

Manapság a karácsonyi előkészületek egyik mozzanata a mézeskalács megsütése. A friss, illatos süteményt nem csak azonnali fogyasztásra, hanem a karácsonyfa díszítésére is használhatjuk.

Piaci, utcai étel- és italárus - Mit kínál a thai utca?

Piaci, utcai étel- és italárus (FEOR-5116)

Mit kínál a thai utca?


Thaiföldön ritkán ülnek be az emberek éttermekbe, ehelyett inkább gyorsan bekapnak valamit, valamelyik utcai árus kínálatából. Lépten-nyomon mini utcai konyhába lehet botlani: az árusok gurulós kocsikon sütik, grillezik ehető portékáikat. Az ékszakai thai piacokon kizárólag este 6 és reggel 6 között kapható specialitásokat lehet enni. Egy-egy árus rendszerint egyetlen ételre, annak egyetlen elkészítési módjára szakosodik, így abban igazán finomat kínál.

Thaiföldön a tésztaételek olcsó, gyors harapnivalónak számítanak, amit utcai árusoknál, vagy kis üzletekben lehet megvásárolni. Inkább két megbeszélés közti harapnivalónak, vagy egy éjszakai bulizás utáni nassolnivalónak számít, mint főételnek. Leghíresebb fajtája a phat thai, ez zöldséges sült tésztát jelent.

Az utcai kínálatból – különösen délen – a halétel sem hiányozhat. Ha még nagyon friss, akkor egyszerűen csak gőzölik, vagy egy kis chilivel, lime-mal, gyömbérrel ízesítve grillezik. Készülhet a hal roston, vagy banánlevélbe csomagolva, esetleg olajban ropogósra sütve.

A desszertet is könnyen be lehet szerezni az utcáról: ez leggyakrabban banánhéjba csomagolt ragacsos rizs, vagy vaníliakrémes kókusz, vagy egy darabka gyümölcszselé. Az édességekhez nem igazán használnak tejterméket vagy csokoládét, ezért európai ember számára kissé furcsa ízük lehet, mert főleg tápiókából, kókuszból, pálmacukorból vagy ragacsos rizsből készülnek.

 

Pincér - Éttermi etikett

Pincér (FEOR-5132)

Éttermi etikett


Az étterembe elsőként mindig a férfi lép be, vagy pedig – meghívás esetén – az, aki a meghívást kezdeményezte. Helyet a nő választ. Elegáns helyeken a pincér dolga lesegíteni a kabátot, kihúzni a széket, ennek hiányában ezt a férfi kísérőnek kell megtennie. Úgy illik, hogy ételt és italt is a férfi javasol. A palackos italoknál elvárható, hogy ott, az asztalnál bontsál fel. Bor esetében megengedett a rátöltés, sörnél tilos.

Ha a levest csészében hozzák, azt meg lehet fogni, és kiinni a tartalmát. Az evés befejeztével a kanalat a csészéhez kapott kistányérra kell tenni. Második fogásnál a kést és a villát egymás mellé, párhuzamosan kell a tányérra fektetni. A használt szalvétát a tányér mellé, és nem bele illik helyezni.

Ha valami kiömlött, felborult – annak eltakarítása a pincér dolga. Dohányozni az evések között nem illik. Az ásítás, smink, frizura igazgatása, rágózás – szintén illetlenségek.

Kézzel lehet enni: virsli, szendvics, aprósüti, fánk. Késsel és villával kell enni: húsos előételek, hidegtálakon a felvágottak, húsok, sültek, Caesar saláta, és valamennyi főfogás. Villával és evőkanállal kell enni: spagetti, makaróni. Kiskanállal kell enni: lágy tojás, puding, apró szemű gyümölcs, ananász, fagylalt, gyümölcssaláta. Csak villával kell enni: főtt tészta, főzelék, fasírt, karfiol, gomba, rántotta, torta. A kenyeret törni kell, és bal kézzel a szájba helyezni.

 

Pultos - Koktél Top 4

Pultos (FEOR-5133)

Koktél Top 4


Bloody Mary: Eredete vitatott, de az biztosnak látszik, hogy a 30-as évek valamelyik new yorki bárja volt a szülőhely. A név (amellett, hogy számos történelmi nőalakra vonatkozhat) elsősorban az ital – paradicsomlének köszönhető – színére utal. Jellemző összetevők: 4 cl vodka, 12 cl paradicsomlé, 1 cl citromlé, 2-3 csepp Tabasco szósz (só, bors és Worcestershire szósz ízlés szerint).

Pina Colada: Azon koktélok egyike, amelyek konkrét személyhez köthetők, a „feltaláló” Ramon Marrero volt. Az italt 1954. augusztus 16-án szolgálták fel először, a puerto ricoi Karib Hilton szállodában. Jellemző összetevők: 2 cl kókuszszirup, 4 cl fehér rum, 8 cl ananászlé, 2 cl tejszín.

Tequila Sunrise: A színében napkeltére emlékeztető italt az Arizona Biltmore Hotelben szolgálták fel először. Jellemző összetevők: 2 cl Grenadine, 4 cl Tequila Silver, narancslé.

B-52: Az egyik legkülönösebb módon elnevezett koktél, amely nevét az amerikai bombázóról kapta. Ennek oka az lehet, hogy az italt gyakran meggyújtva, szívószállal fogyasztják, amely módszer távolról a névadó repülő által ledobott gyújtóbombákra emlékeztethet. Jellemző összetevők: 2 cl kávélikőr, 2 cl ír krémlikőr, 2 cl Cointreau.

Forrás: www.koktelok.hu

 

Pultos - Mi, mennyi?

Pultos (FEOR-5133)

Mi, mennyi?


Érdekesség, hogy a régi mértékegységek mindig duplázódtak. A verdungos pohár 1,77 deciliter, a meszelyes (két verdung) 3,54 deciliter, az iccés vagy itcés (két meszely, vagy négy verdung) 7,08 deciliter, a pintes (két icce, négy meszely, vagy nyolc verdung) 1.416 liter, a véka vagy szapu (nyolc pint) 11,33 liter, az akó (négy véka vagy 32 pint) 45,32 liter. Egy magyar icce 0,848 liter, egy pozsonyi icce 0,839 liter, egy kis - erdélyi - icce 0,707 liter. Vagyis 100 icce bor 70-80 liter bort jelentett.

A korabeli hazai pálinka mérésére szolgáló edények és ezek űrtartalma is változatos képet mutat. A veder/vödör/ejtel 50 litert tartalmazott, félfertály 1,25 litert, a verdung Somogyban 0,5 deciliter volt, de 2 deciliteres is előfordul, az occa/okka török jövevényszóként Bukovinában volt használatos, mint mértékegység 1,26 — 1,57 liter. A jugoszláviai magyarok dumpingu -nak nevezik a deci mértékegységet. A pálinka fogyasztásakor a stampedli népies formája stamm, a kupica és a feles használata gyakori. Népies változatok a fityók, a csosza és a nyelet, a szlengben a kumma, kummányi pálinka fordul elő. A nyelet, gyűszűnyi, korty napjainkban szinte általános a fogyasztók körében.

Egy egykori izraelita söntésben az alábbiak szerint kellett volna rendelnie a szomjas betérőnek: a kor: 364,4 liter, a bát: 36,44 liter, a salis: 12,148 liter, a hin (amely a legfontosabb űrmérték volt, egyiptomi eredetű): 6,074 liter, és a log: 0,506 liter.

Pultos - Miért koccintunk, mivel (nem) koccintunk?

Pultos (FEOR-5133)

Miért koccintunk, mivel (nem) koccintunk?


Néhány évszázaddal ezelőtt még nem mindenféle poharazáshoz tartozott hozzá a koccintás. A régi időkben a koccintás minden valószínűség szerint jogi aktus, szerződésszerű megállapodások szertartása, adásvételi megegyezéseket lezáró „hivatalos” cselekvés volt, mintegy „áldomás”. Ünnepélyes hangulatával, jelentőségteljességével ma is megőrzött valamit régebbi nagyobb súlyából, fontosságából. Az „erre iszunk egyet” kifejezés is rendszerint a vidám borközi beszélgetések egy-egy nyomatékosabb részénél hangzik el.

Hogy miért éppen a poharak, kupák összekoccintása vált egyes népeknél a jogélet jellemző, szertartásszerű cselekményévé? Erre a kérdésre a természeti népek gyakorlatából kapjuk meg a feleletet, akiknek a világ minden táján az az általános vélekedése, hogy az érintésnek varázsereje van. Az érintés átsugározza életerőnket, lelkünket arra, akit megérintettünk. Az érintés varázslatos erejével létrehozott lélekcsere gondolata lappang végeredményben a poharak összekoccintásának hátterében is. Azok, akik a jogi aktus során mint szemben álló felek szerepelnek, poharukat összekoccintva kifejezésre juttatják, hogy egyezségük testvéri megállapodás, szerződésük meleg emberi kapcsolat eredménye, amely minden vitát, háborúskodást kizár, és megpecsételi a szerződő felek között a békét. Baráti poharazgatásainkban ennek az emléke cseng vissza.

Magyar ember sörrel nem koccint, így tiltakozva az 1849-es aradi kivégzések ellen, ami után az osztrákok így ünnepeltek. Egyes vélemények szerint a tilalom 150 év után érvényét vesztette. A kor ismerői szerint a legendára nincs írásos bizonyíték, az semmilyen történeti forrásban nem jelenik meg. A szóbeszéd abból az időszakból származhat, amikor Magyarországon megjelent a tömeges sörfogyasztás, és a borkereskedők ezzel próbálták hazafias színben feltűntetni a bor fogyasztását szemben a sörfogyasztással. Egyébként a németek nem is igazán koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták korsójukat.

Pultos - Kávéházi különlegességek

Pultos (FEOR-5133)

Kávéházi különlegességek


Ha ma bemegyünk egy kávézóba, nem elég csupán egy feketét rendelnünk, hiszen óriási választék van a különféle kávéfajtákból. Néhány különlegesebb:

Latte macchiato: ha ízesített változatban kérjük, akkor a pohár aljára kerül a szirup, erre felhabosított tejet rétegeznek, majd a pohár szélén, vékony sugárban presszókávét csurgatnak a tejbe. Pohárméret: 2,5 dl

Caffé bonbon: a kis rövides poharat félig töltik cukrozott sűrített tejjel. Erre engedik közvetlenül a kávégépből az eszpresszót, egészen színültig csurgatva. Pohárméret: 5 cl (felfelé szélesedő forma)

Bicerin kávé: a pohár aljára habtejszínből, kakaóporból és cukorból készített csokoládészirupot öntenek, erre jön óvatosan a forró kávé, amelynek tetejére felhabosított, krémes tejszínt csurgatnak. Pohárméret: 1,5 dl (talpas, ipszilon forma)

Barista frappé: egy adag erős eszpresszót, 1 dl tejet, néhány jégkockát és cukrot ízlés szerint mixerrel összedolgoznak, majd egy csöpohárba öntik. Erre rázópohárban habosított tejszín és vaníéiás cukor keverékét öntik, a tetejét pedig reszelt narancshéjjal és csokoládéval szórják meg. Pohárméret: 2 dl

Sötét szerenád: forró tejben csokoládét olvasztanak, majd ehhez egy adag erős eszpresszót és porcukrot kevernek. Csészébe öntik, a tetejükre tejszínhabsapka kerül, erre reszelt csokoládé jön.

Jávai fahéjas kávé: instant kávét cukorral és gyömbérsziruppal összekevernek, majd forró vízzel felöntik. Habtejszínt félkeményre vernek, fahájat szórnak bele, és ez a kávés oldat tetejére kerül.

Pultos - Ásványvizek egykoron

Pultos (FEOR-5133)

Ásványvizek egykoron


Az ásványvizekkel hajdanában az alábbi besorolások szerint lehetett találkozni:
- Savanyú (egyszerű szénsavas) vizek: szénsavtartalmuk miatt ezt a vizet melegebbnek érezzük, ezért kiválóan alkalmas ülőfürdőzésre. Eközben a bőr erei kitágulnak, a szív munkája könnyebbé válik.

- Alkalikus (alkáli-hidrogén-karbonátos) vizek: ivókúra céljából palackozzák őket, és főleg emésztőszervi betegségekre vannak gyógyhatással. Fürdésre is alkalmasak.

- Földes-meszes (kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos) vizek: egy részüket a szabad szénsavtartalom jellemzi, így ezt vérkeringési zavarok gyógyítására használnak. Mási részüket a termálvizek közé sorolják,és a reumás megbetegedések ellen hatásosak.

- Konyhasós (kloridos) vizek: mivel lassan hígulnak fel a gyomorban,ezért hatással vannak a nyálkahártya gyulladásos folyamataira, illetve a gyomornedv-elválasztásra.

- Keserűsós (szulfátos) vizek: emésztőszervi zavarok, nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas, ivókúra formájában. Enyhe hashajtó hatással is számolni kell.

- Vasas vizek: főleg ivókúrára szolgálnak; vastartalma miatt a vérszegénység gyógyításánál alkalmazzák.

- Kénes vizek: fogyasztása után a gyomor emésztése javul. A víznek enyhe hashajtó hatása is van, valamint szerepet játszik a máj méregtelenítő tevékenységében. Reumás panaszok, nőgyógyászati gondok és bőrbetegségek kezelésére is hatásos.

- Jódos és brómos vizek: fürdőként mozgásszervi megbetegedések, a tüdő, a légutak, és a vérkeringési rendszer megbetegedésének gyógyítására használják, de ivókúraként is hatásos.

- Fluoridos vizek: elsősorban ivókúraként használják fogínysorvadás, fogszuvasodás gyógyítására, illetve megelőzésére.

- Radioaktív vizek: gyógyító erejét bizony a sugárzó energiája okozza, amely ingerli, ezzel egyúttal olyan reakcióra készteti a sejteket, amelyekre különben nem lennének képesek. Fürdőkúraszerűen alkalmazzák, sugárártalom lehetősége nem áll fenn.

 

Szakács - Szakácsdivat

Szakács (FEOR-5134)

Szakácsdivat


Ha el kell képzelni egy szakácsot, a legtöbb embernek fehér sisakos, fehér köpenyes, pepita nadrágos pocakos férfi jelenik meg képzeletében. Ám a klasszikus fehér nadrág-kabát sapka összeállítás mellett ma már egye több színes, fantáziadús holmit lehet látni a szakácsokon – akik nem feltétlenül középkorú pocakos bácsik.

Nagyon elterjed a kötény, különféle változatokban, eltérő szabású darabokkal lehet találkozni: létezik az egész testet védő, nyakba akasztható típustól a derékra kötött, térdig vagy egészen bokáig leérő változat.

A pincérek, szakácsok ruháinak bírniuk kell a kemény fizikai igénybevételt, kényelmesnek kell lenniük, és meg kell felelniük a szigorú munkavédelmi előírásoknak is. Egy jó szakács kabát manapság elöl négyrétegű, véd a forró folyadéktól, a zsiradéktól, a gombok kialakítása lehetővé teszi, hogy gyorsan megszabaduljanak tőle. A dupla áthajtós gombolás praktikus velejárója, hogy ha munka közben elszennyeződik a kabát, át lehet gombolni a másik felére, máris tiszta lesz az eleje. Akkor jó a szakácsruha anyaga, ha hűti viselőjét, amikor a tűzhelyek izzanak. A hónaljban kialakított szellőző nyílásokon keresztül szabadon áramlik a levegő, így szellőzik, és a hűl a test. A pamut elvezeti és felszívja az izzadságot. A szakácsok nyakkendőjének is az a szerepe, hogy a nyakat és a fejet védje a túlmelegedéstől. A testesebb szakácsoknak a kabát hátába plusztoldást varrnak, így ha lehajolnak, nem feszül szét a kabát, ha visszaegyenesednek, a betoldás visszasimul a toldásba. A kabátok mandzsettája visszahajtott dupla anyag, így védi a kar alsó felét a forró ételektől. A legújabb szakácsruhák már nemcsak a kabátra koncentrálnak, de a nadrágok is pamutból készülnek.

A jól ismert fehér szakácssapka helyett ma már a svájcisapka, kozák sapka, baseball sapka, kendőfazon a divatos. Egyre több színes és új fazonú darab jelenik meg a konyhában: a szakácsruhák színei közt van piros, kék, bézs, arany. A csíkos persze – modern elemekkel kombinálva - örök divat marad.

Szakács - Marokkói ízelítő

Szakács (FEOR-5134)

Marokkói ízelítő


A marokkói konyha igen sok hatást ötvöz: afrikai, európai és közel-keleti tradíciókat. A fahéj, a sáfrány, a gyömbér, a bors, a koriander és a római kömény a hagyományos marokkói konyhához tartozik, és az ételeknek jellegzetes ízvilágot kölcsönöz. Marokkóban négy igazán meghatározó étel van.

Kuszkusz: lágy búzatöret zöldségekkel és omlós csirke- vagy bárányhússal
Djej emshmel: tartósított citrommal és olajbogyóval omlósra főtt csirke tagine
Bisztéya: pitefajta, amelynek pihekönnyű leveles tésztájában lassú tűzön puhára főtt csirke- vagy galambhúst és citrommal ízesített tojás van.

Mecsui: különféle fűszerekkel és fokhagymával bedörzsölt bárány, omlós-puhára sütve

Mindegyik fogás lassan, lassú tűzön készül, illatos fűszerekkel.
Marokkóban a zöldséges fogásokkal és salátákkal kezdik az étkezést, de a főétel mellé is az asztalon hagyják őket. Jellemző marokkói zöldség a narancsvirágvízzel és fahéjjal ízesített narancssaláta, vagy a római kömény és cékla jellegzetes kombinációja.

Süteményeket ritkán készítenek, de a desszert – a mandulával töltött finomságok - és a mentatea elmaradhatatlanul a tradicionális marokkói étkezés részét képezik.

Az utcai kínálat szinte állandó részét képezik a faszén felett sült omlós húsok, a báránnyal töltött marokkói kenyér, vagy az aranybarnára sült fánkok. Ez utóbbiakat pálmalevélből készült hurokra fűzik, hogy aztán cukorba és mézbe mártogatva könnyen vehető és ehető legyen.

A marokkói háztartásokban – főleg vidéken – szinte mindennapos a kenyérsütés. A nők reggel megdagasztják és megformázzák a kenyeret, amit a gyerekek iskolába menet beadnak a közösségi sütödébe, tanítás után pedig elhozzák a megsült kenyeret. Nagyon sok helyen az asszonyok ma is hagyományos módon, faszenes tűzhelyeken készítik az ételeket.

 

Üzemanyagtöltő állomás kezelője - Benzin számok

Üzemanyagtöltő állomás kezelője (FEOR-5121)

Benzin számok


2051. december 20 (vitatott): ha a világ országaiban a jelenlegi ütemben folyik tovább az olajkitermelés, ezen a téli napon egyszerűen elfogynak bolygónk készletei. Kicsit optimistábbak lehetünk, ha a földgázkészletek kimerülésének dátumát (2176. június 1.) vagy a szénkészletek végét (2426. március 14.) nézzük.

8 forint/liter: ugyan az egyes országok benzinárait nem könnyű összehasonlítani, de a legolcsóbban minden bizonnyal Venezuelában tankolhatunk. A kommunista Hugo Chavez vezette országban – az olajvállalatok államosítását követően – a szinte nevetséges 8 forint/literes ár környékén mozognak a benzinárak.

10 780 000 hordó: a világ jelenleg legtöbb olajat termelő országa, Szaúd-Arábia évente mintegy 10 780 000 hordós kitermeléssel büszkélkedhet. A dobogóra két nem arab állam is odafér: Oroszország, a maga 9,8 millió és az Egyesült Államok a maga 8,5 millió hordós éves kitermelésével.

146 dollár: a valaha volt legmagasabb hordónkénti nyersolajár (2008 nyarán).

Üzemanyagtöltő állomás kezelője - Rendszámtábla-történelem

Üzemanyagtöltő állomás kezelője (FEOR-5121)

Rendszámtábla-történelem


Magyarországtól 1901-től írják elő rendeletek a rendszámtáblák használatát. 1906-ban az akkori legnagyobb rendszám – 351 – egy teherautóé volt. 1910-ben az országot 10 járműkerületre osztották, és ez alapján kellett kiállítani a rendszámokat, feltűntetve rajta a kerületnek megfelelő betűjelzést, majd kötőjel után 3 számot. Budapesten a rendszámok római számmal kezdődtek. A II. világháború után – a nyersanyaghiány miatt – a tulajdonosoknak maguknak kellett rendszámaikat legyártatniuk. Ez sok bonyodalmat okozott, így 1948-ban új rendszámokat adtak ki hivatalosan. 1959-tól jöttek a 6 karakterből álló rendszámok: a két betű és a 4 szám utalt a jármű típusára, jellegére és az üzembentartóra is. A 70-es években megjelentek a jelentéssel bíró színes rendszámok is, mint például a diplomáciai kék rendszámot, vagy a pirosat külföldi állampolgárok esetén. Megjelentek a négyzet alakú rendszámok is, ahol a felső sorban csak betűk szerepelhettek. 1990-től vezették be a 3 betű – 3 szám kombinációból álló rendszámot, piros-fehér-zöld jelzéssel, és az országjellel, majd ez 2004 május 1-jétől az uniós formátumra változott, szintén 3 betű – 3 szám tartalommal, bal oldalukon kék sávval, benne csillagokkal és az országot jelző H betűvel.

 

Vendéglős - Amit az evőpálcikáról tudni érdemes

Vendéglős (FEOR-5131)

Amit az evőpálcikáról tudni érdemes


Az evőpálcika – a használat módja szerint – a villákhoz tartozik: általában apróra darabol étel fogyasztására használják.

Az írásos emlékek szerint már majdnem 4000 évvel ezelőtt a Shang dinasztiában is használták. Zhou császárnak elefántcsontból készült evőpálcikái voltak, amelyekkel kivívta környezete csodálatát.

A nagyon régi múltban, évezredekkel korábban a kínaiak is főként hússal táplálkoztak, amelyhez inkább kés és villa illenek. De később egyre kevesebb lett a táplálék és egyre több az ember. Az ókori Kínában a lakosság létszáma ugrásszerű növekedésnek indult: a húsról ilyen körülmények között át kellett térni más táplálékra. A köles és a rizs vált a fő élelmiszerré. Ekkor jelent meg az evőpálcika, a kis adag ételekhez. Ezzel lényegesen könnyebb volt kihalászni a levesből is a kis húsdarabokat. A folyamat persze lassan ment végbe: a villa és az evőpálcika évszázadokon keresztül egymás mellett állt a kínaiak asztalán.

Sokan úgy vélik, hogy a speciális kínai ételkészítési mód, amikor a serpenyőben rázogatva sütik - méghozzá villámgyorsan - az ételt, szintén kedvezett a pálcikák elterjedéséhez. A gyors sütéshez ugyanis mindent kicsire kell vágni - a kicsiny darabok megragadásához pedig ideális eszköz az evőpálcika. A lényeg azonban egyértelműen az évezredeken keresztül tartó élelmiszerhiány volt: ez magyarázza egyébként az evőpálcika elterjedése mellett a kínai etikett és szokásrendszer számos elemét is: Így például a régi Kínában a vendég először csak egy kisebb falatot evett és vendéglátójának határozott unszolása után illett csak komolyan nekilátnia az ételhez. Mértékletességet kellett tanúsítani és meg kellett osztani az ételt másokkal. Ez az oka, hogy a vendéglőkben ma is középre teszik le - és nem a vendég elé – a legtöbb ételt, hogy mindenki vehessen belőle.

Az evőpálcika a kínai étkezés elidegeníthetetlen részévé vált - egyeduralmát ma sem veszélyezteti igazán semmi.

Vendéglős - A Michelin-rejtély

Vendéglős (FEOR-5131)

A Michelin-rejtély


Edouard Michelin, francia gumigyáros több mint száz évvel ezelőtt feltalálta a cserélhető szelepes autógumit, majd testvérével együtt kitűnő éttermek és hotelek címével bővített térképeket adtak ki, így próbálván ösztönözni az autósokat, hogy tegyenek kitérőket, és ezzel is koptassák autójuk Michelin gumiját. A Michelin útikalauzok 1900 óta világszerte több mint 700 millió példányban keltek el. A kezdetekben Párizs központú térkép és útikalauz csupán a környező városokhoz vezető autóutakról szolgáltatott adatokat. A Michelin ezért arra bátorította olvasóit, hogy gyűjtsenek további információkat, leginkább a hotelek terén. A későbbi kiadásokban a kötet már értékelte is a benne szereplő szálláshelyek minőségét és ellátását. 1904-től már nemzetközi útikalauzokat is kiadtak, hamarosan Svájc, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, az Egyesült Királyság, illetve számos más ország is külön kötetet kapott. Az idők folyamán a Michelin-csillagok a kulináris tökéletesség nemzetközi szimbólumaivá váltak. A Vörös Könyv egy szimbólumrendszert alkalmaz a listázott hotelekről és éttermekről komfort, illetve árkategória tekintetében. Az éttermeket az ételek minősége, a sütés-főzés és ízesítés tökéletessége, a konyha „személyisége”, ár-érték arány, valamint a látogatások gyakorisága szerint ítélik meg. A csillagok csupán azt tükrözik, mi található a vendég tányérján, a kritikusok nem veszik számításba a dekorációt, a felszolgálás minőségét vagy a terítéket. A csillag jelenti a kellemes úti kitérőt jelentő, kiváló fogásokkal büszkélkedő éttermeket, két csillag a kitűnő vendéglőket, amelyekért érdemes egy hosszabb kitérőt tenni, és három a kivételes helyeket, amelyek akár egy külön utazást is megérnek.

Egyes elemzők szerint a Michelin az újító szakácsokat díjazza. Nem elég napról napra újraalkotni a tradicionális recepteket, a séfnek produkálnia kell valami sajátot és meglepőt.