Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Hivatásos nevelőszülő, főállású anya - Szülői „Leg”-ek

Hivatásos nevelőszülő, főállású anya (FEOR-3512)

Szülői „Leg”-ek


Gondoltad volna, hogy:
- a legtöbb gyereket szülő anya egy Moszkva környéki parasztasszony, aki 1725 és 1765 között 27-szer szült. Ám ez még nem minden: a nő négyszer szült négyes ikreket, hétszer hármas ikreket és 16-szor „sima” ikreket.

- a legtöbb gyermeket nemző apa címét egy marokkói férfi érdemelte ki: a 17. században, akinek 500 feleségétől 1042 gyermeke született. Az egyik legismertebb marokkói dinasztiához tarozó férfiúnak igencsak mozgalmas családi élete lehetett, jócskán tele lakodalmakkal, születésekkel.

- a legfiatalabb anya egy perui lány volt, aki 1933-ban ötéves korában szült. A lány hároméves korában kezdett menstruálni, és gyermekét császármetszéssel hozta világra. Az apát vérfertőzéssel gyanúsították, börtönbe is zárták, de később bizonyítékok hiányában elengedték.

- a legfiatalabb apa pedig egy angol fiú volt, aki 12 évesen lett nemző szülő – akiről tudomásuk is van a hivatalos szerveknek.

Hivatásos nevelőszülő, főállású anya - A pótolhatatlan(?) anyatej

Hivatásos nevelőszülő, főállású anya (FEOR-3512)

A pótolhatatlan(?) anyatej


Az újszülött legideálisabb tápláléka az anyatej. Könnyen feldolgozható és fontos immunanyagokat tartalmaz. Az anyatej tulajdonképpen a csecsemő első védőoltása, megóvja az újszülöttet egy sor betegségtől..

A II. világháború után világszerte csökkenő tendenciát mutatott a szoptatás. Az iparosodás, a városiasodás, a nők munkába állása mind ezt segítették elő. Ugyanakkor egyre minőségibb mesterséges tápszer jelent meg; erőteljes propaganda hirdette, miszerint ezek tökéletes helyettesítői az anyatejnek. Eleinte a fejlett országokban csökkent drámaian a szoptató anyák száma, majd a fejlődő országokban is megfigyelhető lett a tendencia. Ám ez utóbbi országokban ez sokkal súlyosabb következményekkel jár, hiszen a nem megfelelő minőségű ivóvíz, a sterilitás hiánya sok csecsemőt veszélyeztet, míg az anyatej megvédené őket.

Számos kísérlet folyt arra, hogy mesterségesen olyan anyagot állítsanak elő, amely teljesen megegyező lenne az anyatejjel. Egy amerikai biotechnológiai cég például emberi géneket ültetett rizsszemekbe, mivel a rizs az anyatej alkotóelemeit tartalmazza. Számos kutató viszont úgy véli, hogy soha nem sikerülhet olyan mesterséges bébiételt előállítani, amely 100 százalékig pótolhatná az anyatejet, hiszen az folyamatosan alkalmazkodik a baba szervezetésnek igényeihez.

Jelnyelvi tolmács - Jelnyelvi kisszótár

Jelnyelvi tolmács (FEOR-3514)

Jelnyelvi kisszótár


- Nyakpöckölés = pálinka
- Kampós csőrre utaló mozdulat = sas
- Hámozó mozdulat = burgonya
- A porosz katonák sisakjára utaló jel = Németország
- Mobiltelefon nyomkodására való utalás = SMS
- X formázása két mutatóujjal = döntetlen
- Üveg kupakjának kinyitására utaló mozdulat = sör
- A kormány fogására utaló mozdulat = autó
- Fejsimogatás = gyerek
- Előgallér imitálása = pap
- Labdalóbáló mozdulat = vízilabda
Forrás: www.hallatlan.hu

Jelnyelvi tolmács - Nagy nevek

Jelnyelvi tolmács (FEOR-3514)

Nagy nevek


Pedro Ponce de Leon (1520-1584): spanyol Benedek-rendi szerzetes, az első ismert ember, aki hivatásszerűen foglalkozott siket gyermekek tanításával. Komplex jelbeszédet nem használt, de kialakított egy olyan jelrendszert, ami alkalmas volt az egyes hangok helyettesítésére. Ezt használva nem a szavak jelentését mutogatták el, hanem az egyes hangokat helyettesítő jelzésekből rakták össze, betűről-betűre a mondatokat.

Charles-Michel de l'Épée (1712-1789): francia abbé, aki siketeknek létrehozott magániskolájában már egy fejlettebb jelrendszert alkalmazott (oktatási célokra). Az elmutogatni szándékozott kifejezéseket több jelből rakták össze, talán ennek is volt köszönhető, hogy ezt a rendszert sokan nagyon nehézkesnek, a mindennapi kommunikáció során nem használhatónak tartották. Ő volt azonban az első, aki a saját módszerét teljesen nyilvánossá és más oktatók által is használhatóvá tette.

Cházár András (1745-1816): a váci siketnéma intézet és így a hazai siketoktatás megteremtője. Ez az intézmény 70 éven keresztül az egyetlen hely volt az országban, ahol kimondottan a halláskárosultak tanításával foglalkoztak – kezdetben csak pár tucat, 1900-ban viszont már száznál is több gyerekkel.

Jelnyelvi tolmács - Metakommunikációs kisszótár

Jelnyelvi tolmács (FEOR-3514)

Metakommunikációs kisszótár


Vajon miről árulkodnak az alábbi gesztusok?
1. Karba tett kezek
2. Csípőre tett kezek
3. Szemkontaktus kerülése
4. Haj érintése, igazgatása
5. Kéz tördelése
6. Orr érintése
7. Nyitva tartott tenyerek
8. Oldalra döntött fej
9. Száj eltakarása beszéd közben
10. Nyakvakarás
Megfejtések sorrendben:
1. Bizonytalanság, védekezés, távolságtartás
2. Düh, kihívó magatartás
3. Félelem, rossz lelkiismeret, bizonytalanság
4. A beszédpartner iránti érdeklődés, vonzalom
5. Szorongás
6. Hazugság, kétkedés
7. Nyíltság, őszinteség
8. Érdeklődés
9. Hazugság
10. Bizonytalanság

Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző - Mit gondolsz?

Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző (FEOR-3520)

Mit gondolsz?


Kérdés: Mit gondolsz, körülbelül hányan dolgoznak Magyarországon (mekkora a foglalkoztatottak száma)?

Válasz: A 2009-es adatokat tekintve hazánkban kb. 3,8 millióra tehető a foglalkoztatottak száma. Ez körülbelül 55 százalékos foglalkoztatottságot jelent, ami jelentősen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga (65 százalék).

Kérdés: Szerinted hazánkban mennyire tér el a foglalkoztatottság a különböző iskolai végzettségű népcsoportok esetében?

Válasz: Jelentősen. Az alapfokú iskolai végzettségűeknek mindössze 26 százaléka dolgozik, míg ez az arány a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében 62, az egyetemet, főiskolát végzetteknél pedig már 78 százalék.

Kérdés: Európai összehasonlításban mekkorának számít a hazai munkanélküliség?
Válasz: A hazai munkanélküliség (10 százalék körüli értéke) az EU átlagát tekintve magasnak számít, de ez a mutató az egyes tagországok esetében nagyon különböző. A legalacsonyabb munkanélküliséget Hollandiában, Ausztriában és Luxemburgban, a legmagasabbat pedig a balti államokban és Spanyolországban mérik.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal