Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Szolgáltatási foglalkozások

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Büntetés-véghajtási őr - Börtön a vásznon

Büntetés-véghajtási őr (FEOR-5253)

Börtön a vásznon


Fox River Állami Büntetés-végrehajtási Intézet – Michael Scofield, Lincoln Burrows és a többi elítélt otthona a Szökés című amerikai sorozat első évadában. Noha az arra érdemesek sikeresen megszöknek, egy év múlva egy még ijesztőbb kitalált fegyházba, a panamai Sonába kerülnek.

Cold Mountain Börtön – A Stephen King regényéből, Tom Hanks főszereplésével készült Halálsoron című film büntetés-végrehajtási intézete.

Shawshank – Börtön a Tim Robbins és Morgan Freeman nevével fémjelzett Remény rabjai című filmben. Érdekesség, hogy az előzőhöz hasonlóan, ez az alkotás is Stephen King, a híres thriller-író tollát dicséri.

Azkaban – A Harry Potter filmek különleges börtöne, ahova csak a legnagyobb gonosztevőket zárják. A létesítmény valahol az Északi-tengeren helyezkedik el, a fogvatartottakra a félelmetes Dementorok vigyáznak.

Alcatraz – Az eddigiektől eltérően, ez a fegyház a valóságban is működött, és számos film helyszínéül szolgált. Az egyik leghíresebb a Nicholas Cage és Sean Connery főszereplésével készült Szikla című produkció.

Büntetés-véghajtási őr - A Szikla

Büntetés-véghajtási őr (FEOR-5253)

A Szikla


A világ talán leghíresebb börtöne a San Francisco öbölben található – de ma már nem működő – Alcatraz. Az intézmény 1934 és 1963 között üzemelt és olyan kaliberű bűnözők otthonául szolgált, mint például Al Capone.

A szigeten először (1853-tól) világítótorony működött, majd néhány év múltán elkészült az öböl védelmét ellátni hivatott erőd is. A század vége felé az építményeket egyre inkább kezdték börtönnek használni. A nagy gazdasági világválság után elharapózó bűnözés szükségessé tette egy maximális biztonságú fegyház létesítését, amire ideális terepnek bizonyult a külvilágtól szinte teljesen elzárt Alcatraz sziget.

Noha sokan a környékbeli vizekben élő cápákat tartják a szökések elsőszámú akadályának, az igazi nehézséget inkább a kiszámíthatatlan és jéghideg víz jelenti. Az Alcatrazból az évek során 36-an próbáltak elmenekülni, 23-at elfogtak, 6-ot lelőttek, 2-en vízbefulladtak. A hiányzó 5 rab sorsa ismeretlen, de a leginkább az a valószínű, hogy ők sem jutottak ki élve a partra.

Forrás www.wikipedia.org

 

Büntetés-véghajtási őr - Halálbüntetés

Büntetés-véghajtási őr (FEOR-5253)

Halálbüntetés


Jelenleg 58 olyan ország van, ahol nem csak megengedett, de viszonylag gyakran ténylegesen alkalmazott büntetési és elrettentési forma a halálos ítélet. A második világháború óta folyamatosan nő a legsúlyosabb büntetést tiltó és annak kiszabását elítélő államok száma, ennek ellenére még ma is évente több ezer emberi életet oltanak ki hatósági felhatalmazással.

A halálos ítéletek túlnyomó többségét Kínában hajtják végre, ha hinni lehet a nem teljesen hivatalos forrásoknak, akkor a kommunista országban egy napra átlagosan 4-5 kivégzés jut. A kétes dicsőséget jelentő dobogóra (ha nagyságrendileg sokkal kevesebb halálos ítélettel is) felfér még Irán, Szaúd-Arábia, Észak-Korea és az Egyesült Államok.

Noha a történelem során, mai szemmel bizarr és embertelen módokon végezték ki emberek tízezreit, ma már – néhány országtól eltekintve – csak néhány ítélet-végrehajtási mód „maradt életben”. A legtöbb ítéletet méreginjekcióval hajtják végre, de még manapság sem ritka az akasztás, illetve a villamosszék használata sem.

Hazánkban a halálbüntetést 1990-ben törölték el, bár már az azt megelőző évtizedekben is viszonylag ritkán szabtak ki és hajtottak végre ilyen ítéletet.

Büntetés-véghajtási őr - Ma is ülnek…

Büntetés-véghajtási őr (FEOR-5253)

Ma is ülnek…


Magda Marinko (életfogytiglan): Valószínűsíthetően több tucat ember haláláért felelős szerb sorozatgyilkos. Ugyan nem mindegyik magyarországi tettét sikerült rábizonyítani, de hazánkban is legalább 7 ember (köztük egy 10 és egy 16 éves gyerek) haláláért felelős. Legkorábban 2020-ban szabadulhat, de az eddig a fegyházban tanúsított erőszakos magatartása valószínűtlenné teszi a feltételes szabadlábra bocsátást.

Szabó Zoltán (tényleges életfogytiglan): A balástyai rémként elhíresült gonosztevő valószínűleg 5 nő haláláért felelős. A gyilkosságokat különös kegyetlenséggel, egy tanyán követte el, amelyet a helyiek azóta csak horror-házként emlegetnek. Noha a vele készült riportokban már többször megfenyegette az őt rács mögé juttatókat, a tényleges életfogytiglan remélhetőleg teljes életére a megszabadította tőle az országot.

Weiszdorn Róbert (életfogytiglan): A magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb esetéért, a nyolc áldozatot követelő móri bankrablásért felelős, egyetlen életben maradt gyanúsított. Weiszdorn azt elismeri, hogy a helyszínen ott volt, de azt tagadja, hogy a gyilkosságokat ő követte volna el. Tettestársa, Nagy László 2007-ben felakasztotta magát.

Büntetés-véghajtási őr - A verés, mint a nevelés egyik eszköze?

Büntetés-véghajtási őr (FEOR-5253)

A verés, mint a nevelés egyik eszköze?


A verés a legrégibb időkbe nyúlik vissza. Írásbeli bizonyítékok csak a spártai nevelésről vannak erre vonatkozólag. Azért alkalmazták tudatosan a verést, hogy a fiatalokat edzetté tegyék a testi szenvedések elviselésére, és így egyrészt kőszívű rabszolgatartókká, másrészt engedelmes alattvalókká neveljék őket. Feltehető azonban, hogy ezt megelőzőleg is használták a verést, mint fegyelmezési eszközt. Számos kép és szobor maradt fenn az ősi Kína, Perzsia és India területéről, ahol a tanítót pálcával a kezében ábrázolják a gyerekek között.

A középkorban is sokat vertek az iskolában. A reneszánsz nagy pedagógusai már tiltakoztak a testi fenyítés kegyetlen formái ellen, a verés mégsem szűnt meg az iskolákban. A régi magyar iskolákban is igen elterjedt volt a verés. Móricz Zsigmond írja életrajzában, hogy az iskolában a gyerekek nem tudták megtanulni a lélekölő, unalmas anyagot. Ezért a tanító a jobb tanulókat a gyengébbek segítésével bízta meg. Ha pedig a gyengébb tanuló így sem tudott az elvárásnak megfelelően teljesíteni, segítője is verésben részesült.

Az a tény, hogy az osztálytársadalmak pedagógiai elméletében és gyakorlatában mindenkor nagy szerepe volt a verésnek, azt bizonyítja, hogy az elnyomottak kordában tartásának egyik leghatásosabb eszköze volt. A mindenkor uralmon levő erősebb alkalmazta a gyengébbekkel szemben. Ez a viszony fejeződött ki az iskolában is a gyerekek és a tanító között. A nevelés célja is az volt, hogy a tanító hű és engedelmes alattvalókat neveljen a pálca segítségével.

 

Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozású - A masszázs rövid története

Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozású (FEOR-5219)

A masszázs rövid története


Az emberiség már ötezer évvel ezelőtt is ismerte az érintés, kézrátétel jótékony hatását. Az indiaiak a masszázst úgy tartották számon, mint azt a kezelési módot, amely aktiválja a szervezet öngyógyító energiáit, segíti a mélyellazulást, és megszabadítja a testet a méreganyagoktól. A kínai orvoslás szintén nagy jelentőséget tulajdonított a masszázsnak. Egyik formáját, az akupresszúrát a nyugati társadalmakban is jól ismerik. Ez a legősibb masszázstechnikák egyike. A római és görög irodalomban sok utalás olvasható, amely arról számol be, hogyan alkalmazták a masszázs jótékony hatását sporttevékenységek előtt, illetve után, fürdőzést követően, vagy pedig lelki panaszok enyhítésére.

Hippokratész úgy nyilatkozott, hogy a dörzsölés egy olyan műfogás, amelyet minden orvosnak ismernie kellene. Később egy másik görög-római orvos tett említést műveiben a masszázs fogásairól és alkalmazási területeiről.

Ám a kereszténység térhódításával a masszázs háttérbe szorult; mindenfajta testi érintkezés elítélendő volt. Csak a 16. században bukkannak fel ismét masszázst említő beszámolók ismét. A 19. században kifejlődött a klasszikus masszázs, amelynek gyógyulást, lábadozást segítő hatását több orvos is elismerte. A svédmasszázsként is ismert típus mellett a masszázsnak mára számos egyéb változata is kifejlődött, részben távol-keleti hagyományokból, részben nyugati orvosok és gyógymasszőrök ismereteire, tapasztalataira alapulva.

 

Fodrász - Fodrászkodok – Találj ki!

Fodrász (FEOR-5211)

Fodrászkodok – Találj ki!


1928. január 17-én születtem Londonban.
Harcoltam az 1948-as arab-izraeli háborúban.
1982-ben megalapítottam az Anitszemitizmuskutató Központot.
Egyesek szerint részben az én életem adta az ötletet a Ne szórakozz a Zohannal című filmhez.

A modern fodrászat legnagyobb mestere vagyok.
Az 1984-es Los Angeles-i olimpia hivatalos fodrásza is én voltam.
A geometrista, egyenes jellegű frizurákkal értem el a legnagyobb sikereimet.
Az én segítségemmel vált a fodrászcikkek kereskedelme világméretű (és dollár-milliárdokat termelő) iparággá.

Sok sampon viseli a nevemet.
Hozzám kötődik a „Csak megmosom a hajam és már indulok is (Wash and Go)” szlogen.

Megfejtés: Vidal Sassoon

Fodrász - A férfiak és a hosszú haj

Fodrász (FEOR-5211)

A férfiak és a hosszú haj


A férfiúi hajviseletet az évezredek folyamán természetes adottságok, vallási előírások, majd a divat szabták meg. Egyes népeknél ma is annyira a testhez tartozónak érzik a hajat, hogy megkurtításától babonás félelemmel óvakodnak. Úgy tartják, hogy ezáltal az ember veszít erejéből, a levágott hajat pedig mágikus praktikákra lehet felhasználni.

Hosszú ideig a hosszú haj a szabadok jele, a nyírott pedig a rabszolgáké. A frank királyok levágott hajukkal együtt a trónhoz való jogukat is elvesztették. Hosszú, fürtökbe szedett hajat viseltek az asszírok, de a krétaiak is. Görög szobrok tanúsága szerint a férfiak két fonatot hordtak, s csak az i. e. 6. században lett általános az atléták hajviselete, a nyírott haj. A szabad germán férfi - a rómaival ellentétben - hosszan hordta haját. Mind az avarok, mind a honfoglaló magyarok hármas varkocsba font hajfonatot viseltek; amelyet az egyház pogány viseletnek tartott. A középkori urak haja a vállukat verte, a 16. században azonban megrövidül a haj. Angliában a hajviselet politikai állásfoglalás kérdése lesz: a „gavallérok” haja hosszú, a „puritánoké” kerekre nyírott. A 17. század hosszú, fürtös hajviselete kevés férfiúnak került ki saját hajából. Parókát hord a Napkirály, I. Lipót, a labanc tisztek, míg Rákóczi és kurucai saját hajukat viselik. Erdélyben a nyakig érő hajzatot tartják magyarosnak. A rokokó hajporos frizuráját hátul összekötik; a copf a porosz katonák előírásos hajviselete, de Napóleon korában a rövid haj lesz az általános. A múlt század első felében romantikus divat mind Németországban, mind Magyarországon a hosszú, vállig vagy még lejjebb érő haj.

Magyarországon régen a köznép jobbára nyíratlan, hosszú hajat hordott, melyet többnyire befont, és a fonatot különbözőképpen felerősítette. 1848-ban a honvédsereg szabályozta a férfiak hajviseletét: megrövidült a haj. A múlt század második felében a félhosszú, tarkóig vagy nyakig érő, alul egyenesre nyírt haj terjedt el. Ez aztán a katonaság hatására tovább rövidült.

Fodrász - Az indiánok és a skalpolás

Fodrász (FEOR-5211)

Az indiánok és a skalpolás


A skalp nemcsak véres győzelmi jelvény volt, hanem az indiánok hitvilágának egyik következménye is. Úgy vélték, ha megszerzik az ellenség skalpját, ezáltal megfosztják attól az általános mágikus erőtől is, amely hitük szerint a hajban van. Elterjedt az a tévhit, hogy a skalpolás az észak-amerikai indiánok kizárólagos és eléggé el nem ítélhető szokása. Ám egyrészt nem minden észak-amerikai indián törzs skalpolt, hanem csak némelyek. Például az irokézek. Másrészt a skalpolás nem indián találmány! Az ókori szerzők feljegyzik ezt a szokást a mai Dél-Oroszország területén élt szkítáknál is.

Az első fehér kereskedők acél skalpolókéseket rendeltek Európában. Ezeket csereáruként kínálták az indiánoknak, akiket természetesen rendkívül vonzott az európai „technika”. A kereskedőket pedig a profit. Ugyanis 80 százalékos hasznot tudhattak magukénak az acél skalpolókés terjesztése során. Továbbá arról is gondoskodtak a hódítók, hogy a skalpolópenge egyre több munkát kapjon. Egyes európai államok, amelyek az indián világrész területén hatalomért viaskodtak egymással, nagy összegeket fizettek „a velük szövetséges indiánoknak” az ellenséges katonák skalpjáért. Az angolok 12 fontot is megadtak egy francia skalpért. A kanadai francia gyarmati igazgatás viszont arra ösztönözte indián szövetségeseit, hogy az irokézek fejbőrével foglalkozzanak jó pénzért, mivel ezek a „vörös bőrűek” Anglia szövetségesei voltak. A kolonizáló hatalmak tehát jutalmakkal buzdították az őslakókat arra, hogy valódi skalpvadászokká váljanak, és azután elkészíthessék a kegyetlen és vérszomjas indián hamis arcképét a borzongó Európa számára.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

 

Házi gondozó - Ma már nosztalgia – vastüdő

Házi gondozó (FEOR-5223)

Ma már nosztalgia – vastüdő


A vastüdőt 1927-ben találta fel két amerikai orvos, Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw, akik egy vastartályt és két porszívót használtak az igen költséges és óriásinak számító (kocsi nagyságú) prototípus elkészítéséhez. Az első próba minden várakozást felülmúlt: a beteg, egy légzési nehézségekkel küszködő gyermek állapota másodperceken belül drámaian javult. Három évvel később egy feltaláló sokkal egyszerűbb, könnyebb, hatékonyabb és olcsóbb lélegeztető gépet mutatott be.

A vastüdőt eredetileg a széngázmérgezés kezelésére szánták, de igazán a II. világháború után, a világszerte elterjedt járványos gyermekbénulás idején került be a köztudatba. A betegség vírusa a mozgató idegsejteket támadja meg és a végtagok mellett a légzőizmokat is károsíthatja. Akkoriban még nem ismerték az ellenszert, így csak a tünetek enyhítésén segíthettek. Kórháztermek teltek meg a sorban álló vastüdőkkel, bennük az apró, életük végéig ilyen kezelésre ítélt betegekkel.

A szerkezetet akkor alkalmazták, ha a beteg izomműködése túl gyenge volt a légzés fenntartásához. A pácienset fémkamrába helyezték, csak a nyaka és feje marad szabadon, majd a kamrában - a természetes légzést szimulálva - a légnyomás szabályozott váltakozásával a tüdőt belégzésre és kilégzésre kényszerítették. Amikor a belső légnyomás csökkent, a tüdő kitágult, és az orron és a szájon keresztül kamrán kívüli levegőt szívott be. Amikor növelték a belső légnyomást, az kipréselte a levegőt a tüdőből.

A betegség visszaszorulásával és a modern immár lélegeztető gépek megjelenésével a vastüdő visszaszorult; Magyarországon 2005-ben cserélték le az utolsó vastüdőt, amelyben egy légzésbénult beteget tartottak életben. Ezzel 60 éves, akkor már muzeális értékű berendezés került használaton kívülre.

 

Házvezető - Egykori cselédtípusok

Házvezető (FEOR-5242)

Egykori cselédtípusok


A házi cselédek (háztartási alkalmazottak) régtől fogva olyan tehetősebb munkaadóknál szolgáltak, akik megengedhették maguknak, hogy otthoni tennivalóik egy részét vagy akár egészét is állandó alkalmazottakra hárítsák. A feudalizmus idején a legtöbb nemesi családban volt úgynevezett familiáris (szolga, illetve szolgáló), akit rendszerint egy évre fogadtak fel. legújabb korban a nagybirtokosok természetesen továbbra is tartottak belső cselédséget, amely létszámától függően munkamegosztásos alapon tagolódott, illetve szakosodott. A polgárosodás folyamán egyre több középosztálybeli tisztviselő, értelmiségi, iparos és kereskedő, sőt nagygazda is fogadott cselédet. A felfelé törekvő polgárság számára a cseléd hovatovább státusszimbólummá vált.

Az egyes cselédkategóriák között életkor és munkakör szerint különöltek el egymástól, ez a bérezés módját, illetve minőségét is meghatározta. A fontosabb kategóriák a következők voltak:

- az anya tehermentesítésére csecsemő, illetve kisgyermek mellé dajkát fogadtak, ha pedig a tej elapadt, szoptatós kismamát szegődtettek. Ha a dajka huzamos ideig szolgált, nevelőnői szerepkört töltött be, s anyahelyettesként bántak vele.

- középrétegbeli szülők 2–4 éves gyermekük mellé 10–12 éves „iskolahagyott” kislányt fogadtak pesztonkának, aki anyahelyettes és játszótárs is volt. Ha csak a gyermek mellett foglalatoskodott, szállást és kosztot kapott, részleges cselédkedés mellett fele bért fizettek neki.

- a cseléd (szolgáló, háztartásbeli alkalmazott) összefoglaló elnevezés: voltaképpen úgynevezett mindenes háztartási alkalmazott, aki kora és gyakorlottsága szerint kerül más-más kategóriába. A 12–14 éves úgynevezett kisszolgáló még tanuló, amolyan házi-háztartási inas, aki azonban szinte mindenféle munkát elvégez, de a szálláson és az ellátáson kívül csak félbért kap. A serdülő és a felnőtt leány a nagyszolgáló, aki minden házi és ház körüli munkát elvégzett. Teljes fizetséget, ellátást kapott, esetleg külön kis cselédszobában húzódott meg. A huzamos ideig cselédkedő, pártában maradt hajadon volt az öregszolgáló, aki felügyelet nélküli háztartási mindenes, tehetősebbeknél házvezető, háztartásvezető lehetett. Nagypolgári, előkelő úri családoknál a cselédek egy része szobalány lett, aki nehéz testi munkát nem végzett, úrnője körül személyi, bizalmi szerepet töltött be. A hozzá hasonló komorna cselédtársainak is parancsolt.

- a női tanyai cselédnek legalább annyi házi, ház körüli munkája volt, mint kerti, illetve mezei. Rendszerint nem egyedül, hanem férfi gazdacseléddel együtt szolgált, de társaival szemben olyan mindenes volt, aki külső-belső szolgálóként kétszeres terhet vállalt.

- nagygazdák és úri családok házához alkalmanként bejáróasszony járt segíteni. Az ilyen idős, rendszerint megözvegyült asszony már nem lakott egy fedél alatt munkaadójával, nem kapott állandó fizetést, nagyobb munkák (vendéglátás, lakodalom, tor stb.) esetén alku szerint fizették. A család bizalmasa lévén, szabad idejét is ott tölthette.

- uraságoknál, városi nagypolgároknál és vidéki nagygazdák egy részénél külön szakácsnő intézte a család étkeztetését, munkára foghatta cselédtársait is. Önállósodva úgynevezett kifőző lett, munkahelyén maradva pedig házvezetőnő.

- a férficselédek „arisztokratája” a (szoba-) inas volt, aki ura bizalmát élvezve, cselédtársainak parancsolhatott. Az úr személye körüli bizalmas szolgálattevő volt a lakáj és a női komornának megfelelő komornyik.

- a mezővárosi-tanyai udvaros és házőrző voltaképp „nyugdíjas” gazdacseléd, aki rendszerint feleségével együtt vigyázott a nem állandóan lakott épületre; etetés-itatás és sepregetés volt a munkájuk; szállást és élelmezést kaptak gazdájuktól.

 

Idegenvezető - Ország kvíz

Idegenvezető (FEOR-5233)

Ország kvíz


Melyik a legnagyobb Skandináv ország? Megfejtés: Svédország.
Melyik országban található a Januári folyó? Megfejtés: Brazília – Rio de Janeiro

Melyik két ország között húzódik a leghosszabb szárazföldi határ? Megfejtés: Egyesült Államos és Kanada között (8891 km)

Van olyan ország, aminek csak egy közvetlen szomszédja van? Megfejtés: igen, több ilyen is van, például: Írország, Dánia, Kanada, Portugália.

Mely országok zászlaja áll a magyar zászlóval azonos színekből? Megfejtés: Olaszország, Bulgária, Mexikó.

Van-e olyan ország, amit egy személyről kapta a nevét? Megfejtés: több ilyen is van, például: Bolívia – Simon Bolivar, Kolumbia – Kolumbusz Kristóf, Cook-szigetek – James Cook stb.)

Melyik ország rövidítése az MNG? Megfejtés: Mongólia.
Melyik a legfiatalabb (legkevesebb ideje független) európai ország? Megfejtés: Koszovó, amely 2008 óta független.

Melyik a legnépesebb európai ország, ha a más kontinensre is átnyúló Oroszországot és Törökországot nem számítjuk? Megfejtés: Németország (82 millió fő).

Melyik ország nemzeti ünnepe július 4-e? Megfejtés: Amerikai Egyesült Államok.

Idegenvezető - Testvérváros kvíz

Idegenvezető (FEOR-5233)

Testvérváros kvíz


Több száz magyar településnek van külföldi testvérvárosa. Derítsd ki, hogy melyik magyar város áll "rokonságban" az alább felsoroltakkal!

- Eszék, Graz, Kolozsvár, Arad, Tucson, Seattle, Lyon, Lahti, Krakkó
- Nagyvárad, Szentpétervár, Setubal, New Brunswick
- Kijev, Katovice, Kassa, Cleveland, Fiume, Tampere, Selmecbánya
- Coventry, Marosvásárhely, Rodostó, Viborg
- Cambridge, Jeruzsálem, Temesvár, Rotterdam, Parma
- Erfurt, Brassó, Poznan
- Bécs, Berlin, Firenze, Isztambul, Frankfurt, New York, Krakkó, Tel-Aviv

- Klagenfurt, Marosvásárhely
- Ungvár, Szatmárnémeti, Sankt Pölten
Megfejtések sorrendben: Pécs, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Győr, Budapest, Zalaegerszeg, Nyíregyháza

Idegenvezető - Találj ki!

Idegenvezető (FEOR-5233)

Találj ki!


- 1808-ban született, baptista lelkésznek tanult, később ács lett, végül az idegenforgalomban kötött ki

- Az alkohol elleni küzdelme miatt a harborough-i Józanok Egyesülete elnökévé is választották

- megteremti a csomagtúra fogalmát egy 1 napos, 570 fős szervezett vonatúttal (Leicestertől Loughboroughba), 1841-ben. Az út 1 schillingbe került, oda-vissza. A sikeres kezdet még további ötletekre sarkallta: volt, hogy kimondottan olcsó utakat szervezett tekintettel a szegényebbekre, következő nagysikerű kezdeményezésével pedig a gyerekeket célozta meg. Egyik ilyen expedícióján háromezer, jórészt a vasárnapi iskolák tanulóiból verbuvált gyermek vett részt.

- 1845-ben utazási irodát alapított, amelyet halála után még három generáció vezetett

- Az első külföldre szervezett útja Párizsba irányult; útikönyveiben még arra is felhívta hölgyutasai figyelmét, hogy melyik kávézót látogathatják bátran, és melyiket illendőbb inkább elkerülni egy tisztességes ladynek. Az első párizsi utak sikerét jellemzi, hogy még III. Napóleon is kifejezte tevékenysége iránti elismerését.

- 1866-ban megszervezte első hajóútját brit turisták számára. Úti cél az Amerikai Egyesül Államok volt.

- 1868-ban bevezeti a turizmus egyik fontos eszközét, a szálloda vouchert

- cége elsőként használja 1874-ben a mai utazási csekk elődjét, az utazási hitellevelet

- a róla elnevezett utazási iroda értékesíti az első repülőjegyeket 1919-ben

- 1892-ben bekövetkezett halála után egy sikeres életutat és virágzó üzletláncot hagyott hátra. Irodái közül a legtöbb ma is működik.

(Thomas Cook)

Idegenvezető - Sokszínű Hollandia

Idegenvezető (FEOR-5233)

Sokszínű Hollandia


Hollandia nemzeti színű zászlója piros-fehér-kék színű, egyenlő széles sávokból áll. A mai nemzeti lobogó 1937 óta számít hivatalosnak, Wilhelmina királynő kinyilatkoztatására.

Korábban ugyanis a hollandok sok zászlót „megéltek” már. A holland tartományoknak először akkor lett közös lobogójuk, amikor a zilált történelmű régió végül egyetlen ember, a Burgundiai herceg fennhatósága alá került. Ő francia birtokainak lobogóját adoptálta Hollandia számára is, így a 15 század elején az ország első lobogóján fehér háttéren két vörös színű babérköteg volt látható egymáson keresztbe fektetve, találkozásuknál lángok csaptak fel. Ezt burgund keresztnek is nevezik. Amikor a holland tartományok Ausztria birtokába kerültek, ez a zászló fennmaradt. Ám a tartományok lakói fellázadtak az idegen uralom ellen, és kirobbantották a nyolcvan éves háborút, amely holland függetlenséget eredményezett. A lázadás élére Orange hercege állt. Támogatására alakult meg a Watergeuzenek flottája, akik holland szabadságharcos kalózok voltak. A flotta hajóin egy jellegzetes trikolor jelent meg: a három egyenlő sáv a herceg tiszteletére narancssárga (Orange), fehér és kék színekben pompázott. A lobogó aztán egyre változatosabb alakzatban jelent meg, amit végül a 16. században egységesítettek, így született meg a narancssárga-fehér-kék trikolor. A narancs sávot 1630-ban váltotta a piros; ennek okára többféle magyarázat létezik a mai napig is. Van, amelyik szerint a távolból való láthatóság javítása miatt volt szükség a cserére, mások a piros szín tartósságával magyarázzák a váltást.

A 18. század végén kitört francia forradalom további tiszavirág életű zászló-változatokat eredményezett Hollandia számára, de 1813 az ország végre visszanyerte függetlenségét, és az Orange-dinasztia is ismét trónra került. A hollandok a visszatérő uralkodót a narancssárga-fehér-kék és a piros-fehér-kék lobogók együttes kavalkádjával köszöntötték.

 

Járművezető-oktató - A közlekedési jelzőlámpák története

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

A közlekedési jelzőlámpák története


A világ első közúti jelzőlámpáját még az automobil feltalálása előtt üzembe helyezték. 1868-ban London egyik forgalmas kereszteződésében állították fel; gázzal működött, és az alján egy kar segítségével lehetett váltogatni, hogy milyen színnel világítson. Ekkor még csak két színt használtak: a pirosat, amely a megállásra szólított fel, és a zöldet, amely az óvatos közlekedésre intett. A lámpát meglehetősen rövid ideig tudta célját szolgálni, ugyanis a következő év legelején felrobbant, súlyos sérüléseket okozva kezelőjének.

Az 1912-ben az amerikai Salt Lake Cityben felállított szintén piros és zöld jelzést adó lámpa már az autós közlekedést is szabályozta. Ez már nem gázzal, hanem elektromos árammal működött, vezetékeit a trolibuszok vezetékeihez kötötték. Formája is hasonlított a mai lámpákéhoz: egy fa dobozon két kör alakú rést vágtak, ezek mögé helyezték a lámpákat. A dobozt sárgára festették és egy három méteres rúdra erősítették. A lámpát egy közúti rendőr kezelte.

Az első automata közlekedési lámpát 1920-ban az amerikai Detroitban helyezték üzembe. Ez viszont már háromszínű volt: a piros és a zöld mellett megjelent a sárga is. Egy éven belül további 15 lámpát állítottak fel a városban.

A közúti lámpák két alapszíne, a piros és a zöld volt. A piros, mint tiltó jel kézenfekvő választás volt: a vörös a vér színe, így évezredek óta a veszélyérzet társul hozzá. A zöld eredetileg óvatos közlekedésre intett. Azért ezt a színt választották, mert erős ködben jobban látható volt. Bizonyos helyeken a lámpa harmadik színe átmenetileg a fehér volt, ám ezt könnyű volt összekeverni az utcai lámpák fényével, így került a sárga harmadik színként a jelzőlámpákba.

Járművezető-oktató - A KRESZ kialakulása

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

A KRESZ kialakulása


Budapesten az első autó 1895-ben tűnt fel. Megjelenése felkavarta, ugyanakkor meg is bénította az utca addigi forgalmát. A kiszálló rendőrök arra szólították fel az automobil tulajdonosát, hogy vonja be szerkezetét. Végül hosszas magyarázkodás után megkapta az engedély a kocsikázásra.

Az első autót mind több követte, a századfordulón pedig már 38 gépkocsit tartottak nyilván a fővárosban. Ekkor adták ki az első közlekedési szabályrendeletet, a KRESZ-t.

A KRESZ a közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza. 1910 óta a személyautók sebessége városon belül maximum 25 km/óra lehetett. 1931-tól az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen akár a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek, 1954-től pedig lakott területen kívül 60 km/óra sebességgel is közlekedhettek. A személyautók legnagyobb sebességét eleinte nem korlátozták, ezt az 1974-es szabályok vezették csak be.

1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. A tehergépkocsikat és autóbuszokat 1930 óta kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. A két háború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra tartás bevezetése jelentette. A fővárosban ez később történt meg az irányító- és jelzőberendezések átszerelése, a megállóhelyek átépítése, az autóbuszok átalakítása miatt.

A legutóbbi KRESZ-változtatásokat 2010. január 1-jén vezették be, közel 60 módosítással, amelyek elsősorban a védtelen közlekedők – gyalogosok, kerékpárosok – biztonságát hivatott javítani.

Járművezető-oktató - Ami külföldön máshogy van

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

Ami külföldön máshogy van


Autobahn – korlátlan száguldás. A németországi Autobahn (autópálya) egyike a világ azon kevés útjainak, amelyen sebességkorlát nélkül száguldozhat a bátor sofőr. Ez természetesen nem vonatkozik az összes német autópályára, számos olyan szakasz van, ahol jelenleg is érvényben van a 130 km/h-s korlátozás. (Egy 1998-as kutatás szerint a limit nélküli szakaszokon is e körül az érték körül alakul az átlagsebesség.) Talán az Autobahn-ra való tekintettel számos gyártó alkalmaz olyan gyártási technológiát, ami még a sportkocsik maximális sebességét is lekorlátozza 250 km/h-ra. Ez a gyári korlátozás azonban – a szakember számára – könnyen kiiktatható, így a sebességhatár nélküli szakaszokon nem ritkák a 300-zal, vagy annál is gyorsabban száguldó gépkocsik.

Anglia – az út bal oldalán. Talán meglepő, de a világ országainak negyedében – például Nagy-Britanniában, Japánban, Ausztráliában, Máltán – az út bal oldalán közlekednek. Ez a hagyomány még a harcos középkorból ered, amikor a közlekedők törekedtek arra, hogy ha bármilyen ellenség közelít, akkor az lehetőség szerint a jobb oldalról tűnjön fel. Így a legtöbbször jobb kézben tartott kard megfelelő védelmet nyújthatott.

Járművezető-oktató - Jogsi-típusok I.

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

Jogsi-típusok I.


„A” kategória – Motorkerékpár: Ebbe az osztályba tartoznak a legalább 25 kW-os teljesítményű és minimum 16kW/kg teljesítmény/tömeg arányú kétkerekűek. A kategóriás jogosítvánnyal természetesen A1, A korlátozott és M kategóriás járművek is vezethetők.

„A korlátozott” kategória – Motorkerékpár teljesítmény korlátozással: Az A kategóriával ellentétben ebbe a csoportba a 25kW-nál kisebb teljesítményű és maximum 16kW/kg teljesítmény/tömeg arányú motorok tartoznak. Az ilyen kategóriás vezetői engedély birtokosa kismotorkerékpárt és segédmotor-kerékpárt is használhat.

„A1” kategória – Kismotorkerékpár: E kategóriába a 125cm3-es hengerűrtartalmat és a 11kW-os teljesítményt túl nem lépő motorkerékpárok tartoznak. A1-es jogosítvánnyal segédmotor-kerékpár is vezethető.

„B” kategória – Személygépkocsi és kistehergépkocsi: Azok a 3500 kilogrammnál nem nehezebb járművek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek a vezetőülésen kívül legfeljebb 8 ülőhellyel rendelkeznek.

„M” kategória – Segédmotorok: Ez a kategória a legfeljebb 50cm3-es belső égésű motorral, vagy maximum 4kW teljesítményű egyéb motorral felszerelt, 350kg alatti, 45km/h sebességnél nem gyorsabb eszközöket tartalmazza.

Járművezető-oktató - Jogsi-típusok II.

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

Jogsi-típusok II.


„C” kategória: Az autóbuszon és a trolibuszon kívül ebbe a csoportba tartoznak a 3,5 tonna fölötti járművek, valamint gépkocsi és utánfutó kombinációk.

„C1” kategória: A „C” kategóriával megegyező, de 7,5 tonnás felső határt is tartalmazó osztály.

„D” kategória: Az autóbuszok, illetve az autóbuszból és pótkocsiból álló járműszerelvények csoportja. Ilyen jogosítvány – nem meglepő módon – csak B vagy C kategóriás vezetői engedély megléte esetén szerezhető.

„D1” kategória: Az előző csoportra nagyon hasonlító, de maximum 16 utast szállítani képes járműre korlátozott kategória.

„E” kategória: Kombinált kategóriák, jellemzően „B+E”, „C1+E”, „C+E”, „D1+E”, „D+E”

Egyéb kategóriák:
- „K”: kerti traktor, állati erővel vont jármű
- „T”: mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, lassú jármű és pótkocsi, kerti traktor, állati erővel vont jármű

- „TR”: trolibusz, mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, segédmotoros kerékpár, lassú jármű és pótkocsi, kerti traktor és állati erővel vont járművek

Járművezető-oktató - 2010 – KRESZ változások

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

2010 – KRESZ változások


2010 januárjától számos ponton változott a KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása). Az egyik legfontosabb módosítás a gyalogosok fokozottabb védelmét célozza meg: a zebrát az autósok minden esetben csak olyan sebességgel közelíthetik meg, hogy ha szükséges biztonságosan meg tudjanak állni a gyalogátkelő előtt.

Több változtatás történt a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban. A legfontosabbak talán a következők: ezentúl (helyzettől függően) négyféle sebességhatár vonatkozhat a biciklistákra, megszületett a nyílt kerékpársáv, immár nem tilos az egyirányú utcákba (a kijelölt iránnyal ellentétesen) behajtani. Január 1-től az emberi hajtású kétkerekűekhez hasonlóan a motorkerékpárosok is előremehetnek a piros lámpánál várakozó sorban, valamint ők is használhatják a buszsávot.

Az új KRESZ-ben szerepel néhány új tábla, pontosabban definiált és védett az iskolabusz jellegű közlekedés, új nevesített járműként szerepel a quad, és külön jelzést kapott a közúti sebességmérés (traffipax) is. A KRESZ hatályos verziója megtekinthető a Complex Net Jogtárban.

Forrás: www.autosforum.hu

 

Járművezető-oktató - Kis KRESZ-teszt

Járművezető-oktató (FEOR-5291)

Kis KRESZ-teszt


Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Külön útvonaltípus jelző tábla létezik az autópálya, az autóút és a főútvonal esetében.

Segédmotoros kerékpárral tilos kerékpárúton haladni.
Hazánkban ma még nincs külön tábla a kötelező hólánchasználat jelzésére.
Ma már nincs külön „megállni tilos” és „várakozni tilos” tábla.
A KRESZ tiltja, hogy gyalogosokból álló csoport hídon, ütemesen együtt lépve haladjon.

Autópályán a legnagyobb megengedett sebesség 130 km/h.
Kerékpáros 40km/h-nál nagyobb sebességgel csak akkor közlekedhet, ha sisakot visel.

Útkereszteződésben alapesetben nincs elsőbbsége a balról érkező villamosnak.
Balra kanyarodni szándékozó járművet csak jobbról szabad előzni.
A hátramenetben közlekedő jármű vezetőjének is kötelező bekapcsolni a biztonsági övet.

Megfejtések: igaz, hamis, hamis, hamis, igaz, igaz, igaz, hamis, igaz, hamis.

 

Kalauz, menetjegyellenőr - Intercity keresztelő

Kalauz, menetjegyellenőr (FEOR-5231)

Intercity keresztelő


Merre jár az Ady Endre IC?
Budapest – Szolnok – Püspökladány – Biharkeresztes – Nagyvárad - Kolozsvár
Merre jár az Aranyhomok IC?
Budapest – Cegléd – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged
Merre jár a Claudius IC?
Budapest – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely
Merre jár a Halászbástya IC?
Budapest – Tatabánya – Győr – Csorna – Szombathely – Szentgotthárd – Graz
Merre jár a Latorca IC?
Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony
Merre jár a Pannónia IC?
Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – Arad – Gyulafehérvár – Brassó – Bukarest

Merre jár a Rákóczi IC?
Budapest – Füzesabony – Miskolc – Hidasnémeti – Kassa
Merre jár a Sugovica IC?
Budapest – Sárbogárd – Szekszárd – Bátaszék – Baja
Merre jár a Tenkes IC?
Budapest – Sárbogárd – Dombóvár – Pécs
Merre jár a Vércse IC?
Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Budapest
Merre jár a Zaránd IC?
Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – Arad – Piski

Kalauz, menetjegyellenőr - A transzszibériai vasút

Kalauz, menetjegyellenőr (FEOR-5231)

A transzszibériai vasút


A transzszibériai vasút Moszkvát és Vlagyivosztokot köti össze, ugyanakkor két földrészt is, Európát és Ázsiát. Ez a világ leghosszabb üzemelő vasútvonala, számos elágazással. Az 1891 és 1916 közt épülő, kezdetben egy-, majd két nyomtávú vonal hossza meghaladja a 9 ezer kilométert. Az útvonal szerint a vonat Moszkvából indul, átkel a Volgán, aztán déli irányban, az Urál felé kanyarodik el, ahol elhagyja Európa ás Ázsia határát. Innen az út Omszkba és Novoszibirszkbe vezet, az Ob folyón át, majd tovább Krasznojarszk irányába. Innen Irkutszk felé kanyarodik. Felkapaszkodik a Bajkál-tónál lévő hegyekre, áthalad a Góbi-sivatag szélén és végül befut Vlagyivosztokba.

A két végponton egyszerre kezdték meg az építést, és így közelítettek egymáshoz. 1898-ra a nyugati rész Irkutszkig készült el, ahol az utasoknak kompra kellett szállniuk, ha át akartak jutni a Bajkál-tó túlsó partjára. A vasútvonal a tó déli partján vezetett végig. Míg korábban lovaskocsival ezt a távot három hónapig tartott megtenni, addig a vonat ezt két, illetve később egy hét alatt legyűrte.

Tajset és Komszomolszk között stratégiai okokból új vonalat építettek, hogy az utasok biztonságos távolságra legyenek a kínai határtól. Ez északi irányban kerülőt jelent a vonalon.

A menetrend a moszkvai időszámítás szerint tájékoztat, noha a vonat 8 időzónán halad keresztül. Az időeltolódás a keleti part és Moszkva között 7 óra. A vasútvonal mellett számos település megszületése éppen a vasútnak köszönhető.

A mai kocsik zöme a 40-es években készült. Kezdetben a nők, a papok, és a dohányosok elkülönített kocsikon utaztak. A vonaton éjjel-nappal üzemel az étkezőkocsi, ami egyúttal üzletként is szolgál: itt bevásárolhatnak a vasútvonal melletti település lakói.

 

Kozmetikus - A szappanfőzés rejtelmei

Kozmetikus (FEOR-5212)

A szappanfőzés rejtelmei


A szappanfőző-mesterség jellemzően városi ipar volt, mert ott lehetett legkönnyebben beszerezni a gyártás egyik fő alapanyagát, a marhafaggyút, amit a helyi mészárosoktól vettek. Debrecenben már a 15. század második felétől több szappanos is tevékenykedett, akik jó minőségű áruikkal vetekedetek még a világhírű velencei és párizsi szappanokkal is. A szappanosok helyzete a 19. század második felétől kezdett romlani: a szappan szabad forgalmú árucikk lett, bárki árusíthatta, a gyári termelés beindulása pedig hátrányosan hatott a szappanműhelyekre.

A szappankészítés legfontosabb mozzanata a főzés: megszabott mennyiségű lúggal több órán át főzték a zsiradékot. A főzés eredményeként kicsapódó szappant általában még kétszer átfőzték friss lúgon, hogy minél fehérebb legyen. A harmadik főzésnél a szappanosok mindig adagoltak konyhasót a masszához, mert a lúg így jobban elkülönült a szappantól. A kisózott lúgból másfél órai pihentetés után száraz vászonnal bélelt öntőrámákba meregették a felületre gyűlt szappant. A kihűlt szappantáblákat dróttal vagy zsinórral megfelelő méretű vagy súlyú kockákra vágták, majd szellős helyen szikkadni hagyták. A házi mosószappanfőzés miatt a szappanosok egyre inkább a pipereszappan előállítására kényszerültek. De erről a területről is hamarosan kiszorították őket az olcsóbb áruval és bővebb választékkal jelentkező szappangyárak.

 

Közterület-felügyelő - Az utcaseprés gyökerei

Közterület-felügyelő (FEOR-5256)

Az utcaseprés gyökerei


A középkorban Pozsony számított az ország kulturális fővárosának, de köztisztaság dolgában közel sem járt az élen. A legtöbb ház lakói a maguk szemetét egyszerűen az utcára hordták ki, szeméthordó kocsik pedig még nem voltak akkoriban. Az árok menti utcák lakossága még az elhullott állatokat is az árokba hányta. A sok szeméttel járó vásárokat a város főterein tartották, s ezeket nem vásár után, hanem előtte söpörték tisztára.

Az első utcaseprők a 16. század közepén jelentek meg. Ekkor vezettek be egy új adónemet a polgárságra, amelyet aztán az utcák tisztán tartására fordítottak. Az állandó utcaseprők csak a kocsiutak rendben tartásáért feleltek, a járdák söpréséről a háztulajdonosoknak kellett gondoskodniuk. S hogy ne feledkezzenek meg e fontos esztétikai és közegészségügyi feladatról, a városi őrtoronyból trombitaszóval figyelmeztették őket.

Ami a városok higiéniáját illeti, nem kell a Nyugat előtt szégyenkeznünk. 1185-ben történt, hogy Fülöp Ágost király egyszer kinézett palotájának ablakából Párizs utcáira, s elájult a bűztől. A 14. században a francia királyok rendeletekkel kötelezték a háztulajdonosokat az utcák tisztántartására - az a tény azonban, hogy újabb meg újabb rendeletek kibocsátására volt szükség, arra vall, hogy nem jártak túl sok sikerrel a korábbi rendelkezések. III. Károly spanyol király tervbe vette Madrid utcáinak megtisztítását; ekkor az orvosok testülete memorandumot intézett a királyhoz, amelyben kifejtették: Madrid levegője olyan egészséges, hogy az csak veszélyes lehet, ha a tisztogatás által megváltoztatják.

 

Manikűrös, pedikűrös - Beszédes körmök

Manikűrös, pedikűrös (FEOR-5213)

Beszédes körmök


A körmökön gyakran jelennek meg különféle elváltozások, amelyek rendszerint valamilyen üzenetet közvetítenek felénk.

Ha a körmön fehér foltok jelennek meg, az a köröm szarulemezei közé bejutó levegő hatására történhet. Többnyire manikűrözés vagy a körömsáncot ért egyéb mechanikai ártalom okozza, de gyakran a vitaminhiány is kiválthatja a fehér foltok megjelenését.

A körömlemez felületén megjelenő barázdák, hasadékok és gödröcskék főleg 40 éves kor után jellemzőek. Ezekért felelős lehet a sok kézmosás, mosószerek, zsíroldószerek, körömlakk tartós használata, vagy általános betegségek kísérőjeként, esetleg az elégtelen B-vitamin-bevitel következményeként is megjelenhetnek.

A vitamin- és ásványi anyagok hiánya egyébként is nyomot hagy a körmökön: ha nem jut elég cinkhez a szervezet, a körmök töredezetté válnak, az A-vitamin hiánya pedig lassítja a körömnövekedést. Persze, töredezett, szálkás körmök a vegyszerek, vagy a körömlakkok túlzott használatának eredménye is lehet.

Helyi gyulladások, erős mechanikai vagy hőhatás, különböző fertőző betegségek, mérgezések vagy ipari ártalmak a körömlemez leválását okozhatják, de ide vezethet a gyakori kézmosás, esetleg a túlzott és helytelenül végzett manikűrözés is.

A szokottnál keményebb a körme az idősebb embereknek, amit okozhat ujjcsonttörés, égés, fagyás vagy különböző gyulladásos és vérkeringési zavarok. Szintén idős korban jellemzőbb a köröm karomszerű meghajlása, amiért legtöbbször a helytelen lábbeli a felelős.

A körmöknek nem csak a formája, de színe is megváltozhat, amit az okozhat, ha a vér nem szállít elegendő oxigént – például valami egyéb betegség miatt.

Manikűrös, pedikűrös - Miért jó a talpmasszázs?

Manikűrös, pedikűrös (FEOR-5213)

Miért jó a talpmasszázs?


A talpmasszázs, vagy más néven reflexológia kínai eredetű, neurológiai alapokon nyugvó tudomány. Ma már Magyarországon is hivatalosan elfogadott gyógymód, amelyet orvosok és természetgyógyászok egyaránt alkalmaznak. Ugyanakkor sokan vallják, hogy művészet is: az érintés művészete, mert sok múlik azon, hogy a terapeuta milyen ügyesen tudja alkalmazni a szakmában rejlő lehetőségeket. Emellett életmód: rendszeres alkalmazásával felszínre tör a szervezet valódi igénye egy természetesebb, elfogadhatóbb napi ritmus, igényesebb környezet kialakítására, minőségi táplálkozás felé.

A talpmasszázs nemcsak a test fizikai igényeire hat, hanem a szellemi és érzelmi területekre is pozitív befolyással van. A talpban rendkívül sok érzőideg található, amelyek masszírozásával, reflexek kiváltásával lehet aktiváló vagy gátló hatást elérni, amelyek kihatnak az egész szervezetre. A legfontosabb zónákat mindenkinek érdemes ismernie. A reflexológia célja, hogy élénkítse a vérkeringést, csökkentse az esetleges fájdalomérzetet. Egészséges embernél sikeresen kezeli a stresszt, segít a feszültségek levezetésében, a meglévő egészséges állapot fenntartásában. Meglévő panaszok esetén kiegészítő terápiaként javítja a szervezet élettani működését és gyorsítja a gyógyulást, megteremti az öngyógyító erők érvényre jutásának feltételét.

A talpmasszás hatásai: a vérkeringés serkentésével segíti a salakanyagok gyorsabb kiválasztódását, csillapítja a fájdalmat, lazító, testi-lelki feszültségoldó hatású.

 

Rendőr - A tízes kódok – A történet és a cél

Rendőr (FEOR-5251)

A tízes kódok – A történet és a cél


Ha szinkron nélkül nézünk egy amerikai krimit, szinte biztos, hogy sok olyan kódszóval, első hallásra rejtjelezettnek ható kifejezéssel találkozunk, aminek jelentéséről fogalmunk sincs. A filmekben leggyakrabban a Ten-code (tízes kód) rendszer tűnik fel, amely mindig egy tízesből és egy rögtön utána következő egy, vagy kétjegyű számból áll.

Ezt a szisztémát a 30-as években alakították ki, elsősorban azzal a céllal, hogy a bűnüldöző szervek a rádióüzenetek során egyértelműen és röviden tudják továbbítani az információkat. Az egységes (üzenetet tulajdonképpen nem hordozó) első tag, vagyis a „ten” kimondottan azért került be a kódrendszerbe, mert a rádiókommunikáció során az első szótag gyakran halk, nehezen érthető, a második viszont már hangsúlyos és hasznos tartalom.

A kódrendszer másik haszna, hogy a bűnügyek helyszínén jelenlevő – sokszor sokkos állapotban levő – áldozatok, rokonok, civilek nem hallanak felkavaró kifejezéseket (mint például gyilkosság, nemi erőszak stb.) 2005 óta már az amerikai kormányzat is inkább a mindennapi nyelvezet használatát javasolja, ennek ellenére a ten-code rendszer mind a mai napig elterjedt és gyakorta használatos.

Rendőr - A tízes kódok – A jelentés

Rendőr (FEOR-5251)

A tízes kódok – A jelentés


10-0: Figyelem!
10-1: Gyenge vétel.
10-2: Jó vétel.
10-3: Rádióforgalmazást beszűntetni.
10-4: Üzenetet vettem.
10-9: Ismételje meg az üzenetet!
10-15: Gyanúsított letartóztatva.
10-26: Helyszín biztosítva.
10-33: Riasztójelzés bekapcsolt.
10-43: Hívjanak orvost!
10-53: Sérültünk van.
10-54: Halott a helyszínen.
10-56: Öngyilkosság.
10-57: Eltűnt személy.
10-66: Gyanús személy.
10-71: Lövöldözés.
10-79: Bombafenyegetés.
10-80: Robbanás.

Rendőr - A rendőri eskü szövege

Rendőr (FEOR-5251)

A rendőri eskü szövege


Én, (…) a Magyar Köztársaság (szerv megnevezése) tagja esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányához, törvényeihez és más jogszabályaihoz híven, becsületesen teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem.

Esküszöm, hogy hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk biztonságát, ha kell, életem kockáztatásával is hűségesen megvédem. Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járok el.

Esküszöm, hogy elöljáróimat, munkatársaimat megvédem, fegyveremet, felszerelésemet megóvom.

A szolgálati ismereteket elsajátítom. A rendet és fegyelmet minden törvényes eszközzel fenntartom. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom, őket öntudatos hazafiakká, a népek kölcsönös tiszteletére nevelem. Minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal a Magyar Köztársaság fejlődését szolgálom.

Az állam- és szolgálati titkot híven megtartom. Szolgálatban és szolgálaton kívül példamutatóan viselkedem.

Rendőr - Bombateszt

Rendőr (FEOR-5251)

Bombateszt


A bűnözők gyakran annyira naivak, mint a gyermekek. Ausztráliában a rendőrök már egészen jól megtanulták kihasználni a bűnözők ostobaságát. Az ausztrál rendőrség egyik antiterrorista csoportja kidolgozott egy speciális kérdőívet 12 kérdéssel, amelyeket bombariadót bejelentő személyeknek kellett megválaszolniuk.

1. Mikor kell felrobbanni a bombának?
2. Hol helyezte el a bombát?
3. Mikor helyezte el a bombát?
4. Milyen robbanószer okozza majd a robbanást?
5. Hogy néz ki a bomba?
6. Milyen típusú bombát használ?
7. Mi okozza majd a robbanást?
8. Miért helyezett el bombát?
9. Mi az Ön neve?
10. Hol tartózkodik Ön jelen pillanatban?
11. Mi a lakcíme?
12. Pontosan ismételje el bejelentését!
A kérdőíven sokan jót mulattak a kollégák közül, azonban kiderült, hogy valóban nagyban hozzájárul az elkövetők becserkészéséhez. Még ha nem is válaszolnak a 9–11. kérdésekre, az az idő, amit a többi kérdésre való válaszadással eltöltenek, bőven elég, hogy megállapíthassák a hollétüket, és elkaphassák őket.

Rendőr - Segítőkész bűnözők

Rendőr (FEOR-5251)

Segítőkész bűnözők


- Kaliforniában egy űrkutató központ 3 munkatársa bankrablással szerette volna kiegészíteni fizetését: úgy tervezték, az esetet ebédidőben hajtják végre, majd visszatérnek szigorúan őrzött munkahelyükre, ahol biztosan nem keresik az elkövetőket. Hosszú hónap gyakorlás után akcióba lendültek, majd a sikeres bankrablás után – tervük szerint – visszavonultak munkahelyükre. De meglepődve látták, hogy nemsokára megérkezett értük a rendőrség: a nagy izgalomban ugyanis az „ebédidő alatt” sem vették le ruhájukra csíptethető fényképpel, névvel ellátott belépőkártyájukat.

- „kollégájuk”, egy 22 éves bűnöző sem volt okosabb: ő a bankok biztonsági rendszerét nagyra értékelve, inkább egy benzinkutat választott. Belépve a napi bevételt követelte, amelyet az eladó át is nyújtott neki. Ám kifelé menet egy üveg drága skót whiskyn akadt meg a szeme, amelyet még a zsákmányhoz akart csapni. AZ eladó ezt a kérést már megtagadta, mondván, fiatal korúakat (Amerikában 21 év) nem szolgálhat ki szeszes itallal. A fiú addig bizonygatta, hogy ő már elmúlt 22 éves, míg a személyi igazolványát is elővette, és bemutatta… innen a rendőröknek már csak az eladó által megadott címre kellett kimenniük, és begyűjteniük a rablót.

Rendőr - Seriff Magyarországon

Rendőr (FEOR-5251)

Seriff Magyarországon


Egy 67 éves, nyugalmazott rendőr látja el a vadnyugatról elhíresült foglalkozás első magyarországi képviseletét, aki korábban 20 évig dolgozott a rendőrség kötelékében. A hazai seriff-történelem 2010. január 1-jén kezdődött: ekkor állt ugyanis munkába a Hajdú-Bihar megyei Polgár település seriffje. Személyét a helyi önkormányzat választja meg, és annak tartozik számadással is.

A seriff napi kapcsolatban áll a település lakóival, s a polgárok bizalmasaként intézheti ügyes-bajos gondjaikat: a szomszédvitákkal, az apróbb lopásokkal, a kihágásokkal, a csendháborítással, a környezetszennyezéssel és más szabálysértésekkel összefüggő kérdéseket. A közbiztonsággal kapcsolatos ügyekben együttműködik a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a mező- és vadőri szolgálattal, a településőrökkel, a közterület-felügyelőkkel, a helyi közszolgáltató és őrző-védő cégekkel.

A seriff intézményének bevezetésével a bűnmegelőzési munkák javításán túl egy új lakossági szemléletmód kialakítása is a cél.

 

Segédápoló, műtőssegéd - Rh-faktorok világa

Segédápoló, műtőssegéd (FEOR-5222)

Rh-faktorok világa


A vércsoportrendszer neve egy osztrák orvos, Karl Landsteiner nevéhez fűződik; eszerint A, B, AB és O vércsoportról beszélhetünk.

Az A vércsoportúak vérsavójában béta-ellenanyag van, amely a B típusú vérsejteket összecsapja. A B vércsoportúak vérsavójában pedig alfa-ellenanyag van, amely az A vérsejteket csapja össze. Az összecsapódás után a vörösvérsejtek feloldódnak. A 0 vércsoportúak savójában alfa- és béta-ellenanyag is van, míg az AB vércsoportú ember vérsavójában nincs összecsapódás.

Ennek alapján lehet megállapítani, hogy ki kinek adhat vért. Csak a 0 vércsoportúak adhatnak mindenkinek, az alfa- és béta-ellenanyagok együttes jelenléte miatt. Vérátömlesztéskor arra kell ügyelni, hogy a véradó és a vért kapó vércsoportja megegyezzen. Ellenkező esetben a transzfúzió veszélyes, mert a két vér reakcióba lép egymással, és eltérő kémiai jellegzetességeik miatt a szervezet testidegennek tekinti az új vért, és elpusztítja a benne lévő vörösvérsejteket, mintha fertőző baktériumok volnának.

Az osztrák orvos-biológus, és egy Wiener nevű kollégája egy másik vércsoportrendszert is felfedezett, amelyet faktorok határoznak meg. Egy kísérlet során egy majom (bizonyos Rhesus macacus) vérét tengerimalacba fecskendezték. Az állatban ennek hatására nyolc nap alatt kialakultak az ellenanyagok. A tengerimalac vérsavója tehát a majom vörösvérsejtjeit összecsapta és feloldotta. A majom vérével immunizált tengerimalac-savó emberi vérrel összehozva az európai emberek 85 százalékában kicsapódást eredményez. Az ilyen emberi vért nevezzük Rh-pozitívnak, olyan esetekben pedig, amelyekben a kicsapódás nem jön létre (15 százalék), Rh-negatívnak. (Az Rh elnevezés a majomfajta nevéből ered).

Az Rh-faktor öröklődik. Ha egy Rh-negatív asszony Rh-pozitív magzatot hord, Rh-összeférhetetlenség alakul ki. Az első terhességnél nincs gond, mert szüléskor a magzati vér belekerül az anya keringési rendszerébe, amely az Rh-pozitív sejtekkel szemben ellenanyagot termel. Ám a második terhességnél, illetve szülésnél az okozza a problémát, hogy a kész ellenanyag, amely az anyában van, átjut a magzatba. Az újszülött besárgul, ödémás és vérszegény, esetleg mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos lehet. Időben elvégzett vércserével mindez kivédhető.

Segédápoló, műtőssegéd - Bizarr plasztikai műtétek

Segédápoló, műtőssegéd (FEOR-5222)

Bizarr plasztikai műtétek


A plasztikai sebészet az orvostudomány egyik legintenzívebben fejlődő ága. A mellplasztikák például már elég megszokottnak számítanak, van azonban a plasztikai műtéteknek egy olyan területe, amelye csak igen indokolt esetben kerülhet csak sor: ez az orvosilag szükségesnek ítélt arcplasztika. Ez etikailag az egyik leginkább vitatott műtét, mivel az eljárás során a páciens az egyik legszemélyesebb testrészét veszíti el, illetve egy teljesen más arccal kell megbarátkoznia, ami elég megrázó élmény lehet. A műtét a szervátültetések kategóriájába esik – technikailag sem egyszerű, emellett számos pszichológiai, jogi és etikai kérdést is felvet.

Az első eljárásra 2005-ben került sor, Franciaországban. A 8 órás beavatkozás során egy 40 év közeli nő kapott új arcot, mert egy kutya összemarcangolta. A végeredmény sem a donor, sem a hölgy korábbi arcára nem hasonlított; az átműtött szövetek alkalmazkodtak a befogadó koponya formájához. Egy másik műtét során egy medvetámadás áldozatául esett kínai férfi kapott új arcot, egy halott donortól, miután arca teljesen szétroncsolódott. A beavatkozás 13 órán keresztül tartott. Még ennél is több időt, 15 órát vett igénybe egy másik műtét, szintén Franciaországban, amely során egy genetikai rendellenesség következtében eltorzult arcú férfin segítettek, szintén merőben más arccal.

Van azonban, amikor a hasonló jellegű műtétek nem életmentőek. A legújabb – egyelőre amerikai - divatőrületet egy film ihlete: a jelenséget audiófülnek hívják. A gyűrűk urából ismert tündékhez hasonlóan hegyessé nőtt fülre operáltatják át egyre többen füleiket. A hegyessé műtött fül állítólag nem csak az arc szépségét emeli ki, de a zenehallgatás élményét is tökéletessé teszi. Népszerűségét jelzi, hogy az amerikai nagyvárosokban egymás után alakulnak az úgynevezett Faun Clubok, amelyekbe csak hegyes füllel lehet belépni. Az átütő sikerhez az egyre több hegyes fülű sztár is hozzájárul, akik között már nemcsak zenészekkel, hanem például modellekkel is találkozhatunk. A műtét szellemi atyja egy New Yorkban praktizáló magyar plasztikai sebész, dr. Nagy Lajos.

 

Temetkezési foglalkozású - Utolsó szavak

Temetkezési foglalkozású (FEOR-5293)

Utolsó szavak


- Sir Winston Churchill (angol miniszterelnök): „Unom már ezt az egészet.”

- Charles Darwin (az evolúcióelmélet kidolgozója): „Kicsit sem félek meghalni.”

- Joe DiMaggio (baseball-játékos, az akkor már halott Marilyn Monroe egykori férje): „Végre újra láthatom Marilynt.”

- Arkhimédesz (görög filozófus, matematikus): „Ne zavard köreimet!”
- Pablo Picasso (spanyol festő): „Igyanak rám!”
- Steve Irwin (természetfilmes, közvetlenül mielőtt egy rája halálra szúrta): „Ezek általában nem úsznak hátrafele.”

- Marco Polo (velencei utazó): „Felét sem mondtam el annak, amit láttam.”

- Humphrey Bogart (amerikai színész): „Sosem szabadott volna a Scotch-ot Martinire cserélnem…”

- Julius Caesar (római uralkodó): „Te is, fiam?”
- Salvador Dalí (spanyol festő): „Hol az órám?”
- Mata Hari (első világháborús kém): „Minden csak illúzió…”

Temetkezési foglalkozású - A végről mondták

Temetkezési foglalkozású (FEOR-5293)

A végről mondták


Halálod után pusztán az leszel, ami születésed előtt is voltál. – Arthur Schopenhauer, német metafizikus.

Gyakran hallom: Mily nehéz, hogy meg kell halnunk. Fura panasz ez számomra annak szájából, kinek élnie kellett. – Mark Twain, amerikai író.

Mint jól töltött nap után az álom, olyan a halál, mely boldog életet követ. – Leonardo da Vinci, itáliai polihisztor.

A halál vágy néhányaknak, megkönnyebbülés sokaknak, de a vég mindenkinek. – Seneca, római filozófus és államférfi.

Azt, ki több életet él, több halál is várja. – Oscar Wilde, ír költő, író.
Kész vagyok találkozni a Teremtővel. Az, hogy a Teremtő is felkészült-e a velem való találkozással járó megpróbáltatásokra, már egy másik kérdés. – Sir Winston Churchill, angol államférfi.

Nem hiszem, hogy van élet a halál után. De azért viszek majd magammal egy váltás alsóneműt. – Woody Allen, amerikai színész, rendező.

Akarom, hogy nagyon elhasznált legyek, amikor meghalok. – George Bernard Shaw, ír drámaíró.

Senki sem tudhatja, hogy a halál, mit mindenki a legnagyobb átoknak tart, nem a legnagyobb áldás-e. – Platon, görög filozófus.

Ha már élni nem tud büszkén, haljon az ember büszkén. – Friedrich Nietzsche, német filológus.

Temetkezési foglalkozású - Különleges temetések

Temetkezési foglalkozású (FEOR-5293)

Különleges temetések


Vízi temetés: legtöbbször a hamvak szétszórását jelenti, ami hajóról és repülőgépről egyaránt történhet. E mellett (például a haditengerészet esetében) előfordulnak koporsós és urnás változatok is, sőt olyan extrém formái is léteznek, mint például a maradványok betontömbbe vegyítése és a betonkocka elsüllyesztése. Sok híres ember választotta a hamvak vízbe szórását, például Alfred Hitchcock, Janis Joplin, H.G. Wells és John F. Kennedy.

Fagyasztás: az utóbbi években lehetővé váló módszer tulajdonképpen arra a reményre épít, hogy a jövőben az orvostudomány eléri azt a szinten, hogy képes lesz a megfelelően alacsony hőmérsékletre hűtött emberi testeket újjáéleszteni. A ma még számos tudományos korláttal és kétellyel terhelt módszert eddig néhány száz ember esetében alkalmazták. A „csekély érdeklődést” természetesen nem csak a bizonytalan kimenet, de az óriási, többmilliós költségek is magyarázzák.

Környezetbarát hamvasztás: az 1999-ben szabadalmaztatott módszer célja, hogy a test lebomlása teljes mértékben környezetbarát módon történhessen. Ennek érdekében nem csak a hamvasztás során alkalmaznak különleges technikákat, de a maradványokat is egy nagyon gyorsan lebomló „koporsóban” temetik el.

Temetkezési foglalkozású - A kegyeleti gyertyagyújtás eredete

Temetkezési foglalkozású (FEOR-5293)

A kegyeleti gyertyagyújtás eredete


A primitív ember már korán kapcsolatot érzett az élőlény és a tűz között, a tüzet és a lelket, illetőleg az életet kapcsolatba hozta egymással. A vallási hiedelmek szerint az életet az istenek teremtették. Így világos a kapcsolat az istenség és a tűz között, még olyan vallásoknál is, ahol már szó sem esik a tűzimádásról. Vagy maga az istenség megnyilvánulási formája a tűz, mint pl. a mózesi csipkebokor esetében, vagy féltett kincsük az égieknek, amit az embereknek el kellett lopni, mint ahogy azt Prométheusz tette, de lehet a tűz az isten ajándéka és tulajdona is. Ha pedig a tűz közvetve az isten, akkor az imádkozásnál, az áldozásnál is jelen kell lennie, így gondolta a mitológiai képzetek hatására az ókor embere. Sőt amit a tűz elfogyaszt, azt az isten maga ette meg, így az áldozati kultuszban jelentős szerepet kapott a tűz. A római társadalmi életben például magas megtiszteltetést jelentett a szent tűz őrzőjének lenni, a Vesta-szüzeknek olyan kiváltságaik voltak, amit maga a császár sem mert megbolygatni.

A finnugor népeknél csak a tűz mellett, tehát az istenség jelenlétében tett eskü volt érvényes és kötelező erejű. A vallási képzetek fejlődése során a monoteizmus, vagyis az egyistenhit is átvette a tűz és istenség azonosításának primitív elképzelését. A fejlődés útja itt a tűzáldozatból a gyertyaégetés felé vezet. Ha a tűz az élet, akkor megszűnése az élet megszűnése, a halál. A vallási liturgiák számtalan esetben írják elő híveiknek a gyertyagyújtást. A halottakról a megemlékezés, a hálaadás a szenteknek valamely vélt segítségért el sem képzelhető gyertyaégetés nélkül.

Temetkezési foglalkozású - A gyász színe

Temetkezési foglalkozású (FEOR-5293)

A gyász színe


A halottak tisztelete ősidők óta vallásos elképzeléseken nyugodott. A gyászoló rokonság a halottól és önmagától bizonyos mágikus eszközökkel akarta távol tartani az ártó szellemeket, eleinte úgy, hogy levetettek magukról minden irigylésre méltót. A test egykori lemeztelenítésének halvány emlékképe az a mai szokás, hogy a férfiak kalaplevéve kísérik a koporsót. A későbbi európai gyászöltözéknek is ez az ősi elképzelés az alapja.

A gyászolók kezdetben dísztelen, kopott vagy éppen szennyes ruhát öltöttek. Így hát azok az északi népek, amelyek csak fekete bárányt tartottak s így fekete gyapjúruhát viseltek, természetesen feketében gyászoltak. Ez a hétköznapi, dísztelen öltözet azonban nem volt szükségszerűen fekete, hanem az öltözékül használt anyag fehér is lehetett. Az ormánságiak nyers vászonruhája, amelyet gyászban magukra öltöttek, ennek a régebbi állapotnak napjainkig elkísérhető maradványa.

Ma már a legtöbb keresztény országban a gyász színe a fekete. De nem volt ez mindig jellemző: Spárta asszonyai például, vagy a középkorig a francia, angol és spanyol özvegyek is fehérben gyászoltak. Gyerekeket még ma is gyakran temetnek fehér koporsóba.

Kínában, Japánban, India egyes részein és több afrikai törzsnél máig is a fehér, esetleg a kék a gyász színe. Egyiptomban és Burmában a sárga számít gyász színnek. Etiópiában a föld színe, a szürkés barna, míg Szíriában, Iránban vagy Örményországban az eget, a mennyországot jelképező kék a gyász szín. Dél-Afrikában pirossal gyászolnak, India egyes részein barnával.

Európában sem volt mindig a fekete a jellemző: Spárta asszonyai például, vagy a középkorig a francia, angol és spanyol özvegyek is fehérben gyászoltak. Gyerekeket még ma is gyakran temetnek fehér koporsóba. Thaiföldön a nők lilában gyászolják meg elhunyt férjüket. Európában a keresztény uralkodók is gyakran öltöttek lilát szeretteik elhunytakor. Ma a katolikus püspökök, prelátusok viselnek lila reverendát. A papok miseruhája adventkor és nagyböjt idején lila.

 

Természetvédelmi őr - Nemzeti parkjaink I.

Természetvédelmi őr (FEOR-5255)

Nemzeti parkjaink I.


Hortobágyi Nemzeti Park (820 négyzetkilométer – 1973. január 1-től): Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, Bihari-sík Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Kiskunsági Nemzeti Park (530 négyzetkilométer – 1975. január 1-től): Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Bükki Nemzeti Park (402 négyzetkilométer – 1977. január 1-től): Lázbérci Tájvédelmi Körzet, Hollókői Tájvédelmi Körzet, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet, Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet, Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Aggteleki Nemzeti Park (201 négyzetkilométer – 1985. január 1-től).
Fertő-Hanság Nemzeti Park (335 négyzetkilométer – 1994. március 8-tól): Soproni Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, Szigetközi Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Természetvédelmi őr - Nemzeti parkjaink II.

Természetvédelmi őr (FEOR-5255)

Nemzeti parkjaink II.


Duna-Dráva Nemzeti Park (494 négyzetkilométer – 1996. január 1-től): Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet, Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet, Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, Zselici Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Kőrös-Maros Nemzeti Park (501 négyzetkilométer – 1997. január 1-től): Átlépés a galériába.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (570 négyzetkilométer – 1997. január 1-től): Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet, Somló Tájvédelmi Körzet, Mura-menti Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (603 négyzetkilométer – 1997. január 1-től): Budai Tájvédelmi Körzet, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, Ócsai Tájvédelmi Körzet, Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz-Völgye Tájvédelmi Körzet, Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, Vértesi Tájvédelmi Körzet. Átlépés a galériába.

Őrségi Nemzeti Park (440 négyzetkilométer – 2002. március 1-től): Kőszegi Tájvédelmi Körzet, Sághegyi Tájvédelmi Körzet.

 

Tűzoltó - Miért Szent Flórián?

Tűzoltó (FEOR-5252)

Miért Szent Flórián?


Szent Flórián római katonaként élt az időszámításunk szerinti 3. század második felében. Karrierje alatt különösebb hőstettek nem fűződtek a nevéhez, hogyan válhatott mégis a tűzoltók védőszentjévé?

Florianus nyíltan vállalta kereszténységét, amit abban az időben még mindig üldöztek. A már leszerelt katona egy ízben még saját hadseregével is szembefordult, hogy megmentsen 40 fogságba esett hívőt, amiért máglyahalálra ítélték. A későbbi védőszent kivégzése előtt a következőt kiáltotta a római katonáknak: „Ha megégettek, a lángok emelnek majd a mennyországba.” A légionáriusok nem akartak mártírt csinálni Florianusból, ezért inkább a vízbefojtás mellett döntöttek. Az ítéletet az Enns folyó partján fekvő Lorch városában hajtották végre.

Vannak olyan legendák is, amelyek szerint Szent Flórián már gyermekkorában képes volt imájával megfékezni a tüzeket, de számos olyan történet is kering, hogy emberek tucatjai menekültek meg a tűzhaláltól a Szent Flóriánhoz való imádkozás segítségével.

Mindezeknek köszönhetően Florianust ma a világ számos pontján a tűzoltók (és a kéményseprők) védőszentjeként tisztelik.

Tűzoltó - Lőtér és aluljáró

Tűzoltó (FEOR-5252)

Lőtér és aluljáró


Műegyetemi lőtértűz (2006. augusztus 8.): Az egyetem alagsorában található és lőtérként üzemelő helyiség-rendszer golyófogó falának környékén keletkező tűzhöz több mint 100 lánglovag érkezett. Az oltás során három tűzoltó életét vesztette, többen füstmérgezést szenvedtek. A nagy médiafigyelmet kiváltó esemény után lezajlott vizsgálat szerint a tragédiában mind a labirintus-szerű terep, mind a felszerelés hiányossága, mind pedig vezetési és irányítási hibák közrejátszottak. A mentés során elhunyt tűzoltókat (a 24 éves Horváth Ákost és Reppman Károlyt, valamint a 31 éves Pintér Gábort) hősi halottakká nyilvánították.

Nyugati téri aluljáró (2003. november 7.): A tűz az egyik föld alatti üzlethelyiségben keletkezett, de gyorsan átterjedt mind a többi üzletre, mind pedig az aluljáróban kihelyezett árusító asztalokra. A tűzoltóság 28 kocsival érkezett a helyszínre, az oltás és az azt követő szellőztetés órákba tellett. Mivel az eset a reggeli csúcsforgalom idején történt, a szünetelő metró- és villamosközlekedés komoly fennakadásokat okozott az egész város életében.

Tűzoltó - WTC rádiókommunikáció

Tűzoltó (FEOR-5252)

WTC rádiókommunikáció


Központ: Központ hívja a kinti egységeket.
Hívó: Nem tűzoltó vagyok. Az imént összedőlt az épület és beszorultam az egyik tűzoltókocsi belsejébe.

Ismeretlen egység: Tartson ki, vannak önhöz közel embereink.
Hívó: Alig kapok már levegőt. Mentsenek meg. A kocsijuk utasterében vagyok.
Központ: Polgári személy veszélyben. Hol van pontosan?
Hívó: Most mondtam. A World Trade Center északi részén, van itt egy északi gyalogos híd. Azt hiszem ez is összeomlott az épülettel együtt. Kint voltam az utcán. Alig van már levegő, kérem segítsenek.

Kettes egység: Itt a kettes egység. Vettem, megkeresem a csapdába esett személyt.

Központ: 10-4.
Hívó: Nem kapok levegőt, küldjenek valakit.
Központ: Figyeljen. Próbáljon megnyugodni, az egyik egységünk már úton van önhöz. Lélegezzen lassan. Egy egységünk már úton van. Maradjon nyugodt. 10-4?

Hívó: 10-4. A tűzoltókocsi belsejében vagyok.
Központ: 10-4. Egy egységünk már úton van önhöz.

(A 10-4 (ten-four) kifejezés az amerikai tűzoltóság szóhasználatában a „vettem, értettem” jelzést helyettesíti.)

Tűzoltó - Izzó vászon

Tűzoltó (FEOR-5252)

Izzó vászon


A tűzből nincs kiút (2004): a 49-es létrás egység fiatal tűzoltója egy oltás során a leomló épület alatt reked. Míg társai mindent megtesznek a kiszabadításáért (és így az élete megmentéséért), a csapdába esett férfi szeme előtt leperegnek karrierjének és életének legfontosabb pillanatai. A felidézett emlékeken keresztül betekintést nyerünk egy tipikus (vagy nem is annyira tipikus) amerikai tűzoltó életébe.

Lánglovagok (1991): Brian McCafferty gyermekként szemtanúja volt tűzoltó édesapja halálának, de ennek ellenére (vagy épp ezért) ő maga is ezt a foglalkozást választja. Sok nehézséggel és kitérővel tarkított karrierje során végül a halálos kimenetellel végződő gyújtogatásokat vizsgáló csoport tagja lesz. A főhős tüzekkel kapcsolatos vizsgálatai azonban igen meglepő eredményre vezetnek.

Pokoli torony (1974): a silány minőségű elektromos berendezések miatt tűz keletkezik a világ legmagasabb felhőkarcolójának megnyitóünnepségén. Tűzoltó és építész egyesíti erejét, hogy az épület belsejében és az épületen kívülről küzdve megállítsa a lángokat és megmentse a toronyban csapdába esetteket.

Tűzoltó - Pirotechnikai kisszótár

Tűzoltó (FEOR-5252)

Pirotechnikai kisszótár


Tűzijáték bomba: a hagyományos tűzijáték effekt: csőből lövik ki, és 40-400 méter magasságban különböző alakzatokat formál, mint például gömb, pálmafa, fűzfa.

Római gyertya: üstökös csíkokat húz az ég felé, különféle színekben (arany, ezüst, csillám, stb.)

Tűzmozsár: csőből nyitó, különböző színű csillagokat, forgókat kirajzoló effektet ad.

Rakéta: elsütéskor éles, süvítő hanggal repül az ég felé, majd ott különféle alakzatokat mutat.

Vizeséségő: vagy más néven görögtűz: vakító tűzfolyam, általában 1.5 percig.
Szikraszökőkút: arany szikracsóva, 0,5-1 percig, 3-5 méter magasan felnyúlva.
Bombettatelep: kicsi bombák telepbe építve. Egy telepből általában 25, 36 de akár 150 bombácska is felröppenhet gyors egymásutánban. Rendkívül változatos szín, hang és effekt jellemző rájuk.

Bengálégő: feliratokat lehet vele megjeleníteni, kb. 1 percig, többféle – piros, fehér, zöld, kék, sárga - színben.

Torta csillagszóró: süteménybe szúrható gyertya, amely meggyújtás után szikraszökőkutat szór magából

 

Utaskísérő (repülőn, hajón) - Mitől fapados?

Utaskísérő (repülőn, hajón) (FEOR-5232)

Mitől fapados?


Attól, hogy nincsenek különböző utazási osztályok, a társaságok egyszerű árképzéssel dolgoznak (az oda-vissza jegy ára duplája az egyirányú jegy árának).

Attól, hogy egy társaság csak egy-két géptípussal repül, így alacsonyabbak a képzési és a szervíz-költségek. Az egyes gépek csak nagyon kevés időt töltenek a földön két repülés között.

Attól, hogy nem a legnépszerűbb, a városközponthoz legközelebb eső repülőterekre indítanak járatokat. Gyakoriak a kora reggeli vagy késő esti felszállások.

Attól, hogy a személyzet sokszor több szerepkörben is feltűnik. Nem ritka, hogy a légiutas-kísérők egyben a gép takarítói is, de az is előfordul, hogy a jegyek ellenőrzését is ők végzik.

Attól, hogy a fedélzeten (legtöbbször) nincs automatikusan járó étel-ital, csak külön fizethető rágcsálnivaló, üdítő, kávé.

Attól, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az interneten történő jegyértékesítésre, ezzel is csökkentve az üzemeltetési költségeket.

Attól, hogy sok szolgáltatásért (például extra csomag) plusz-költségeket számolnak fel.

Attól, hogy a jegyek nem helyre szólnak. Így az utasok igyekeznek minél gyorsabban felszállni a gépre, így tovább rövidíthető az egyes felszállások közötti idő.

Utaskísérő (repülőn, hajón) - Kis légi utaskísérő történelem

Utaskísérő (repülőn, hajón) (FEOR-5232)

Kis légi utaskísérő történelem


1911: Megkezdi a munkát az első légi utaskísérő, noha a maitól kicsit még eltérő környezetben és körülmények között. Az első – férfi – stewardess munkahelye az LZ10 Scwaben léghajó volt.

1920: Több amerikai légitársaság gépein is általánossá válik az utaskísérők jelenléte. Ezen úttörők számos feladatot elláttak, az étel felszolgálásától kezdve egészen a jegyek érvényesítéséig.

1930: Ellen Church személyében munkába áll a történelem első légikisasszonya. Az United Airlinesnál dolgozó 25 éves hölgy – korai követőihez hasonlóan – képzett ápolónő, de a pilótavizsgát is teljesítette. Az ezt követő években általánossá vált, hogy elsősorban ápolónőket alkalmaznak stewardessnek, már csak azért is, hogy az utasokat még jobban meggyőzzék a repülés biztonságosságáról.

1962: XIII. János pápa Szent Bona személyében kinevezi a légi utaskísérők védőszentjét. (Szent Bona a XII. században, Pisa városának közelében élő apáca volt.)

2001: A szeptember 11-i terrortámadások során számos stewardess tesz tanúbizonyságot hihetetlen bátorságáról, mind az utasok védelmének, mind pedig a földi személyzet informálásának terén.

Forrás: www.wikipedia.org

 

Utaskísérő (repülőn, hajón) - A titokzatos fekete doboz

Utaskísérő (repülőn, hajón) (FEOR-5232)

A titokzatos fekete doboz


A különféle katasztrófák okainak magyarázatára sokat elárulhat a fekete doboz. Ezt az elmaradhatatlan tartozékot a repülőgépen általában a gép farok részében helyezik el. A nevükkel ellentétben többnyire nem fekete, hanem élénk narancssárga színűek, gömb alakú burkolatuk pedig igen erős anyagból készül. Úgy tervezték, hogy a belső szerkezet képes legyen ellenállni egy 6,5 ezredmásodpercig tartó, 3 400 g-s gyorsulásnak, fél órán át az 1100 fokos hőmérsékletnek, valamint a tenger felszíne alatt 6 000 méteres mélységben uralkodó víznyomásnak. Újabban a fekete dobozokba rádió- és jeladó készüléket is tesznek, amely az aktiválás után 30 napig működőképes. Az egyik fekete doboz a pilótafülkében elhelyezett mikrofonok által rögzített hangokat tárolja, ez a CVR (Cockpit Voice Recorder). A másik fekete doboz, az FDR (Flight Data Recorder) pedig a gép bizonyos paramétereit rögzíti. Ez régebben még csak a legfontosabbakat jelentette, mint például a repülési magasság, vagy a kezelőszervek állása, de ma már részletesebb adatrögzítés történik. Egész pontosan legalább 88 változót kell figyelniük, többek között a hajtóművek főbb paramétereit és az üzemanyag mennyiségére vonatkozó adatokat is, de egyes FDR akár ezernél is több paramétert rögzít folyamatosan.

A fekete doboz tartalmának, valamint a gép roncsainak kivizsgálása, és ebből a katasztrófa okénak megállapítása nagyon időigényes folyamat, akár évekig is elhúzódhat.

Utaskísérő (repülőn, hajón) - Egy cirkáló kálváriája

Utaskísérő (repülőn, hajón) (FEOR-5232)

Egy cirkáló kálváriája


Az Aurora cirkáló neve bevonult a történelembe. Az orosz forradalom jelképévé vált hajót 1897-ben kezdték építeni, és végül 1900-ban bocsátották vízre. Nevét a római mitológia szerinti Hajnal Istennőről kapta.1905-ben bevetették a csuzimai csatába; a japánok elleni ütközetben azonban súlyosan megrongálódott, javításra szorult. 1910-től a már elavultnak számító hajó, mint iskolahajó funkcionált tovább, 1911-ben pedig útja során a hajó részt vett a thaiföldi király koronázási ünnepségén.

Az első világháborúban a Balti Flotta kötelékeiben kezdte meg a harcot, később bevonták modernizálásra. Fegyverzetét megerősítették, ágyúinak számát majdnem megkétszerezték. További javítások után 1917-ben a hajó (és legénysége) az elsők között csatlakozott a forradalomhoz. A legenda szerint, a cirkáló november 7-én este leadott lövése adott jelet a téli palota ostromára. Ennek következtében a szovjet időkben legendás tisztelet övezte a hajót, ami talán még máig is tart az oroszok körében.

A második világháborúban ágyúit leszerelték, és Leningrád védelmére használták, maga a hajó pedig Lomonoszov kikötőjében állt. Ez idő alatt a bombázások során találat érte, és elsüllyedt. A háború után kiemelték és megjavították. 1957-től múzeumhajóként üzemel. Mai napig állandó őrséget adnak fedélzetén tengerész-kadétok, ők végzik a napi karbantartást is.

 

Vagyonőr, testőr - A Reagan elleni merénylet

Vagyonőr, testőr (FEOR-5254)

A Reagan elleni merénylet


1981. március 30-án az új, mindössze 69 napja hivatalban levő amerikai elnök, Ronald Reagan a washingtoni Hilton hotelben mond beszédet. Ekkor még nem sejti, hogy hamarosan ő lesz az USA első olyan elnöke, aki túlél egy lövöldözést.

Az elnök 14 óra 30 perckor elhagyja a szállót és autója felé indul. Az utcán várakozó tömegből kiválik egy 25-30 év körüli férfi, aki három másodperc alatt hat lövést ad le. Az első James Brady Fehér-házi szóvivőt találja fejbe, a második pedig Thomas Delahanty helyi rendőrkapitányt hátba. A harmadik golyó célt téveszt, de a negyedik a titkosszolgálat egyik tisztjének hasába fúródik. Az ötödik lövés az elnöki limuzint találja el, az utolsó pedig az autón megpattanva célba jut: az Egyesült Államok elnökének testében, néhány centire Reagan szívétől áll meg.

Az elnököt egyből a páncélozott autóba tuszkolják és elhajtanak, de egy rövid ideig nem tudják pontosan, hogy eltalálták-e. Hamarosan már nyilvánvalóvá válik a súlyos sérülés, a kórházba érkezés után nem sokkal Reagan már óriási vérveszteséget szenved. A három órás operáció azonban jól sikerül, és a merénylet idején már 70 éves elnök néhány héten belül elhagyhatja a kórházat.

Az eset során a legsúlyosabb sérülést John Brady szenvedte, aki örök életére tolókocsiba kényszerült. Timothy J. McCarthy, a titkosszolgálat hasbalőtt tagja teljesen felépült, és ő lett a második olyan testőr, aki valóban testével védelmezett meg egy hivatalban levő elnököt.

Vagyonőr, testőr - Testőrök a vásznon

Vagyonőr, testőr (FEOR-5254)

Testőrök a vásznon


Célkeresztben (In the line of fire – 1993): Frank Horrigant, az amerikai titkosszolgálat tisztjét évek óta kísérti a Kennedy elleni merénylet, amiért ő is felelősnek érzi magát. Három évtized múltán munkája már inkább háttértevékenység, levelek, telefonhívások elemzése – egészen addig amíg feltűnik egy – az új elnök nyomában járó – profi bérgyilkos.

Több mint testőr (The bodyguard – 1992): Frank Farmer korábban politikusok védelméért volt felelős, ma már inkább zenészek, színészek biztonságáért dolgozik. Szakmájának egyik legjobbja, akit a karrierje kezdetén levő énekesnő, Rachel Marron bérel fel. A Kevin Costner által alakított Farmer hamarosan egy olyan rajongóval találja szembe magát, aki nem csak a védett személyre, de a védelmezőre is komoly veszélyt jelent.

A testőr (The sentinel – 2005): A titkosszolgálat egyik tagjának megölése után az áldozat kollégáját, az elnök feleségét védő Pete Garrisont nevezik ki a nyomozás élére. A testőrt először csak a first lady-vel folytatott viszonnyal, később viszont már munkatársa meggyilkolásával is gyanúsítják. Mindeközben természetesen az elnök élete sincs biztonságban.

Vagyonőr, testőr - A cseréphadsereg titka

Vagyonőr, testőr (FEOR-5254)

A cseréphadsereg titka


Kínában kútásás közben bukkantak rá az első kínai császár sírját őrző, életnagyságú katonákból álló cseréphadseregére. A tökéletes hadrendbe felállított, színes, égetett cserépből formázott több ezer katona és lovaik feladata az volt, hogy Cs’in Si Huang császár nyugalmát őrizzék a halotta birodalmában – immár több mint kétezer éve.

Három föld alatti építményrendszerben csaknem 8 ezer figurát tártak fel: gyalogosokat, lándzsásokat, íjászokat, lovasokat, harci szekereket – példázva a szabályos hadi alakulatot. A harcosok 1,6-1,7 méter magasak. Vannak, akik állnak, mások támadóállásban térdelnek. Egyesek rangjelzéses harci öltözéket viselnek, mások derékon megkötött könnyű gyapjúruhát, csizmát és lábszárvédőt. A törzsük belülről üreges, de a karjuk és lábuk tömör agyag. A náluk lévő alabárdok, lándzsák, íjak és számszeríjak igaziak voltak, A figurákat égetés előtt színes mázzal vonták be, amely a föld alatti „ácsorgásban” kissé már megkopott.

Az első feltárt építményrendszerben 6 ezer katonára bukkantak, egy majdnem 5 méter mélyen elnyúló folyosórendszerben. A következő régészeti egységben lovas fogatokat, harcosokat, térdelő íjászokat és kocsioszlopokat ástak ki. A harmadik mélyedésben a törzskarra találtak; itt csupán 68 figura volt, de mindegyik díszes tiszti egyenruhában, rangjelzéssel.

A sírépítményen még a császár életében kényszermunkások, politikai foglyok dolgoztak. A legenda szerint az udvaroncokat és az uralkodó ágyasait élve temették a császár mellé, hogy őt halála után is szolgálják.

Hasonló, hadrendben felállított, mintegy 2 500 katonából álló hadsereget találtak egy Han-kori síremlékben is.

Vagyonőr, testőr - Páncélismeret

Vagyonőr, testőr (FEOR-5254)

Páncélismeret


Néhány évszázaddal ezelőtt a harcosok, katonák, lovagok már gyermekkorukban elkezdték a hadiszolgálatot. A férfiak egész élete a háborúra való gyakorlatozásból állt; a kardforgatás, lándzsaviadal mesterségét tanulták, és már igen fiatalon harcos életet éltek. Ezekhez a tevékenységekhez külön kis méretű páncélt viseltek, amelyekből a Nemzeti Múzeumban is őriznek néhányat.

Egy vértezet súlya 15-17 kg, a tornavértezetek súlya a 20 kg-ot is meghaladja. Ha a harcos a tűző napon néhány óráig csupán csak egy helyben állt, a test párolgását át nem bocsátó vértezet súlya alatt kardcsapás nélkül is lefordult lováról. A lóról leesett katona harcképtelenné vált, mivel nagy erőfeszítés kellett volna ahhoz, hogy újból lóra ültessék, ez pedig a legtöbbször nem állt rendelkezésre. Ha a vértezett harcos sebesülten bukott le lováról, arra nem volt sem idő, sem alkalom, hogy kicsatolják, szétsrófolják vértezetét, és kihámozzák vasöltözékéből. A harcostársak csak annyiban tudtak rajta segíteni, hogy egy vékony, háromélű tőrrel megszabadították szenvedéseitől. Ezért nevezik ezeket a vékonypengéjű tőröket kegyelemtőröknek.

A vértezet jól védelmez a kard vágása és a lándzsa szúrása ellen, de a puskagolyónak nem állt ellen. Így a tűzifegyverek mind jobban való elterjedése apránként végleg kiszorította a vértezetet a használatból.

Magyarországon virágzó vértezetkészítő műhelyek működtek már a 14-15. század folyamán. Különösen felvidéki mesterek használták fel vértezetkészítésre az ottani kitűnő vasfajtát.

Vagyonőr, testőr - Amit a lovagokról tudni érdemes

Vagyonőr, testőr (FEOR-5254)

Amit a lovagokról tudni érdemes


Lovag általában csak nemes ember lehetett. Lovaggá nevelésük már gyermekkorban, 5-7 évesen elkezdődött. A fiúk apródként megtanulták a lovagi szolgálat szabályait és a fegyverforgatást. 15-16 éves korukra fegyverhordozóvá váltak, ekkor tanulták ki a lóháton való harc tudományát is. Újabb 5-7 év elteltével végül lovaggá avathatták az ifjakat, ha erre rászolgáltak, és mind a hat lovagi művészetet elsajátították. Érteniük kellett az úszás, az ökölvívás, a sólyomvadászat, a verselés és a sakk tudományához – természetesen a lovaglás mellett.

A lovaggá ütés általában örök életre szólt, de ennek feltétele volt, hogy a felavatott lovag onnantól kezdve mindig és minden körülmények között a betartsa a lovagi szabályokat. A lovaggá ütés szertartása előtt a ifjaknak először alaposan meg kellett fürdeniük meleg vízben, majd szigorú böjt következett. Utána az éjszakát templomba zárva töltötték, hogy zavartalanul magukba mélyedhessenek. Másnap következett a mise, és a ruházat és a fegyverzet ünnepélyes megáldása, végül az öltöztetés: a páncél, a sisak, a láb- és a mellvért. Oldalukra fűzték a kardot, majd miután a pap befejezte beszédét, az apródok a sarkantyúkat is felcsatolták, és előlépett a legelőkelőbb lovagok soraiból a felavató mester vagy az egyik fejedelmi hölgy, kardot vontak, és megkezdődhetett a tényleges lovaggá ütés.

A lovagjelöltek térdre borultak, az acélpenge háromszor érintette meg vállukat, annak jeléül, hogy többé semmiféle sértést nem szabad megtorlás nélkül. Innentől kezdve kötelező érvényű volt rájuk a nők, az elesettek és a keresztény egyház védelmezése, valamint uruk szolgálása.

Lovagrendet ma bárki alapíthat (kivéve az egyházi lovagrendeket). Napjainkban is működő lovagrend például a Máltai Lovagrend, a Szent György Lovagrend, vagy a Szent István. A lovagrendek ereje mára korlátozottá vált, nem fegyverrel harcolnak, inkább a szeretet és segítség továbbadásával.