Mitől bio a bio?

Többéves folyamat, mire valaki „bio”-t állít elő, mert nem elég, ha egyszer csak úgy dönt a termelő, hogy többet nem használ vegyszert. Biogazda csak három, ellenőrzötten vegyszermentes év után lehet. Átállási terméknek minősül az a termék, amelynél a betakarítás előtt legalább 1 évig biotermelést folytattak. Ez az egy év még nem tanúsítható.

Az egy év elteltével szántóföldi kultúráknál 1 év az átállási idő, álló kultúráknál, mint szőlő vagy egyéb gyümölcsös, 2 év.

Az egészségtudatosság szempontjából már egy analitikai vizsgálattal kimutatható, hogy nincs származék a termékben. De azt, hogy valóban úgy állítják elő, hogy a környezetet nem használják ki, és a jövő generációjának életlehetőségeit biztosítják, csak a folyamat ellenőrzésével lehet igazolni. A biotermékek ellenőrzése a teljes előállítási folyamatra irányul. Évenként átfogó ellenőrzést tartanak; még a könyvelést, pénzmozgást is ellenőrizhetik, illegális anyagvásárlás gyanúja esetén. Az ellenőrzést akkor végzik, amikor a hagyományos gazdaságokban éppen a vegyszerek használatának ideje van. Ha az ellenőr például deformált növényt talál, az gyomirtó-szer alkalmazását jelzi, vagy ha elpusztult, fiatal rovarokat lát, akkor feltételezheti, hogy azok nem maguktól pusztultak el.

Az Európai Unió egységes szabályt hozott a biotermékek megkülönböztetésére. A címkén szerepelnie kell az „ökológiai”, a „biológiai”, ezek rövidítésének, vagy szinonimáiknak (például: organikus). Fel kell tűntetni az ellenőrző szerv nevét, nemzetközi rövidítését. Ha tehát a cég nevében szerepel a „bio” vagy „öko” kifejezés, az még nem jelenti azt, hogy a termék biotermék.

Aki ökológiai jelöléssel szeretné termékeit forgalmazni, köteles a vonatkozó jogszabályokat betartani, és tevékenységét ellenőrzési rendszerbe kapcsolva folytatni.

Mérgező lakótársak I.

A növényekben az ember kedvét leli látványa miatt, de óvatosnak kell lenni, mert egyesek például allergiát válthatnak ki – a tejnedvvel rendelkező példányok nedvének pár cseppje külsőleg bőrirritációt, bőrpírt okozhat –, míg a mérgező részek elfogyasztása hányást, hasmenést, gyomor- és bélproblémákat eredményezhet. Néhány gyanúsított:

- buzogányvirág: minden része mérgező, lenyelése esetén a szájban és a torokban égő érzés lép fel, megduzzasztja a nyálkahártyát

- könnyezőpálma: légzőgyökerei és életében egyszer hozott virága mérgező, nedve a bőrön égő érzést okoz, lenyelése esetén a nyálkahártyát megduzzasztja és nyelési nehézségek léphetnek fel

- mikulásvirág: tejnedve mérgező, bőrön irritációt okoz, lenyelése hányást eredményezhet

- ciklámen: virága enyhén mérgező, hányást, hasmenést, gyomorfájást okoz, föld alatti gumója erősen mérgező, görcsöket, erős izzadást, szédülést, légzési nehézségeket és még átmeneti bénulást is okozhat

- anyósnyelv: levele vagy hajtása közepesen mérgező, lenyelése hányást, hasmenést okoz

Mérgező lakótársak II.

További szobanövények, amelyek a háztartások zömében megtalálhatóak, de óvatosan kell velük bánni, különösen, ha kisgyermek, vagy új házi kedvenc érkezik otthonunkba. Folytatva a „gyanúsítottak” listáját:

- korallbokor: virága vagy termése mérgező; ember számára csupán enyhén veszélyes, nagy mennyiség elfogyasztása rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat, légzési nehézséget okoz, állatoknál azonban súlyos bélproblémák, keringési zavarok léphetnek fel

- begónia: levelük vagy hajtásuk enyhén mérgező, kis mennyiségben nem okoz nagy bajt

- kroton: tejnedve mérgező, a bőrön kiütések jelentkeznek, lenyelése hányást, hasmenést, égető érzést okoz a gyomorban

- aszparágusz: minden része mérgező, nedve a bőrön irritációt okoz, bogyó termése lenyelve enyhén mérgező, hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhet

- fikusz: tejnedve mérgező, lenyelése hányást, hasmenést és gyomorfájdalmat okoz, súlyos esetben fulladás is előfordulhat

Mi fán teremnek?

Geránium (vagy gólyaorr):
Vérzés- és fájdalomcsillapító, fertőtlenítő hatású. Szájnyálkahártya- és torokgyulladás kezelésére használják toroköblítőként. Sebekre, égésekre, továbbá pattanásokra, ekcémára, bőrélősködők ellen is alkalmazható. Hangulatjavító, és fejleszti a szóbeli kifejezőkészséget.

Izsóp:
Jó hatását a légúti megbetegedéseknél fejti ki, segít a szénanáthánál is. Javítja az emésztést, gyomorerősítő és féregűző. Felmelegíti a belső vagy külső hidegtől didergő lelket, melegséget és szeretetet áraszt. Szellemi munkát végzőknek segít a logikus gondolkodásban, a koncentrációban.

Kajeput:
Általános erősítő szer. Orrmelléküreg-gyulladásnál, torok- és hangszálgyulladás esetén inhalációval segít, meghűlés kezelésére fürdőként ajánlott. Csillapítja a menstruációs görcsöket; epilepsziás és hisztériás tünetek enyhítésére is alkalmas. Pszichés hatása a tanácstalanság, döntésképtelenség, zavarodottság legyőzésében mutatkozik meg.

Niaouli:
Alkalmas a légutakban felgyülemlett nyálka oldására, köptetésére. Fertőtlenítő és fájdalomcsillapító hatású. A hólyag és húgyutak gyulladása esetén ugyancsak ajánlott. Élénkíti, serkenti a sejtnövekedést. Bőrproblémák széles körére megoldást jelent, de alkalmas sebgyógyításra és égéi sebek kezelésére is.

Vetiver:
Erősíti az immun- és az idegrendszert, izomfájdalmak kezelésére alkalmas. Masszázsolajok hatóanyagként növeli a nemi vágyat. Különböző illatszerek alapanyagaként is használják. Az álmodozásra hajlamos embereknek segít visszatérni a való világba.

Virágnektár az asztalon

A méz feldolgozásának célja, hogy a hordós termelői mézek a fogyasztók igényeinek megfelelő csomagolásba kerüljenek, majd azt követően szállíthatók legyenek az elárusító helyekre. A fogyasztói társadalom a pár grammos egy falatnyi reggeliző méztől a több kg-os üveges csomagolásig mindenféle kiszerelésre igényt tart. Magyarországon a méz alatt a legtöbben a folyékony állagú mézet értik, a krémmézet csak nagyon kevesen ismerik és fogyasztják.

A mézet fajtánként elkülönítve dolgozzák fel. Első lépésben meg kell melegíteni a mézet, hogy a benne lévő kristályok felolvadjanak és a méz viszkozitása is csökkenjen. Ez utóbbira azért van szükség, hogy szivattyúzni lehessen a mézet, és ez szükséges ahhoz is, hogy a méz át tudjon menni a finom szűrőn is, valamint a méz pihentetése során az öntisztulást is ez segíti elő. A méz melegítése során arra kell ügyelni, hogy a hőfok ne haladja meg a 45 fokot. Az ennél magasabb hőmérséklet már károsíthatja a mézben lévő értékes enzimeket. A megolvadt mézet szivattyú szállítja a szűrőkig, majd a pihentető tartályokig. Ezekben a tartályokban pár nap pihentetés után újból el kell távolítani a méz tetejéről a jórészt levegő buborékokból álló habot, majd ezt követően már letölthető a méz. A nem kellő ideig, vagy nem kellő hőmérsékleten pihentetett méznél fordulhat elő, hogy a letöltés után az üvegben fejeződik be az öntisztulás, amit az jelez, hogy a méz tetején, az üveg szélén jelenik meg a habcsík. Ez ugyan nem káros, de esztétikailag semmiképpen sem kívánatos.

A kisüzemi töltésnél alsócsapos hordókból történik a méz töltése, nagyüzemekben automata többfejes töltőgépeket használnak. A töltésnél figyelni kell, hogy kellően visszahűljön a méz és ne túl magasról zubogjon bele az üvegbe, mert különben ismét levegő buborékok kerülhetnek bele. A töltés után következik az üvegek zárása, címkézése, zsugorfóliázása, vagy dobozolása.

8 dolog a méhekről

Egy átlagos méhkolóniában 2 500 here, 30 000 dolgozó és 1 királynő él.
A here 22 napig, a dolgozó 38 napig, a királynő pedig 4-5 évig él átlagosan.
A méhek táncukkal írják le, hogy milyen irányban és milyen távolságra találhatóak a legcsábítóbb virágmezők.

8 Celsius fok alatt a méhek elpusztulnak, de már 18 fok környékén is összegyűlnek és szárnyverdeséssel próbálnak meleget termelni. Ennek eredményeképpen a csoport közepén akár 35 fok is lehet.

A méhek szeme másodpercenként akár 300 képet is képes érzékelni (az emberi szem ennél majdnem tízszer gyengébb).

Az átlagos méh, körülbelül 20 km/h-s sebességgel képes repülni (ez a rovarvilágban nem számít különösebben gyorsnak).

Egy átlagos méh egy tized teáskanálnyi mézet termel (egész élete alatt összesen), de ezért is igen keményen meg kell dolgoznia – ez akár napi 2000 virág meglátogatását is jelentheti.

A méhek több mint 100 millió éve jelen vannak a Földön.
Forrás: www.about.com

Tévhitek a mézről

Állítás: a méz nem hizlal, mert a tejcukrából nem lesz zsír, azt a bél hasznos mikroorganizmusai használják fel.

Cáfolat: a méz tejcukor tartalma valóban nem hizlal, hiszen a méz nem tartalmaz tejcukrot!

Állítás: a méz hizlal, mert sok benne az energia.
Cáfolat: ennek nagyon kicsi a valószínűsége, mert a méz annyira édes, hogy hamar eltelik vele az ember, nem lehet belőle egyszerre annyira sokat fogyasztani, hogy az hizlaljon.

Állítás: a méz nem okoz fogszuvasodást, mert fertőtlenítő anyagai gátolják annak megindulását.

Cáfolat: fogainkat bizony csak rendszeres fogmosással, alapos fogápolással védhetjük meg a szuvasodástól. A mézet általában nem önmagában, hanem kenyérrel, kaláccsal együtt fogyasztjuk, ami könnyen a fogunk közé ragad, ez pedig már melegágya lehet a fogszuvasodásnak.

Állítás: a méz azért kristályosodik, mert a méhész kristálycukrot kevert a mézbe.

Cáfolat: A méz kristályosodása természetes folyamat. Ez annak a következménye, hogy a méz szobahőmérsékleten egy túltelített oldatként viselkedik, amelyben az oldószer a víznek csak 18%-ban van jelen, a többi része főleg egyszerű cukrokból áll. Ezek közül a szőlőcukornak nagyon rossz az oldékonysága, ami azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten hamar kiválik az oldatból. A méz 15 fokon kristályosodik a leggyorsabban. Ennek során kémiai tulajdonságai nem változnak. A kristályos mézet 45 C-os vízfürdőben, vagy mikrohullámú sütőben károsodás nélkül vissza lehet olvasztani, de ezt követően ismét bekristályosodhat.

Állítás: a méz azért kedvező a szervezetre, mert sok benne a vitamin.
Cáfolat: a méz vitamin tartalma abszolút értékben nem túl sok, meg sem közelíti például a paprikáét. A méz szervezetre gyakorolt kedvező hatása más alkotórészeinek tudható be.

Rejtélyes méhpusztulás

Világjelenségként nőtte ki magát az utóbbi években a méhállományban bekövetkező rohamos csökkenés. A kutatók szerint a méhek pusztulása előrejelzi a természeti körforgásban okozott károk következményeit: a rovarok ellenálló képessége erőteljesen lecsökkent a különféle betegségekkel szemben – ez pedig az ökoszisztéma problémáit sejteti.

A méhek legalább százmillió éve sikeresen vészelték át a különböző természeti változásokat. Szerepük a természetben igen jelentős; a beporzások nagy részét ők végzik el. Noha a kutatók tanácstalanul állnak szemben a jelenséggel, egyes nézetek szerint a növénytakaró megváltozása és a gyomirtók használata gyengítheti a rovarokat. A méhek egyedüli fehérjeforrása a virágpor, ennek változatossága azonban a mezőgazdasági monokultúrák kialakulásával párhuzamosan csökken. Ebből a szempontból a parlagfű kaszálása is súlyosbítja a helyzetet, mert az allergiát okozó gyomnövénnyel együtt számos más fajt is kiirtanak a tarlókon az emberek.

A helyzet javítására már kikísérleteztek különféle táplálék-kiegészítőket – kifejezetten méhek számára, bár használatuk még sok kérdést vet fel.

A dolgozó méhek nyáron csupán pár hétig élnek, ezért az élettartamukban történő apró változások is az utánpótlás összeomlását okozhatják. Egy évtizede figyelték meg először, hogy a méhek egyre nagyobb része nem tér vissza a kaptárhoz; egy kritikus veszteség felett a család már nem képes tovább fenntartani magát.

A tökéletes építészek

A méhek sejtjeinek, vagyis a lépnek a formája, keletkezése sokat foglalkoztatta a tudósokat a 18. században. A méhek ugyanis úgy építkeznek, hogy a lehető legnagyobb helyet kapják, a lehető legkevesebb viasz felhasználásával. Ezt viszont csak úgy tudják elérni, ha a sejtek falai közt az ideális szöget választják – a méhsejtek hatszögűek.

A méhek sejtjeinek kamrái úgy készülnek, hogy a rovarok először tömör, vastag viaszfalat építenek. Ebbe hengeres üregeket rágnak, majd egymás közelébe érve az érintkező pontokat kiegyenlítik, így alakulnak ki a hengerekből a hatszögletű hasáb idomok. A cellák alakja tehát a kör keresztmetszetű lárvák által legjobban kihasznált területhez, a hatszögletű síkidomhoz közelít. a lép egymás mellé és fölé épített sejtek tömege. A hexagonális szerkezet a maximális teherbírást is lehetővé teszi: a csupán 0.05 mm vastagságú falak által határolt cellák saját tömegük 25-szörösét is képesek tárolni.

A méhek „munkaidejében” a méztartók készítése egybeesik a mézgyűjtéssel. Emiatt számukra igen nagy jelentőséggel bír, hogy minél gazdaságosabban dolgozzanak. Minél tovább tart az építkezés, annál kevesebb idő jut a mézgyűjtésre; ez utóbbi pedig számukra téli élelem. 1 gramm viasz előállításához kb. 6-7 gramm mézet kell felhasználni. Ezért az ideális terület kitöltés az anyag- és energia-felhasználás szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

A méhek ugyanakkor igen rendes lakóik is „otthonuknak”, szeretik maguk körül a tisztaságot: a propolisz az a védő anyag, amelyet a méhek összegyűjtenek, és kaptáraikat tisztántartására használják.

Rizskalauz

Fehér rizs: A hántolt fényezett rizs rendszerint fehér, az íze kevéssé jellegzetes. B-vitaminokat, kalciumot, vasat, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót tartalmaz.

Barna rizs: színe attól barna, hogy hántolás után nem fényezik, azaz nem koptatják le róla a pelyva alatti „ezüsthártyát”, emiatt nagyobb a tápértéke, viszont lassabban fő és keményebb marad. Bélgyulladásoknál, rizsnyák gyomor problémák esetén barna rizs fogyasztása javasolt.

Opál rizs: különleges technológiával készül, héjában előgőzölik, majd hántolják. Ettől a szemek világosbarna színűek, opálosan áttetszőek lesznek, főzés után pedig kivilágosodnak, és sohasem ragadnak.

A rizsszemek mérete alapján léteznek:
Rövid szemű rizs: szemhossza nem haladja meg az 5,2 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya kisebb

Félgömbölyű rizs: olyan rizs, amelynek szemhossza meghaladja az 5,2 mm-t, de nem haladja meg a 6,0 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya nem nagyobb, mint 3

Hosszú szemű rizs: szemhossza meghaladja a 6 mm-t és a hosszúság/vastagság aránya 2 és 3 közé esik; vagy eléri, esetleg meghaladja a 3-at. Ide tartozik a thai rizs, amit más néven pandan vagy jázmin rizsnek is neveznek, és az indiai rizs is, amelynek másik neve a basmati rizs.

Törmelék rizs: olyan szemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a teljes szemek átlagos hosszának háromnegyedét.

Rizskorpa: a fehér rizs előállítása során melléktermékként keletkezik, de nagy mennyiségű táplálkozástanilag értékes anyagot tartalmaz. A rizs összes tápértékű anyagának 65%-át tartalmazza. Bőrbetegségek hajhullás, korpásodás esetén a rizskorpa fogyasztása ajánlott.

Rizstej: nevével ellentétben semmilyen tejet vagy tejszármazékot nem tartalmaz, alapanyaga a rizsliszt. Ezért tejérzékenyek fogyaszthatják, csecsemőtáplálásban is használt tápszer helyett.

A búzaföld kincsei

Hazánkban főleg a búza és a kukorica szolgál kenyérgabonaként. A betakarítás után az őrlés folyamán keletkezik a liszt (valamint a dara, a derce, és a korpa): aprító és elválasztó műveletek sora alatt elválasztják a héjat és a magbelsőt.

Magyarországon többféle liszttípus kapható: finom búzaliszt (BL55), fogós finom búzaliszt (BFF55), fehér búzaliszt (BL80), búza kenyérliszt (BL112), félbarna búza kenyérliszt (BL160), barna búza kenyérliszt (BL225), világos rozsliszt (RL90), rozs kenyérliszt (RL125). A betűk azt fejezik ki, hogy a lisztet milyen gabonából őrölték: BL = búzaliszt, RL = rozsliszt. A mellette lévő számok a megengedett maximális hamutartalom százszorosát jelzik. A hazai sütőipar túlnyomórészt búzalisztet (BL55, BL80, BL112) használ.

Bizonyos sütőipari készítményeknél járulékos anyagként, például dietetikus termékek dúsítására használhatnak: glutinlisztet (más néven sikérlisztet), valamint szójalisztet.

Ez utóbbi formáját tekintve liszt ugyan, de egészen másként kell főzni vele, mint a hagyományos gabonalisztekkel. Sokkal nagyobb a nedvszívó képessége, ezért több víz kell hozzá, mint a búzaliszthez. A sárga szójababból nyerik. Két fajtája a teljes szójaliszt és a zsírszegény szójaliszt. A kettő között jelentős a különbség. A teljes szójaliszt – amit teljes szójának is hívnak - pörköléssel készül, emiatt némileg módosul az íze, s főként édes ételek készítésére használják.

Gyümölcs-kvíz

Melyik az egyetlen gyümölcs, aminek a külső felületén vannak a magjai? Megfejtés: eper.

Melyik gyümölcs fajtái a következők: fertődi vénusz, josephine, black hawk, augusta, royalty? Megfejtés: málna.

Az ókori Görögországban ha a férfi egy bizonyos gyümölcsöt dobott egy nőnek, akkor az házassági ajánlatot jelentett. Ha a nő el is kapta a gyümölcsöt, akkor az az ajánlat elfogadását fejezte ki. Melyik gyümölcsről van szó? Megfejtés: alma.

Melyik gyümölcsöt hívták eredetileg kínai egresnek? Megfejtés: kivi.
A megfelelő előkészítés után melyik gyümölcs tud felrobbanni a mikrosütőben? Megfejtés: szőlő.

Melyik gyümölcs a marcipán alapanyaga? Megfejtés: mandula.
Melyik gyümölcs Magyarországon is termesztett fajtái a következők: korai kincs, sugár baby, napsugár, marsowszky? Megfejtés: görögdinnye.

Melyik az a gyümölcs, aminek virága (igaz steril, termést nem hozó formában) Japán egyik nemzeti jelképének számít? Megfejtés: cseresznye.

Milyen – hazánkban nem őshonos – gyümölcsöt termelt az Eszterházy család kismartoni üvegházában? Megfejtés: ananász.

A borkóstolás alapelvei

A nemes nedű kóstolása élvezetes feladat, de a könnyed iszogatás mögött szigorú szabályok húzódnak. Az első ilyen például a sorrend betartása: a sor legelején álljanak mindig a fehér borok, aztán jöhetnek az illatos borok, a rozé és siller borok, a vörös borok, majd ezek után az igazi csemegék: a tokaji különlegességek, egyéb borkülönlegességek, a likőrborok, pezsgők, végül a konyak, majd a brandy.

Már kitöltéskor megfigyelhetjük a bor színét, habzását, mozgékonyságát. A színt igazán fehér háttér elé tartott pohárban vagy vörösbor-kóstoló csészében lehet jól meghatározni. A pohárban az előbbieken túl a tisztaságot is meg tudjuk ítélni, ha fényforrás felé átnézünk az italon. A bort apró gyors levegővételekkel "szimatolással" szagoljuk meg. Az illatok nagy részét az orr nyálkahártyáján fogjuk érezni, így elég az apró szippantás, hogy odáig eljussanak az illatanyagok. A bort kb. 15-30 másodpercig tartsuk a szánkban. Ennyi idő szükséges az ízek érzékeléséhez, de utána ízérzékelésünk csökken. A kisebb kortyot a nyál jobban felhígítja, így a bor ízét torzítva érzékeljük. A szánk, garatunk különböző helyei más-más ízekre érzékenyek. A nyelv hegye az édesre és a sósra, oldalai a savanyúra és a sósra, töve pedig a keserűre érzékeny. is. A hőmérséklet kb. 30 fokig növeli, majd csökkenti az ízérzékenységet. Utóíz révén észlelhető a borban a penészíz, a kénhidrogén-, dugó-, egér- és fémíz is. Egyes ízek tompítják egymást. Édes borban a magasabb savtartalom kevésbé érzékelhető. Az édes íz a legagresszívebb, más ízeket elnyom, a sós íz pedig egyes ízeket kiemel, erősít, mint például a savanyút.