Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások - 1. rész

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Bányászati technikus - Bányászhimnusz

Bányászati technikus (FEOR-3111)

Bányászhimnusz


Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete,
Váratlan vész rohanja meg, mint bérctetőt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én, bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem, ki szívében bányász legyen.
Kökény szemű bányász kislány, szívemben csak bányászkodjál!
Kincsekben osztozom velem, s e kincs a tiszta szerelem.
Borulj reám, szép kedvesem, mert nem lehetsz mindig velem.
Az akna hív, Isten veled, de itt hagyom szerelmemet.
Az én igaz szívem helyén, hű szívedet viszem el én,
Megőriz majd az engemet, bányász kislány, Isten veled!
Ne félj, ne sírj, nincs ok, miért, gonosz halál ott nem kísért,
Bár lenn van a bányász hona, mégis közel az ég oda.
Nincsen madár, lomb se fakad, ott a nehéz sziklák alatt,
Mégis a szív úgy feldobog, a csille száll, a mécs lobog.
Örök homály, vad éjszaka, mégis közel az ég oda.
Csillog a mécs, sugárt lövell, Szerencse fel! Szerencse fel!
Van itt alant örök tavasz, a bányásznak hű szíve az.
Nem hervadó a kikelet, benne a virága szeretet.
Te szép virág, bányász kislány, érted virul, érted csupán.
Míg rámosolyog, nem hervad el, Szerencse fel! Szerencse fel!
Ha majd nyugszunk mélyen alant, nem lesz nekünk nehéz a hant,
Anyánk a föld majd átölel, Szerencse fel! Szerencse fel!
Ha majd egykor a föld ölébe' végóránkat éljük,
Isten kezébe' életünk, s O megsegít, reméljük.
Te kisleány, ne bánkódjál, bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel, Szerencse fel! Szerencse fel!

Bányászati technikus - A macskalyuki beteg

Bányászati technikus (FEOR-3111)

A macskalyuki beteg


A trianoni békeszerződést követően több észak-magyarországi bánya – így a Somoskő közelében levő macskalyuki is – Csehszlovákiához került. A történet azonban itt még messze nem ért véget.

A környéken számos magyar befektető rendelkezett telekkel, köztük volt a pesti fül-orr-gégész, Krepuska Géza is. A tulajdonában levő terület 1920. június 4-én egy pillanat alatt egy másik ország részévé vált, amit hősünk – érthető módon – igen nehezen viselt. Természetesen hiába számolt be az őt ért sérelemről ismerőseinek, hiába mondta el szinte mindenkinek, hogy hogyan veszett oda a pár éve vásárolt kétezer hold.

Történt azonban, hogy az országban tartózkodó antant-bizottság angol tagja megbetegedett és pont a friss traumával küzdő gégészhez került, aki annak rendje és módja szerint gyorsan meg is gyógyította. A kúra alatt a magas rangú férfit Krepuska Géza meggyőzte, hogy érdemes lenne még egyszer átgondolni a Somoskő környékét érintő döntést.

A bizottság számára a helyszíni szemlén hamar kiderült, hogy a településen szinten mindenki magyar, aminek következtében megkezdődhettek az egyeztetések a korábbi határozat megmásításáról. A kisebbfajta csoda 1924-ben következett be, amikor is a trinoni határokat némileg megváltoztatva a kis falucska visszakerült hazánkhoz.

A közelben fekvő macskalyuki bánya azonban a csehszlovák oldalon maradt, de azt – mondván, hogy csak az itt kitermelt kőzetek alkalmasak a budapesti utak építésére – a magyar kitermelők vám- és illetékmentesen használhatták.

Forrás: Magyarország története (MTV)

Bányászati technikus - Akadémián tanulták a mesterséget

Bányászati technikus (FEOR-3111)

Akadémián tanulták a mesterséget


Selmecbánya városa a 18. században a Habsburg Monarchia legfontosabb bányaközpontjává fejlődött. A bányászat mesterségének elsajátítására régen külön akadémiát szenteltek a Selmeczi Bányász Akadémia megalapításával. Az akadémiai ifjúság között felmerült a kérdés, hogy melyik évre essen az Akadémia évszázados ünnepe. Némelyek amellett álltak ki, hogy az 1862. évet kell az Akadémia százados évéül kikiáltani, merthogy először 1762-ben tartott előadásokat egy Peithner nevű úr, későbbi tanár. Mások azt állították, hogy a százados évforduló csakis 1870 lehet, mivel az Akadémiát, mint olyant 1770-ben alapították.

Miért is ez a nézeteltérés?
Az akadémia, mint bányász tanoda valóban 1770-ben keletkezett. Az Udvari Kamara 1770. április 14-i, 4594. rendelete így szól: „Ő Felsége az Udvarikamara legalázatosabb előterjesztése folytán legkegyelmesebben elhatározni méltóztatott, hogy országanyai gondoskodásának azon tekintetében való hathatós elérésére, miszerént a Selmecen felállított eddigi bánya iskolában ügyes bánya tisztek neveltessenek, és azon ifjak számára kik magokat ezen pályára szánják mostantól fogva ott egy rendes 3 osztályból álló császári-királyi Bányászati-Akadémia a mellékelt terv szerént felállítassék s a t." A felállított iskola azonban nem volt rendes Bányászakadémia, csupán tanoda (Gymnasium, Lyceum); abban az időben akkor vált valami egyetemmé, ha a felállított iskola (Gymnasium vagy Lyceum) egyetemi szintté is emelkedett. Ez pedig a selmeczi iskola kapcsán 2 év múlva, 1762-ben következett be. A maga nemében az első főiskola volt a világon! A Bányász Akadémia 1846-ban összeolvadt az 1800-ban alapított erdészakadémiával.

A 19. század végén azonban a város fejlődése megtört, és a bányászat is hanyatlásnak indult. Az utolsó bányát 2001-ben zárták be Selmecbányán.

Bányászati technikus - Ókori bányászmesterek

Bányászati technikus (FEOR-3111)

Ókori bányászmesterek


Általános iskolai történelemórák egyik kedvelt kérdése, hogy kik is építették a piramisokat – rabszolgák vagy szabad emberek. Az a fejtörő már ritkábban hangzik el, hogy honnan is származott a hatalmas mennyiségű alapanyag, milyen bányászati technikákat alkalmaztak az ókori építőmesterek.

Az építésnél több jellegzetes anyagot is használtak. A piramis tömegének több, mint 90%-át szemcsés mészkő alkotja, amit egy közeli bányából szállítottak. Jóval kisebb, de még így is jelentős mennyiségre volt szükség a finomabb, az építmény külső felületét borító fehér mészkőből. Ezen kívül gránitot, gipszet, rezet sőt még betont is beépítettek, ezek egy részét már több száz kilométerre levő bányákban termelték ki.

A mészkövek kifejtése repesztéssel történt. Ez annyit jelent, hogy a mészkő felületébe vájatokat véstek, majd valamilyen igen kemény anyagból (például gránitból) készült ékkel széthasították az anyagot.

A gránitfejtőben alapvetően más technikát alkalmaztak. A kövek szétválasztásához itt óriási pörölyöket használtak, de sokszor szerepet kaptak különböző fúrók és fűrészek is. A bányászati, kitermelési művelethez e mellett kevert – gipszből, vízből, kvarchomokból összeállított – koptatóanyagok is szükségesek voltak.

Forrás: Szabó Gergő – A gízai nagy piramis

Bányászati technikus - Óriásbányák

Bányászati technikus (FEOR-3111)

Óriásbányák


Legnagyobb aranybánya: noha egy időben Kalifornia volt az arany és az aranyláz hazája, manapság már egyértelműen Dél-Afrikáé a vezető szerep. A Johannesburg közeli bányák adják a világ aranytermelésének csaknem felét, évente akár 1000 tonna nyersarany is származhat erről a területről.

Legnagyobb gyémántbánya: a világ talán legnagyobb gyémántbányája a szibériai Mirna mellett található. A kitermelésre használt árok jelenleg körülbelül 500 méter széles és 1,5 kilométer mély. Érdekesség, hogy a bánya fölötti légtérbe tilos helikopterrel berepülni, mert az irtózatos méretű kráter több esetben is egyszerűen beszippantotta a fölé merészkedő légi járműveket.

Legnagyobb rézbánya: a világ legnagyobb rézbányája Chilében található és a nehezen kiejthető Chuquicamata névre hallgat. A kitermelés – igaz különböző technológiákkal – több, mint ezer éve zajlik, ennek ékes bizonyítéka egy i.sz. 550-ből származó, minden jel szerint bányabaleset áldozatául vált férfi mumifikálódott holtteste, amit az XIX. század végén találtak meg. A röviden csak Chuquiként emlegetett bánya jelenleg 4,5 km hosszú, 3 km széles és 850 méter mély.

 

Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője - Volt-e özönvíz?

Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője (FEOR-3152)

Volt-e özönvíz?


Az özönvíz mítosza a legtöbb nép kultúrájában és a Bibliában is megtalálható. Közös jellemzője, hogy a rossz erkölcsű emberek által lakott világ megtisztuljon a vízözön által. De ha ennyi helyen említik, akkor kell lennie valamilyen valóságos alapjának is. Alátámasztja a mondákat a tudomány?

A földfelszín, a szárazföld és a tengerek elhelyeződése a rég letűnt korszakokban számos jelentős változáson ment keresztül. A triászban a szárazföldek nagyobb kiterjedésűek voltak, mint ma. Az öt világrész még nem különült el. A triász kor végén a tenger hullámai előrenyomultak, a szárazföld feldarabolódott. Ez volt az első vízözön, de ezt emberi lény még nem láthatta, mert ekkoriban a legmagasabb rendű gerincesek a hüllők voltak. Ám hasonló horderejű változás még történt néhányszor. Az ősember először a harmadkor végén, a jégkorszakban tapasztalhatott ilyesmit. Lehűlt a klíma, óriási jégáradatok húzódtak le déli irányba. A Tibeti-fennsíkot, a Pamírt és a Himaláját óriási jégtakaró övezte. Amikor az éghajlat ismét melegebbre fordult, a jégpáncél elolvadt, és Ázsia belsejében óriási beltenger keletkezett. Vizük nagy folyók medreiben tört utat a tenger felé, magával sodorva a jégkorszakbéli állatok, például a mamut csontmaradványait. A beltenger és a Jeges-tenger között kapcsolat keletkezett, így került a Kaszpi-tóba egy fókafaj, mely egyúttal a Jeges-tenger lakója is. Több amerikai indián törzs legendáiban is közvetlenül a vízözönt megelőző „több napról", „lehulló csillagokról", az ezt követő sötétségről és nagy áradásról, majd végül, egy rá következő hideg időszakról tesznek említést.

A vizek új elhelyezkedése befolyásolta az emberi nem elterjedését, vándorlásának irányát. Ezekre emlékezhetnek vissza az említett mítoszok, és ezt idézheti a bibliai elbeszélés is.

Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője - A római kori aquincumi vízvezetékrendszer

Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője (FEOR-3152)

A római kori aquincumi vízvezetékrendszer


A jelenlegi Római Strandfürdő területén ma is működő gyógyvizű források táplálták a római kori Budapest egyik legnagyszerűbb ipari és technikai létesítményét, a vízvezetéket. Ez szolgáltatta a folyóvizet nemcsak a polgárváros, de egyes időszakokban a légiótábor és a katonaváros lakói számára is.

A vízvezeték rendszer kiindulópontja egy, a nympháknak szentelt liget volt, ahol a felszínre törő források (eddig 14 forrás ismeretes) fölé cölöpökön álló kútházakat emeltek a 2. század elején. A forrásvizet terrakotta edényekben fogták fel és kivezető csatornákon keresztül medencékbe juttatták. A területről származó oltárkövek tanúskodnak a vizet fakasztó, gyógyító és oltalmazó istenségeknek bemutatott áldozatokról. A forrásokból összegyűjtött vizet boltívekkel összekötött, pilléreken nyugvó föld feletti vízvezető rendszerbe nyomták, ahol a rendszer enyhe lejtése biztosította a folyamatos áramlást. A vízvezeték déli irányban a polgárváros északi kapuja mellett lépett a városba, s a városon belüli több mint 200 méteres szakasz után a déli városfalat átlépve vezetett tovább a katonaváros irányába.

A mintegy 5 km hosszú aquaeductus kb. 1-2o fokos lejtéssel szállította a vizet. A vízvétel a különböző szakaszokon a vízvezeték mellé épült elosztó és tárolótartályokból történhetett.

A vízvezeték működtetése szervezett hátteret igényelt, ezért a római uralom felbomlásával együtt, a 4. század végétől a vízvezeték rendszeres működése megszűnt.

Középkori forrásokban, oklevelekben még említik, metszeteken ábrázolják.
Forrás: Aquincumi Múzeum

Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője - Az artézi kutak titka

Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője (FEOR-3152)

Az artézi kutak titka


Az artézi kút olyan fúrt kút, amelyből a víz magától folyik ki, mint egy természetes szökőkút. A név francia eredetű; Európában az első ilyen kutat Franciaországban az Artois grófságban fúrták 1126-ban. Kínában és a líbiai sivatag oázisain már ennél jóval régebben is próbálkoztak a víznyerés ezen módjával.

A viszonyok nem mindenütt olyan kedvezők, hogy artézi kutat lehessen fúrni; megeshet, hogy nem akadnak nagy nyomás alatt levő vízrétegre. Noha a víznyerésnek ez a módja ősrégi, mégis alkalmazása az utóbbi évekig aránylag csekély volt. 1842-ben Grenelleben Párizs mellett keltett nagy feltűnést egy fúrás sikere: 548 méter mélységben akadtak vízre, amely hatalmas sugarakban szökött a felületre és kezdetben óránként 3200 köbméter vizet adott. A grenellei fúrással kezdődött tulajdonképpen az artézi kutak alkalmazásának fellendülése.

Magyarországon szintén több artézi kút van. Budapesten az első artézi kutat már 1830-ban az Orczy-házban próbálták fúrni, de nem sikerül e téren a franciákat megelőzni, mert a fúró 210 méter mélységben eltört és többé nem lehetett kihúzni.

A világon kevés olyan alkalmas terület van artézi kút fúrására, mint a Szahara. Igen sok helyen kis mélységben találni a száraz, forró talaj alatt gazdag vízrétegeket. A franciáké az érdem, hogy artézi kutak fúrásával a Szahara igen nagy területét kultúr-területté alakították. Érdekes, hogy míg máshol, ahol egymáshoz közel több artézi kutat fúrtak, az egyes kutak vízmennyisége csökken, a Szaharában sehol ilyen csökkenést nem észleltek, noha aránylag kis területen 30-40 kutat is fúrtak.

 

Élelmiszer-ipari technikus - Nem biztos, hogy igaz!

Élelmiszer-ipari technikus (FEOR-3113)

Nem biztos, hogy igaz!


Az internet kiváló lehetőséget biztosít, hogy utánanézz az alábbi – széles körben elterjedt – ételekkel és étkezéssel kapcsolatos mítoszoknak. Talán nem is annyira igazak, mint amennyire népszerűek?

A gyorséttermekben kapható, saláta jellegű ételek egészségesek.
A friss gyümölcs egészségesebb, mint a szárított vagy aszalt.
Jobb, ha naponta hatszor eszünk kis adag ételt, mint ha háromszor, de tekintélyesebb mennyiséget.

A zeller elrágásakor több kalóriát égetünk el, mint amennyit beviszünk a szervezetünkbe, ezért a zeller tulajdonképpen negatív kalóriatartalmú ételnek minősül.

A koffeinmentes kávé koffeinmentes.
A sófogyasztás vérnyomás-növekedést okoz.
A gyorséttermi ételek fogyasztása már kis mennyiségben is ártalmas.
A testépítéshez elengedhetetlen, hogy hatalmas mennyiségű proteint juttassunk a szervezetünkbe.

Forrás: www.listverse.com

 

Élelmiszer-ipari technikus - A hamburger titkai

Élelmiszer-ipari technikus (FEOR-3113)

A hamburger titkai


Sokan vallják magukról Amerikában, hogy ők találták fel a McDonald's-ok kedvenc ételét, a hamburgert. Ám a dicsőség valószínűleg a kontinensre érkező német bevándorlókat illeti: ők készítették előszeretettel a két szelet kenyér, vagy zsemle közé tett húspogácsás szendvicseiket, amelyek aztán népszerűek lettek az egész világon. Az étel klasszikus változatát marhahúsból készítették. A korábban Hamburg steak szendvicsnek keresztelt étel végül az 1800-as években kezdte meghódítani a világot.

Így többek közt Indiába is eljutott, és kivívta az emberek szeretetét. A hamburger ebben az országban némi „módosításon" ment keresztül, a hindu vallás hívei ugyanis általában nem esznek marhahúst. Így a Taj Mahal országában bárányhús kerül a zsemlék közé, de zöldségfasírttal töltött vegetáriánus hamburgert is árulnak.

Magyarországon a hamburger nevével szinte már összefonódott McDonald's cég 1988. áprilisában nyitotta meg első éttermét, Budapesten, a Régiposta utcában. Ekkor 15 termék szerepelt az étlapon.

Élelmiszer-ipari technikus - A kávépörkölés művészete

Élelmiszer-ipari technikus (FEOR-3113)

A kávépörkölés művészete


A kávépörkölés talán egyszerű műveletnek tűnhet, de valójában tudomány, méghozzá kémia, élelmiszerkémia.

180-220 fok körül erős pattogás hallható. Ekkor szakadnak szét a kávébab szövetelemei. Kékes füst száll fel, és ekkor érezhető legerősebben a jellegzetes kávéillat. A pörkölés végpontjának eltalálása a legkényesebb mozzanat, ami nem mindig és nem mindenkinek sikerül.

A vegyészek több szakaszt különböztetnek meg ebben a folyamatban. Az első 100 fokig tart. Ez a szárítás, amelynek során a nyers kávéból eltávozik a nedvesség. De már ez az első szakasz is három részre bontható: ötven fokig a víz egy része párolog el, utána 60-70 fokon a kávéban levő fehérjék mennek át egy alvadásnak nevezett folyamaton, majd csak ezután emelkedik tovább a nyers kávé hőmérséklete. 100 fokig újra a nedvesség távozik el, az egész víztartalom. Ilyenkor távoznak a nyers kávé jellegzetes szagát adó anyagok is.

Az igazi pörkölés 150 fokon kezdődik, és körülbelül 220 fokig tart. Ekkor elsősorban a cukrok karamellizálódnak. Ezután következik a kávépörkölés legfontosabb szakasza: a pörköléshez, amely kívül-belül egyszerre melegíti a kávét.

Világszerte folynak a kutatások olyan műszakilag és gazdaságilag kielégítő pörkölési eljárások kidolgozására, amelyek kevésbé károsítják a kávé aromaanyagait. Ilyen megoldásnak ígérkezik a nagyfrekvenciás, változó irányú elektromos térben történő pörkölés. Itt a meleg magában az anyagban keletkezik, és a pörkölés belülről kifelé folyik, éppen ellenkezőleg, mint a közvetlen pörköléskor. Egy másik módszer lehet az infravörös, a szemnek láthatatlan hősugárzással folyó pörkölés.

Élelmiszer-ipari technikus - A Tokaji aszú titka

Élelmiszer-ipari technikus (FEOR-3113)

A Tokaji aszú titka


A Tokaji aszú csak kedvező évjáratokban, hosszú, meleg, száraz őszi időszak esetén készíthető a szőlőtőkén túlérő, összetöppedt szólóbogyók, az úgynevezett aszúszemek feldolgozásával. A bogyók felületén a megtelepedő penészgomba hatására túlérés következtében jellegzetes íz-, és illatanyagok keletkeznek.

A nemesen rothadt, és a szüretkor különválogatott aszúszemeket úgynevezett aszútésztává dolgozzák fel. Erre jó minőségű újbort, esetleg mustot öntenek. Klasszikus mértékegység volt a 136-140 literes gönci hordó, valamint a kb. 28-30 literes hegyaljai puttony. Az aszút puttonyszámmal jelölik, és a megnevezésben minden esetben feltűntetik. Ez azt jelenti, hogy egy gönci hordó mennyiségű tokajhegyaljai mustot, vagy bort hány puttonyi aszútésztára öntenek fel. Minél nagyobb az aszúszám, annál értékesebb az aszúbor. Ez a gyakorlatban az előállításnál 3-6 puttonyos aszúborokat jelent.

Az aszútésztát 12-48 óráig sokszori keverés közepette áztatják a célból, hogy értékes anyagai kioldódjanak, majd sajtolják. Az így kapott aszúmustot hónapokig erjesztik, majd hegyekben vájt, egyenletes hőmérsékletű, hűvös pincékben, fahordókban legalább 3 évig érlelik. Az aszúbor sajátos íze, illata, harmóniája, arany-sötét-sárga színe és viszonylag nagy – 14tf% körüli – alkoholtartalma, a pince falát vastagon beborító nemes feketepenész tevékenysége révén alakul ki.

Élelmiszer-ipari technikus - Mit rejtenek az E-számok?

Élelmiszer-ipari technikus (FEOR-3113)

Mit rejtenek az E-számok?


Az élelmiszerek alkotórészei között gyakran megtalálhatóak a többnyire csak E-számokként emlegetett adalékanyagok, amelyekről sok tévhit kering.

Az adalékanyagok önmagukban nem élelmiszerek ugyan, de szándékosan, kis mennyiségben adva az élelmiszerhez, kedvezően befolyásolják annak érzékszervi, fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait. Természetes adalékanyagokat már az őseink is használtak. Ma egyre nő a kereslet a gyorsan elkészíthető, sokáig eltartható, biztonságosan felhasználható termékek iránt, amelyek előállításánál természetes és mesterséges adalékanyagokat egyaránt felhasználnak.

Az élelmiszer-adalékanyagok szabályzása hazai és nemzetközi szinten egyaránt a FAO/WHO közös Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottságának ajánlásait veszi alapul. Az élelmiszerek E-számmal történő jelölése az adalékanyagok elsődleges, alapvető csoportosításához kapcsolódik. Az E-számok az Európai Unió által bevezetett számrendszer az adalékanyagok azonosítására.

Az adalékanyagok főbb csoportjai: színezőanyagok (E100-E199), tartósítószerek (E200-E299), antioxidánsok (E300-E399), állományjavító- és módosító anyagok (E400-E499), savasság szabályozók, ízfokozók és módosítók, édesítőszerek, egyéb kiegészítő- és segédanyagok (E600-E699). A csoportokon belül az úgynevezett E-számokkal különböztethetőek meg legegyszerűbben a gyakran bonyolult és hosszú elnevezésű vegyületek.

Az élelmiszerekben használt színezékek lehetnek természetes, természetes eredetű, valamint mesterséges színezékek egyaránt. A természetes színezékek közül többnek biológiailag pozitív hatása is van. Bár a fogyasztók többnyire tartanak a tartósítószerektől, ezek használata adott esetben kisebb rizikóval jár, mint mellőzésük. Az antioxidánsok jelentősége, hogy akadályozzák az élelmiszerekben lezajló oxidációs folyamatokat.

 

Energetikai (erőművi) berendezés vezérlője - Erőmű-leső

Energetikai (erőművi) berendezés vezérlője (FEOR-3151)

Erőmű-leső


Kattints az alábbi linkekre és nézd meg a világ pár jelentős erőművét felülnézetből!

Atomerőművek:
- Paksi Atomerőmű
- Three Mile Island (Egyesült Államok)
- Three Mils Island (Egyesült Államok) – 3D
- Hamaoka (Japán)
Vízerőművek:
- Hoover Gát (Egyesült Államok)
- Itaipu Gát (Brazília)
- Grand Coluee Gát (Egyesült Államok)
Naperőművek:
- Harper Lake (Egyesült Államok)
- Kramer Junction (Egyesült Államok)
Szélerőművek:
- Altamont Pass Wind Farm (Egyesült Államok)
- Altamont Pass Wind Farm (Egyesült Államok) – 3D

Energetikus - Energiatakarékosság gombnyomásra

Energetikus (FEOR-3162)

Energiatakarékosság gombnyomásra


Ma már minden szórakoztatóelektronikai eszköz képes az úgynevezett stand-by módra. Ez a funkció annyit jelent, hogy az érintett eszközt a távirányító egy gombjával bármikor be tudjuk kapcsolni, szinte egy pillanatot sem kell várnunk arra, hogy elkezdhessük nézni az esti filmet, megírhassuk a magunkban egész nap fogalmazott e-mailt.

A kényelemnek azonban ára van. A stand-by (készenléti) mód idejére eszközeink nem kapcsolnak ki teljesen, a lakásban tucatnyi helyen látható kis piros fények azt jelzik, hogy akkor is csak félálomban vannak, amikor tényleg senkinek semmi szüksége nincs rájuk. A kis piros fény, a háttérben esetleg pörgő merevlemez, a félig-meddig működő áramkörök bizony jelentős mennyiségű villamosáramot fogyasztanak.

A fölöslegesen felhasznált kilowattórák a számlán is megjelennek. A stand-by módban hagyott számítógép 2 900, a nyomtató 3 200, a hifitorony akár 3 600 forint pluszt is jelenthet évente. És hogy miként védekezhetünk ez ellen? A megoldás a legtöbb esetben egyszerű. A ritkán használt eszközöket ne csak a távirányítóval, hanem a készüléken található megfelelő gombbal is kapcsoljuk ki, amikor nem használjuk. Nyaralás, de akár néhány napos távollét idején is jelentős összegeket takaríthatunk így meg!

Forrás: www.energiapersely.hu

 

Energetikus - 8 dolog, amit az energiatakarékos égőkről tudnod kell

Energetikus (FEOR-3162)

8 dolog, amit az energiatakarékos égőkről tudnod kell


A normál izzók a felhasznált energiának csak mindössze 5%-át alakítják fénnyé, a fennmaradó rész többsége hő formájában jelentkezik. Az energiatakarékos égők ennél sokkal hatékonyabbak (a felhasznált energiának akár 75%-át is fénykibocsájtásra tudják fordítani).

Az energiatakarékos izzók nyolcszor, tízszer tovább tartanak (igaz, hogy ma még körülbelül ugyanennyivel drágábbak is hagyományos társaiknál).

A kompakt fénycsövek sokkal (elődjeiknél akár 80%-kal is) kevesebb energiát fogyasztanak.

Egy 11 wattos energiatakarékos égő teljes élettartama során akár 15 000 forintot is spórolhatunk.

A kompakt fénycsövek érzékenyek a gyakori fel- és lekapcsolásra, így csak olyan helyiségekbe ajánlottak, ahol ennél jellemzően hosszabb ideig van szükségünk fényre.

Ma már sok helyen kaphatóak a normál izzókkal megegyező alakú kompakt fénycsövek.

Az energiatakarékos fényforrások a nyolcvanas években kezdtek terjedni.
A kompakt fénycsövek esetében 1-2 percre van szükség a teljes fényerő elérésére.

 

Építő- és építésztechnikus - Pusztító rengések

Építő- és építésztechnikus (FEOR-3117)

Pusztító rengések


A modern építészet egyik legnagyobb kihívása a földrengésálló épületek tervezése és építése. A világon számos olyan metropolisz van, amely a földrengések gyakoriságának szempontjából kimondottan kockázatos területen fekszik, ezek esetében kiemelt fontosságú, hogy egy esetleges pusztító földmozgás se döntse romba az építményeket. A modern megoldások a korábbinál sokkal nagyobb védelmet biztosítanak, de a közelmúltban is számos olyan katasztrófa történt, amiben nagy szerepet játszott az érintett települések elavult építési technológiája.

2010 – Haiti: a richter-skála szerinti hetes erősségű rengések január 12-én rázták meg a fővárost és környékét. A világ egyik legszegényebb országára lesújtó természeti csapás – többek között a gyenge szerkezetű épületek miatt is – óriási veszteségeket és károkat okozott. A becslések szerint több mint 200 000 ember vesztette életét és több mint 300 000 épület dőlt romba.

2008 – Szecsuáni tartomány, Kína: a 2008. május 12-én bekövetkező katasztrófa során mintegy 70 000-en vesztették életüket, és több millióan váltak földönfutóvá. A 8-as erejű rengés irtózatos következményeihez nagyban hozzájárult az is, hogy a kommunista államban a korábbi földrengések ellenére sem fordítottak kellő figyelmet a megfelelő ellenálló-képességű épületekre, illetve az ezzel kapcsolatos jogi szabályozásra.

Építő- és építésztechnikus - Torre Pendente

Építő- és építésztechnikus (FEOR-3117)

Torre Pendente


A pisai Ferde torony (Torre pendente) a világ egyik leghíresebb építménye. A fotón és a valóságban egyaránt megdöbbentő építményt természetesen nem szándékosan tervezték tökéletlenre, de e nélkül a tulajdonsága nélkül minden bizonnyal jóval kisebb hírnévre tett volna szert.

Az építést 1173-ban kezdték meg, a főépítész személyazonossága a mai napig vitatott. Öt év alatt három szint készült el, de ennyi idő már arra is bőven elég volt, hogy a torony a talaj gyengesége miatt megsüllyedjen. 1778-ban az építkezés helyi háborúk miatt abbamaradt.

1272-ben négy újabb emelet következett, amelyeket már igyekeztek a dőlést ellensúlyozó módon építeni. Hamarosan azonban újabb – szintén háború okozta – kényszerszünet következett.

A Ferde toronyhoz kötődő leghíresebb történet Galileo Galilei nevéhez fűződik, aki a legenda szerint innen dobott le két különböző tömegű golyót, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, hogy az esési sebesség nem függ a zuhanó tárgyak súlyától. A történet hitelességét sokan megkérdőjelezik, az viszont biztos, hogy a torony 1372-re nagyjából elnyerte mai formáját.

A következő évszázadokban számos próbálkozás történt az építmény kiegyenesítésére. Ezek közül e legkomolyabb átalakítás 1990-ben kezdődött és 10 évig tartott. Ennek eredményeképp a Torre pendente néhány éve újra nyitva áll a látogatók előtt (és becslések szerint 300 évig bizonyosan nem fog ledőlni.)

Forrás: www.wikipedia.org

 

Építő- és építésztechnikus - Kitalálós épületek

Építő- és építésztechnikus (FEOR-3117)

Kitalálós épületek


1. New Yorkban állok, 381 méteres magasságommal saját koromban a világ legnagyobbja voltam. Számos filmben szerepeltem, egyik leghíresebb alakításomat a King Kongban nyújtottam. Felhőt karcolok. 1931-ben adtak át, de irodáim évekig üresen álltak, ezért Empty State Buldingnek csúfoltak. Megfejtés: Empire State Building (New York)

2. Steindl Imre tervei alapján 1885 és 1904 között építettek, neogótikus, eklektikus stílusban. A kulturális világörökség része vagyok. 17 000 négyzetméteres alapterületemmel és 96 méteres magasságommal Európában a saját kategóriámban a második legnagyobb vagyok. 2000 óta én adok otthont a Szent Koronának és a koronázási jelvényeknek. Megfejtés: Országház (Budapest)

3. Építésemet 1886-ban kezdték és 1894-ben fejezték be. Teljes hosszúságom 244 méter, két forgalmi sávot kínálok a rajtam átkelni kívánóknak. Függőhíd vagyok, felnyitható középső nyílással. London egyik híres jelképe lettem. Megfejtés: Tower Bridge (London)

4. Alapkövemet III. Sándor pápa fektette le 1163-ban, 157 év alatt készültem el. A francia forradalom alatt szinte teljesen elpusztultam, de még a 19. században újjáépítettek. Én adok otthont a világ egyik legnagyobb orgonájának. Leghíresebb lakóm toronyőr volt. Megfejtés: Notre Dame (Párizs)

Építő- és építésztechnikus - Hazai szemezgetések

Építő- és építésztechnikus (FEOR-3117)

Hazai szemezgetések


Az első magyar építészeti alkotás az ősmagyarok lakhelyéül szolgáló jurta volt, amely valódi építészeti remekműnek számított a maga korában. Aztán sok vár, palota, kastély is felépült, amely a magyar építészek munkáit dicsérte, szerte a világban.

Az ország „házát" – sok pályázó közül végül Steindl Imre tervei alapján építették fel. A munkálatok 19 évig húzódtak, számos kritikával illetve az óriási költségek, az épület túlzottnak vélt méretei, vagy a „magyar nemzettől idegen" neogótikus stílusa miatt. Az Országház végül elkészült, és mára a főváros egyik legszebb, szimbolikus épületévé vált.

A főváros legrégebbi épülete egy belvárosi plébániatemplom. A belvárosi római katolikus templom 12. századi román, és 15. századi gótikus eredetű, barokk stílusú átépítése az 1700-as években történt Paur György tervei szerint. Itt temették el a vértanúhalált halt Gellért püspököt is. Az Erzsébet-híd építésekor még az is felmerült, hogy a templomot lebontják, esetleg arrébb tolják, de végül mégis eredeti helyén maradt.

Építő- és építésztechnikus - Híres hidak a nagyvilágban

Építő- és építésztechnikus (FEOR-3117)

Híres hidak a nagyvilágban


Golden Gate: az amerikai hidat sokáig a világ leghosszabbjaként tartották számon. A jellegzetes piros építmény mintegy 4 éven át készült. Teljes hossza 2737 méter, szélessége pedig közel 30 méter, az autósforgalom számára nyolc sáv biztosított. A híd egyébként kedvelt az öngyilkosok körében: átlagosan kéthetente történik egy ilyen jellegű tragédia.

Tower Bridge: London egyik jelképe, önálló turistalátványosság. A Temzén átívelő építmény a függőhíd és a felnyitható híd kombinációja, építése 1886-ban kezdődött és 1894 közepéig eltartott. A híd teljes hossza 244 méter, a két torony 65 méterre magasodik a vízszint fölé, a tornyok közti távolság pedig 61 méter. A híd két tornya között gyalogos átjáró is húzódik, 44 méter magasan.

Ponte Vecchio: Firenze egyáltalán nem szokványosnak mondható hídja: boltok, üzletek, sőt, lakások is húzódnak rajta. A folyó felőli boltokat később építették a hídhoz. A hidat Európa legöregebb, teljesen kőből épült szelvényes boltív-hídjának tartják. A híd három különálló boltívre tagolódik, a középső - egyben a legnagyobb - boltív szélessége 30 méter, míg a két szélsőé 27 méter. A boltívek magassága 3,5 és 4,4 méter között váltakozik.

Sóhajok hídja: a híres velencei híd mindössze 8 méter hosszú, a Rio di palazzo csatorna felett húzódik. Az isztriai kőből készült híd romantikus elnevezése Lord Byrontól származik. A név átment a köztudatba is azzal a népetimológiai magyarázattal, hogy a Dózse-palotában ítélkező bíróságról a börtönbe átkísért emberek sóhaja volt hallható a hídon. A hídhoz fűződő sok rémtörténet elterjedése a költőnek, illetve több romantikus írónak, köztük Victor Hugónak köszönhető.

 

Erdő- és természetvédelmi technikus - Erdei kisokos

Erdő- és természetvédelmi technikus (FEOR-3132)

Erdei kisokos


Egy fiatal erdőben százszor több fa található, mint egy idősebb erdőben.
Minél többféle fa alkot egy erdőt, az annál ellenállóbbá válik a környezet káros hatásainak.

Ahogy öregszik egy erdő, az erdészek fokozatosan vágják ki benne a fákat, hogy a megmaradó növények több vízhez, táplálékhoz és fényhez jussanak.

Az idős fákat csak akkor szabad kivágni, ha alattuk már megjelentek fiatal utódjaik.

A kidőlt, vagy száraz fák, ágak sok rovarnak nyújtanak élőhelyet, ezek pedig a védett madarak eleségéül szolgálnak. Ezért nem szabad „kitakarítani" az erdőt.

Magyarország leginkább természetközeli állapotában fennmaradt erdősztyeppje Nagykőrös határában található. Az őshonos pusztai tölgyes mellett kisebb foltokban gyöngyvirágos tölgyesek is kialakultak. A pusztai tölgyesek fás élővilágát elsősorban az erdő névadójaként is szolgáló kocsányos tölgy alkotja, amelynek egyik képviselője, egy hatalmas tölgy a város erdő felé eső részének határában áll. A helyiek csak Pálfájaként emlegetik a famatuzsálemet.

 

Fa- és könnyűipari technikus - Faábécé és egyéb babonák

Fa- és könnyűipari technikus (FEOR-3114)

Faábécé és egyéb babonák


Sok régi népi hiedelem az élő fákkal kapcsolatban olyan ősi hitvilág maradványa, amely tisztelte a fák szellemeit.

Az ókori egyiptomi mítoszokban Ozirisz koporsója egy fenyő- vagy tamariszkuszfába kerül. Az Apollón által üldözött Daphné babérfává változik, míg Athéné istennő az athéniakat olajfával ajándékozza meg. A zsidó-keresztény szentírásban a tudás egy almafa gyümölcsével jut el az emberiséghez.

A keltákat olyan szoros kapcsolat fűzte a fákhoz, hogy megalkották a faábécét. Ezt egy 13 hónapos fanaptár egészíti ki. Az ábécé betűi egy-egy cserjét vagy fát jelölnek – és mint a nyugati csillagjegyeknél, ha valaki az adott hónapban született, akkor rendelkezik a hónaphoz tartozó növény tulajdonságaival.

A néphagyomány sok fához kötődő közmondást és szólást őriz, némelyekben bölcsesség is húzódik. Például a babona, hogy ne tüzeljünk égerfával, mivel az „öreglány" – szikrázik és pattog, remek tanácsnak tűnik, ha valaki nem akar megégni tűzrakás közben. Más mondások szintén gyakorlatiasak, például „a tölgy vonzza a mennykőt, a kőris a dörgést" azon a tényen alapul, hogy általában ezek a fák nőnek a legmagasabbra az erdőben, így a villám könnyedén beléjük csaphat.

A „faképnél hagy" mondás eredete ősi emlékekig nyúlik vissza. A kapufélfát régen kapubálvány helyettesítette: olyan szobor, amelynek földöntúli hatalmat tulajdonítottak. Az is szokás volt, hogy házibálványt, szellembábút készítettek az elhalt családtag lelke számára. Hogy az arcrész ne menjen tönkre, azt fémmel vonták be. Úgy képzelték, hogy a halott lelke visszajár az eltemetett testbe és régi otthonába, a faképbe. A gyászév letelte után a faképet elvitték egy távolabbi helyre az eredeti helyéről, mert azt tapasztalták, hogy egy év alatt a test elporlad, vagyis utána már nem tér belé vissza a lélek, és így a faképbe sem.

 

Földmérő és térinformatikai technikus - Hogy működik a GPS?

Földmérő és térinformatikai technikus (FEOR-3133)

Hogy működik a GPS?


A GPS (Global Positioning System) alapját a Föld körül keringő 24 műhold jelenti. Bárhol vagyunk is, ezek közül minimum négy a horizont fölött található, így az általunk használt navigációs eszköz legalább ennyivel fel tudja venni a kapcsolatot. Három műholdra való rálátás szükséges a helymeghatározáshoz, plusz még egy pedig a tengerszint feletti magasság beméréséhez.

A rendszer leegyszerűsített működési elve a következő. GPS-ünk először megállapítja az első látható műholdtól való távolságát, így lehetséges pozícióként egy olyan gömbfelületet kap, aminek a középpontja a már bemért mesterséges égitest. Ugyanezt megteszi a következő műhold esetében is, így az elhelyezkedés már leszűkül a két gomb közös pontjaira (metszetére). A harmadik bemérés után már csak két lehetséges pont marad, de ezek közül az egyik vagy a Föld belsejében vagy a világűrben helyezkedik el. Ezután – ellenőrzési céllal - még egy negyedik műhold is bemérésre kerül, aminek eredményeképp a rendszer végül meghatározza a földfelszínen található egyetlen lehetséges földrajzi pontot.

A GPS rendszer előnye, hogy akár éjjel, akár nappal, a bolygó bármely pontján használható, mozgó járművek elhelyezkedését is képes pontosan belőni. Hátránya viszont, hogy a működéshez ténylegesen rá kell látni a műholdakra, így például hosszabb alagutakban nem alkalmazható.

Földmérő és térinformatikai technikus - GPS-nyomozó – Magyar kiadás

Földmérő és térinformatikai technikus (FEOR-3133)

GPS-nyomozó – Magyar kiadás


Nyomozd ki, hogy mely magyarországi településeket vagy nevezetességeket takarják az alábbi GPS koordináták!

47° 29' 56" N, 19° 2' 37" E
47° 34' 56.54" N, 19° 15' 5.02" E
46° 47' 0" N, 17° 34' 0" E
47° 28' 31.93" N, 19° 5' 46.38" E
47° 54' 14" N, 20° 22' 46" E
47° 50' 0" N, 16° 45' 0" E
48° 5' 50" N, 20° 41' 20" E
46° 46' 14.22" N, 17° 14' 30.24" E
47° 53' 57" N, 20° 22' 23" E
46° 6' .00" N, 18° 13' .00" E
Megfejtések:
Széchenyi Lánchíd (link)
Hungaroring (link)
Balaton (link)
Albert Flórián Stadion (link)
Egri vár (link)
Fertő tó (link)
Diósgyőri vár (link)
Keszthelyi Festetics-kastély (link)
Egri Bazilika (link)
Pécsi tévétorony (link)

Földmérő és térinformatikai technikus - GPS-nyomozó – Nemzetközi kiadás

Földmérő és térinformatikai technikus (FEOR-3133)

GPS-nyomozó – Nemzetközi kiadás


Nyomozd ki, hogy nevezetességeket takarják az alábbi GPS koordináták!
48° 51' 31" N, 2° 17' 41" E
51° 30' 2.2" N, 0° 7' 28.6" W
37° 49' 11" N, 122° 28' 43" W
52° 30' 58.58" N, 13° 22' 39.8" E
41° 53' 24.61" N, 12° 29' 32.17" E
33° 51' 25" S, 151° 12' 55" E
39° 59' 30" N, 116° 23' 26" E
29° 58' 34" N, 31° 7' 58" E
27° 59' 17" N, 86° 55' 31" E
22° 57' 6" S, 43° 12' 39" W
Megfejtések:
Eiffel-torony – Párizs, Franciaország (link)
Big Ben – London, Egyesült Királyság (link)
Golden Gate Híd – San Francisco, Egyesült Államok (link)
Brandenburgi Kapu – Berlin, Németország (link)
Colosseum – Róma, Olaszország (link)
Sydney Operaház – Sydney, Ausztrália (link)
Pekingi Olimpiai Stadion – Peking, Kína (link)
Gízai Piramisok - Gíza, Egyiptom (link)
Mount Everest – Nepál (link)
A Megváltó Krisztus szobra – Rio de Janeiro, Brazília (link)

Földmérő és térinformatikai technikus - Híres magyar térképész voltam - találj ki!

Földmérő és térinformatikai technikus (FEOR-3133)

Híres magyar térképész voltam - találj ki!


1698-ban születtem Ábelfalván.
A háromszögelés híve voltam.
Legjelentősebb művem a Notitia Hungariae Novae Historico Geographica címet kapta.

Én voltam az első magyar vízügyi mérnök, 1750-ben bekövetkezett halálomat is a gátakon végzett munka közben szerzett megfázás okozta.

Nevemet viseli több utca, valamint a Miskolci Egyetem doktori iskolája is.
A folyók medreit is igyekeztem feltérképezni, később ezek a kutatások jelentették a gátrendszer alapjait.

Én vezettem a tatai, az ószőnyi és az almási mocsarak lecsapolását.
1731-ben kezdtem meg Magyarország térképének elkészítését, ennek során már saját módszereimet használtam.

1749-ben az én terveim alapján kezdődött meg a budai vár újjáépítése.
Engem tekintenek a magyar térképészet megalapítójának.
Forrás: Mikoviny Sámuel, a magyar térképészet atyja

Földmérő és térinformatikai technikus - A Google Maps ezt is tudja

Földmérő és térinformatikai technikus (FEOR-3133)

A Google Maps ezt is tudja


A térkép bal felső sarkában, a mozgató-nyilacskák alatt találsz egy kis kört. Ha ezt megnyomod, a Google Maps megpróbálja meghatározni, hogy hol is vagy éppen. Ezt az IP-címed, valamint a közelben levő wifi-hotspotok segítségével teszi, de a bemérés pontossága azért hagy még némi kívánnivalót maga után.

A City Tours szolgáltatással személyre szabott városnéző túrákat tervezhetsz. Állítsd be, hogy mely városban, milyen látnivalókat szeretnél megnézni, a Google kitalálja, hogy milyen útvonalat bejárva jársz a legjobban!

Ha a jobb felső sarokban levő zöld kémcsőre kattintasz, bekapcsolhatsz számos – alapesetben nem elérhető – szolgáltatást. Ezek közül az egyik legpraktikusabb a szélességi és hosszúsági koordináták jobb egérgombbal való előhívhatósága.

Ugyanitt kapcsolható be a távolságmérő eszköz is, amit bal alsó sarokban levő kis vonalzó ikonnal tudunk aktiválni. Ez semmivel sem tud többet, mint hogy megmondja a bejelölt pontok távolságát légvonalban.

 

Gépésztechnikus - Hírnév - címszavakban

Gépésztechnikus (FEOR-3116)

Hírnév - címszavakban


Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956): emelőgépek, áramlástan, a gépek üzemtana, felvonók, szárnyaslapátos vízgépek, villamos hajtások, szivattyúk, pneumatikus szállítás.

Mechwart András (1834-1907): Ganz-gyár, hengerszék, váltakozó áramú dinamó, szántógépek, oldható tengelykapcsoló, karburátor.

Jendrassik György (1898-1954): belső égésű hőerőgép, gázturbina-fejlesztés, dízelmotorok, turbófeltöltő.

Heller László (1907-1980): száraz hűtőtornyos rendszer, hőszivattyú, Heller-Forgó rendszer.

Csonka János (1852-1939): porlasztó, karburátor, vegyes üzemű gáz- és petróleummotor, Csonka-tricikli, áramfejlesztők, szivattyús gépcsoportok.

Bláthy Ottó Titusz (1860-1939): transzformátor, fogyasztásmérő, háromfázisú generátor, tört horonyszámú tekercselés, Kandó-mozdonyok fázisváltója.

Bánki Donát (1859-1922): hidrogépek, kompresszorok, gőzturbinák, Bánki-Csonka motor, karburátor, porlasztó, nagynyomású robbanómotor.

Adorján János (1882-1964): kéthengeres repülőgép, autóbuszgyártás.
Forrás: www.mernokleszek.hu

Gépésztechnikus - Híres magyar feltalálók 1.

Gépésztechnikus (FEOR-3116)

Híres magyar feltalálók 1.


Gábor Dénes: csupán csak 10 éves volt, amikor bejelentette első szabadalmát, az aeroplán-körhintát. Ennek lényege az volt, hogy több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas repülőgépekből álló szerkezet volt egymással rugalmas kapcsolás segítségével gyűrűalakban összekötve, és mindegyik egy, a körhinta közepén elhelyezkedő függőleges tengelyhez volt rögzítve. A körhinta középső főtengelyét egy motor hajtotta, amely a repülőgépeket körben megforgatta. A aeroplánokra és a szárnyakra ható erők segítségével a kis repülőgépek felemelkedtek, és egy repülő körhintát alkottak. A szabadalmi leírás szerint a körhinta tanulságos és szórakoztató célokat is szolgál.

Gábor Dénes legismertebb találmánya a holográfia: egy olyan képrögzítő eljárás, amely segítségével a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. Az ötletet még 1947-ben vetette fel, és dolgozta ki, de az első hologram elkészítésére 14 évet kellett várnia – addig (a lézer megjelenéséig) ugyanis nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely a szükséges feltételeket biztosítani tudta volna.

1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, majd munkássága elismeréséért 1971-ben Nobel-díjjal jutalmazták.

 

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus - E-mail kisokos

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR-3141)

E-mail kisokos


Mikor küldték az első e-mailt? A kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni. A mai elektronikus levelek ősei még az internet előtti időkből, az 1960-as évek közepéről származnak, de ezek még inkább voltak zárt számítógép-hálózatokon küldött üzenetek, mintsem igazi e-mailek.

Mikor jelent meg a kukac? A felhasználó nevének, illetve a számítógép és a hálózat megnevezésének elválasztását lehetővé tevő kukac (@) használatát 1972-ben javasolták először.

Milyen részekből áll egy mai e-mail? A modern internetes üzenetek két részből állnak: fejléc és törzs. Előbbi a küldőt, a címzettet, a tárgyat és egyéb információkat (például a küldés idejét), utóbbi pedig magát az üzenetet tartalmazza.

Mi a ccc? A cc mező tartalmazza azokat a címzetteket, akik másolatban megkapják a levelet. A rövidítés a carbon copy szóösszetételt takarja, ami az írógépes korszak indigós másolataira utal.

Mi a bcc? Ez a blokk tartalmazza a titkos másolatot kapó címzetteket, őket az üzenetet megkapók elvileg nem látják. A bcc elnevezés szintén az indigós korszakból származik.

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus - A hoaxok I.

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR-3141)

A hoaxok I.


Hoaxnak az olyan, jellemzően e-mailben terjedő láncüzeneteket nevezik, amelyek alaptalan, az olvasók beugratását célzó információkat tartalmaznak. A következőkben néhány jellegzetes – teljesen blőd történeteket elmesélő – példát mutatunk be a közelmúltból.

Fizetős lesz az MSN - Az MSN üzemeltetőinek nem éri meg a programot futtatni, ezért októbertől a szolgáltatás fizetős lesz. Ezt egy módon lehet megakadályozni, mégpedig úgy, hogy az erről szóló e-mailt minél több embernek továbbítjuk, ugyanis minden továbbküldés alkalmával a Microsoft egy dollárt utal át az üzenetküldő program fenntartóinak.

A H1N1 oltás egy világméretű összeesküvés – A H1N1 vírust nem csak, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) fejlesztette ki, de a védőoltás sem az, aminek látszik. A vakcina beadásakor egy miniatűr mikro-chipet juttatnak az emberek szervezetébe, amellyel később pontosan követni tudják, hogy az illető hol jár, mit csinál. A mikro-chip ezen kívül az élet kioltására is alkalmas, már csak azért is, mert az összeesküvés mögött állók szeretnék a földi népességet a jelenlegi tizedére csökkenteni.

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus - A hoaxok II.

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR-3141)

A hoaxok II.


Hoaxnak az olyan, jellemzően e-mailben terjedő láncüzeneteket nevezik, amelyek alaptalan, az olvasók beugratását célzó információkat tartalmaznak. A következőkben néhány jellegzetes – teljesen blőd történeteket elmesélő – példát mutatunk be a közelmúltból.

A titkos ATM-kód – Nem kell megijedni, ha útonállók arra kényszerítik az embert, hogy vegyen ki nagyobb összeget egy bankautomatából. Mindössze annyi a teendő, hogy a PIN-kódunkat fordítva írjuk be. Ilyen esetben az ATM a pénzt kiadja, de egyben a rendőrséget is értesíti, akik néhány percen belül még a helyszín közelében elkapják a minket fenyegető bűnözőt.

Horribilis telefonszámla – A hazai mobilszolgáltatók titkos paktumának következtében irtózatos összegű telefonszámlák keletkeznek, ha partnereinket nem 06-os előhívóval, hanem +36 tárcsázásával csörgetjük meg. A havi számlán természetesen nem feltüntetett pluszdíjak hívásonként 30 és 48 forint között mozognak.

AIDS fertőzés a moziban – A klasszikus rémhír, miszerint a világ számos pontján helyeztek el apró tűket a moziszékekben, amelyek egy pillanat alatt HIV vírussal fertőzik meg a gyanútlan szórakozni vágyót. Sok esetben még egy apró üzenet is található a tű mellett, miszerint „Épp most jutott be a vírus a szervezetébe!"

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus - Smiley-történelem

Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR-3141)

Smiley-történelem


A különböző smiley-k (valamilyen érzelmet kifejező, ötletes karaktersorok) története az 1980-as évekre nyúlik vissza. Az első bizonyítható felhasználás Scott Fahlman nevéhez fűződik, aki 1982. szeptember 19-én javasolta a mosolygó és a szomorú arcocska használatát a Carnegie Mellon University számítógépes hálózatán. Néhány hónapon belül a két egyszerű jelecske rohamos terjedésnek indult az ARPANET (az internet elődje) és a USENET hálózatokon.

A szmájlik legelterjedtebb válfaját a nyugati típusú jelek jelentik, ezek esetében a szemek (legtöbbször a kettőspont) a bal oldalon találhatók, amit jobbra követ az orr és a száj. Sok program (így például az MSN és a Word is) ma már automatikusan grafikus elemekre (például kis sárga arcocskákra) cserélik az egyszerű írásjelekből álló szmáljikat, így születnek az úgynevezett emoticonok.

Európában kevésbé elterjedtek az Ázsiai felépítésű smiley-k, amelyek jellegzetessége, hogy fejünk képzeletbeli elforgatása nélkül értelmezhetőek, azaz inkább vízszintes kialakításúak. Ebben a rendszerben a (^_^) jelenti az örömöt, a (T_T) pedig a szomorúságot és a sírást.

 

Kohó- és anyagtechnikus - Kohászati kisokos

Kohó- és anyagtechnikus (FEOR-3112)

Kohászati kisokos


Metallurgia: kohászat, fémek ércből való kinyerése.
Porkohászat: félkész- és késztermékek előállítása fémporokból. Az eljárás lényege, hogy a megfelelő minőségű fémporokat, megfelelő arányban keverik, majd hidegen összesajtolják és ezután hőkezelik.

Hidrometallurgia: fémek előállítása ércekből nedves úton (például oldószerekkel). Az eljárás csupán a XIX. században alakult ki, de a XX. század elején igen erős fejlődésnek indult. Ebbe az eljáráscsoportba tartozik az arany cianidos kitermelése is.

Elektrometallurgia: villamosenergia felhasználására épülő kohászati eljárás.
Pirometallurgia: fémek hő segítségével történő előállítása.
Képlékenyalakítás: olyan fémalakítási módszer, aminek során a kívánt változásokat megfelelő nagyságú erő kifejtésével érjük el úgy, hogy a munkadarabnak sem a tömege, sem az anyagfolytonossága nem változik. Jellegzetes képlékenyalakítási eljárás a kovácsolás, a hengerlés, a sajtolás.

 

Kőolaj- és földgázfinomító berendezés vezérlője - Az első hordó kőolaj

Kőolaj- és földgázfinomító berendezés vezérlője (FEOR-3154)

Az első hordó kőolaj


A kőolajat már Perzsia, Babilónia hatalmas területein is ismerték, ahol évezredekkel ezelőtt is lángoló nagy naftaforrások fénye színezte vörösre az eget.

A múlt század Nyugat-Európájának tudósai nem foglalkoztak a kőolajjal. A gőzgépeket szénnel fűtötték, a városokban gázzal kezdtek világítani. Amerikában is csak legyintettek, ha szóba került. Így volt ez az 1850-es évek elejéig. Ekkor egy Georg Bummel nevű kémikus olyan folyadék birtokába jutott, amelyből egészen egyszerű módon, kevés költséggel világító olajat, gázt és paraffint lehet előállítani. Megalapította az első petróleumvállalatot, feltételezve, hogy Amerikában nagy mennyiségben talál majd az elemzett mintából. Néhány évvel később munkatársai fekete színű, sűrű folyadékra bukkantak, amely lassan terjedt, mint valami óriási tintafolt. Szivattyúzni kezdték, és az első napon 24 hordó, vagyis több mint 3 tonna olajat adott az első amerikai kút.

A pennsylvaniai olajpocsolya hamarosan véres tengerré duzzadt. Háborúk robbantak ki a következő évtizedekben az olajért. A monopóliumok világméretű fegyveres összecsapásai mellett tudományos csetepatékra is sor került abban a kérdésben, hogyan került a föld mélyére a kőolaj.

A földrajzórán tanultak szerint a kőolaj tengeri állatok maradványaiból vagy növények bomlásából, illetve mindkettőből származhat. A tengereket benépesítő élőlények valamilyen ok következtében tömegesen elpusztultak. Testüket először laza iszapréteg temette be, amelyre évmilliók folyamán szilárd fedőrétegek települtek. A nagy nyomás, a mélységekben uralkodó magas hőmérséklet, valamint bizonyos baktériumok hatása következtében az elpusztult szervezetek lassan olajjá és gázzá alakultak át. De létezik egy új elmélet is, amely azt állítja, hogy volt egy kőolajkorszak, amely részben életre nem támadt szerves anyagokat produkált, vagy olyan primitív szervezetű élőlényeket fejlesztett ki, amelyek később kiléptek a fejlődési sorból. Az új elmélet szerint tehát a kőolaj szerves anyagból jött létre, de ez az anyag az élet keletkezésének egyik hulladéka csupán.

 

Környezetvédelmi technikus - A Greenpeace rövid története

Környezetvédelmi technikus (FEOR-3134)

A Greenpeace rövid története


A ma amsterdami központtal működő környezetvédő szervezetet 1971-ben alapították a kanadai Vancouverben. Az eredetileg az amerikai kísérleti atomrobbantások elleni tiltakozásként életre hívott Greenpeace világszerte mintegy 400 000 önkéntessel dolgozik, célja a környezettudatos szemléletre és életvitelre való figyelemfelhívás.

A gyakran veszélyes, nagy médiavisszhangot kiváltó akciókról híres szervezet az utóbbi évtizedek során számos sikert ért el. Szerepük volt az amerikai és francia vízalatti atomrobbantások beszűntetésében (1971-1975), a bálnavadászat visszaszorításában (1986), a veszélyes hulladékok óceánokba és tengerekbe történő süllyesztésének megtiltásában (1993). A szervezet az utóbbi években erőteljesen lép fel a környezetbarát gyártási technológiák elterjesztésének és a nukleáris technológiák visszaszorításának érdekében.

A Greenpeace-flotta leghíresebb tagja a Rainbow Warrior II nevű vitorláshajó, amelynek fontosságát talán az jelzi leginkább, hogy elődjét (a Rainbow Warrior I-et) 1985-ban a francia titkosszolgálat robbantotta fel, miközben a hajó épp egy kísérleti tengeri atomrobbantás helyszínére tartott.

Környezetvédelmi technikus - Globális felmelegedés – Igaz vagy hamis?

Környezetvédelmi technikus (FEOR-3134)

Globális felmelegedés – Igaz vagy hamis?


Igaz, hogy az átlaghőmérséklet 0,8 Celsius fokot növekedett az 1880-as évek óta? IGAZ.

Igaz, hogy az utóbbi két évtized volt a legmelegebb nem csak az elmúlt századokhoz, de valószínűleg az elmúlt évezredekhez viszonyítva is? IGAZ.

Igaz, hogy 2040-re akár a teljes sarki jégtakaró eltűnhet? IGAZ.
Igaz, hogy – a legtöbb kutató szerint – az egyre gyakoribb erdőtüzek, trópusi viharok is a globális felmelegedés következményei? IGAZ.

Igaz, hogy néhány éven belül akár 20-30 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint, olyan városokat veszélyeztetve ezzel, mint Miami? IGAZ.

Igaz, hogy a változó környezet, a globális felmelegedés fajok millióit fenyegeti kipusztulással? IGAZ.

Igaz, hogy minden percben körülbelül 20 hektár esőerdő semmisül meg? IGAZ.
Igaz, hogy a 2005-ben volt a legtöbb, emberi közösségekre is veszélyt jelentő hurrikán? IGAZ.

Környezetvédelmi technikus - Szerinted működik?

Környezetvédelmi technikus (FEOR-3134)

Szerinted működik?


Sok lista született már azzal kapcsolatban, hogy mely egyszerű szabályok betartásával lehet legkönnyebben energiát (és persze pénzt) spórolni. Az alábbi gyűjtemény is jó kiindulópont lehet egy környezetbarátabb háztartás kialakításához.

Ha szabályozható a fűtés, mindig állítsd megfelelő hőmérsékletre: se szauna, se jégkunyhó ne legyen az otthonod! Ne félj különbözőképpen szabályozni az egyes helyiségeket!

Mindig töltsd tele a mosó- és mosogatógépet, kerüld a fél-programok elindítását!

Az elektromos eszközöket kösd ki-bekapcsolható hosszabbítóhoz és ne hagyd, hogy napokon át készenléti (stand-by) üzemmódban legyenek. Ha nem használod őket, egyszerűen kapcsold ki a hosszabbítót!

Ha nem dolgozik a számítógéped, kapcsold ki! Hidd el, a modern eszközökben ezzel már nem teszel kárt. E mellett mindig állítsd be megfelelően az energiatakarékossági opciókat (például monitor és merevlemez automatikus kikapcsolása)!

Moss hideg vízben! Ezzel nem csak energiát takarítasz meg, de a kényes ruháid is tovább szépek maradnak majd.

Zuhanyozz! Elképzelni sem tudod, hogy mennyi vizet takarítasz meg, ha fürdés helyett a zuhanyt választod.

Figyelj oda, hogy mit veszel meg. Elektromos eszközök vásárlásakor ne csak az árra, de az energiafogyasztásra is légy tekintettel!

Környezetvédelmi technikus - Mire képes a napenergia

Környezetvédelmi technikus (FEOR-3134)

Mire képes a napenergia


A napelemek alkalmazása a mindennapi életben lényegesen energiatakarékosabb megoldás lenne, ám egyszeri bevezetési költségük jelenleg még igen magas.

A napelemek a fénysugárzás energiáját alakítják át villamos energiává. A fixen beépített napelem maximum 6 órán keresztül képes napfényt elnyelni. Léteznek olyan napelemes szerkezetek is, amelyek árnyékban is képesek áramot termelni. Ahhoz, hogy egész nap az időjárás által megengedett maximális teljesítménnyel tudja gyűjteni a napenergiát, a nappal folyamán vízszintesen forgatni, függőlegesen pedig bólintani kell a napelemet, úgy, hogy a napsugár beesési szöge a lehető legkisebb mértékben térjen el a merőlegestől.

A mindennapi életben számos apró tárgy működik napelemmel, például számológépek, kerti lámpák, de a napelemeket alkalmazták már úgynevezett intelligens ruhák egyes típusainál is, ahol a napelem a ruhába épített elektromos működtetésű készülékeket (iPod, GPD, stb.)lája el energiával.

Néhány érdekes összehasonlítás:
- Azt az energiát, amely az összes, Földön található és kitermelhető kőolajkészletben rejlik, a Nap 1,5 nap alatt sugározza a Földre

- Az emberiség jelenlegi évi energiafogyasztását a Nap 1 órányi energiakibocsájtása teljes egészében fedezné

- A Föld jelenlegi legnagyobb naperőműve Németországban található, 40 MW-os (ez a Paksi Atomerőmű egyetlen reaktorblokk-teljesítményének kevesebb, mint egytizede)

Környezetvédelmi technikus - Kíméletes ipari szúnyogirtás

Környezetvédelmi technikus (FEOR-3134)

Kíméletes ipari szúnyogirtás


Az ipari keretek közt történő kémiai szúnyogirtásnak számos hátrányos hatása ismert. Amellett, hogy az EU környezetvédelmi előírásainak sem tesz eleget, nagymértékű vegyi terhelést jelent természetes élővizeinkre. A kémiai szúnyogirtás egyik ígéretes alternatívája a biológiai védekezés. A legnagyobb perspektívája ezek közül a szerek közül a bioracionális, azon belül is a bakterális készítményeknek van amelyeket a szúnyoglárvák ellen alkalmaznak. Magyarországon a 80-as évek közepétől használják az úgynevezett Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) tartalmú készítményeket. A Bti alapú készítmények nagy előnye, hogy rendkívül szelektív módon csak egyes kétszárnyú fajok (különösképpen a csípőszúnyogok) lárváira hatnak.

A kivételes szelektivitás alapja az a tény, hogy a rovarokra ható patogén baktérium toxinkristályai csak a szúnyoglárvák bélcsatornájában aktivizálódnak, majd képesek a hámfalhoz kötődve tönkretenni azt. A bélfal sérülése a táplálkozás megszakadásához, majd 1-2 napon belül a lárva pusztulásához vetet.

A biológiai szerrel történő szúnyoglárva-irtás, amellyel már eleve megakadályozható a káros imágóforma létrejötte, lényegében preventív védekezés. Ez több más előnnyel is jár. Alkalmazásával – megfelelő kivitelezés esetén – közel 100 százalékos hatékonyság érhető el.

Rendkívüli előrelépés a korábbiakhoz képest, hogy az irtás független a napszaktól, gyakorlatilag bármikor végezhető, valamint szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmazható. Ezek az anyagok rendkívül szelektív módon hatnak és a természetben könnyen, gyorsan és más káros anyagok keletkezése nélkül esnek szét, mivel a felhasznált alapanyagok képesek visszakerülni a természetes körforgásba. Magyarországon és külföldön is az elterjedés egyetlen akadálya eddig alapvetően az volt, hogy nem volt környezetbarát és piacképes hordozóanyag és annak kijuttatására alkalmas berendezés. Ezek eddigi hiányában az alkalmazás körülményes volt és nem biztosította a szer környezetbe történő folyamatos kioldódását, a hatás elhúzódását.