Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások - 2. rész

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Légiforgalmi irányító - Baleset-krónika

Légiforgalmi irányító (FEOR-3173)

Baleset-krónika


Tenerife (1977. március 27. – 583 áldozat, 61 túlélő): a történelem eddig legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlensége a Kanári-szigetek egyik kifutópályáján történt, amikor egy felszállni készülő KLM Boeing 747-es ütközött egy ugyanolyan típusú, még a felszállópályán guruló Pan-Am géppel. A katasztrófát követő vizsgálat megállapította, hogy a tragédiát elsősorban az okozta, hogy a KLM gép engedély nélkül kezdte meg a felszállást.

Japán (1985. agusztus 12. – 520 áldozat, 4 túlélő): a Tókióból Oszakába közlekedő japán belföldi járat felszállás után 44 perccel csapódott egy hegyoldalba (egy előző leszállás során szerzett, nem megfelelően kijavított sérülés következtében). A tragédiát csodával határos módon négyen túlélték. Ez az eset a mai napig a legtöbb áldozatot követelő, egy gépet érintő légiszerencsétlenség.

India (1996. november 12. – 349 áldozat, 0 túlélő): a szaúd-arábiai és a kazah gép egy indiai falu fölött ütközött össze, több mint 4000 méter magasságban. A vizsgálóbizottsági jelentés szerint a tragédia a kazah pilóta hibáinak (és gyenge angol nyelvtudásának) következménye volt.

Légiforgalmi irányító - Fényjelek

Légiforgalmi irányító (FEOR-3173)

Fényjelek


Ha egy repülőn meghibásodik a rádió, vagy bármilyen okból nem jön létre a reptér és a gép közötti kapcsolat, akkor marad a fényjelekkel történő kommunikáció. Erre a célra egy három színű (fehér, zöld, piros) fényt kibocsájtani képes, ezeket folyamatosan, vagy villogtatva használó rendszer az elterjedt, ami különböző üzeneteket tud közvetíteni a földön, illetve a levegőben levő gépeknek.

Fényjelek a levegőben levő gépeknek:
- folyamatos zöld – leszállhatsz
- villogó zöld – megközelítheted a repteret / visszatérhetsz leszállni
- folyamatos piros – maradj a levegőben, engedd el a másik gépet
- villogó piros – a reptér nem biztonságos, ne landolj
- piros-zöld váltakozva – különös óvatosságot igénylő helyzet
Fényjelek a földön levő gépeknek:
- villogó fehér – térj vissza a kiindulási pontra
- folyamatos zöld – felszállhatsz
- villogó zöld – gurulhatsz
- folyamatos piros – állj meg
- villogó piros – azonnal hagyd el a használatban levő kifutópályát
- piros-zöld váltakozva – különös óvatosságot igénylő helyzet
Forrás: www.wikipedia.org

Légiforgalmi irányító - Alfa, bravo, charlie

Légiforgalmi irányító (FEOR-3173)

Alfa, bravo, charlie


A civil légiforgalomban – és sok más területen is – egy egységes nemzetközi kódrendszert alkalmaznak az ABC betűinek egyértelmű jelzésére. Az alfa (A), bravo (B), charlie (C) kezdetet szinte mindannyian ismerjük, de hogyan folytatódik a lista?

- A: Alfa
- B: Bravo
- C: Charlie
- D: Delta
- E: Echo
- F: Foxtrot
- G: Golf
- H: Hotel
- I: India
- J: Juliett
- K: Kilo
- L: Lima
- M: Mike
- N: November
- O: Oscar
- P: Papa
- Q: Quebec
- R: Romeo
- S: Sierra
- T: Tango
- U: Uniform
- V: Victor
- W: Whiskey
- X: X-ray
- Z: Zulu

Légiforgalmi irányító - Légitársaság- és reptérkódok

Légiforgalmi irányító (FEOR-3173)

Légitársaság- és reptérkódok


Az IATA (International Air Transport Association – Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) mind a légitársaságok, mind pedig a repülőterek azonosítására egy két- vagy hárombetűs kódot alkalmaz. Ezekkel mind jegyfoglaláskor, mind utazáskor találkozhatunk, egy Ferihegyről induló Malév gép esetén a jegyen, illetve a beszállókártyán minden bizonnyal ott van a MA (Malév) és a BUD (Budapest, Ferihegy) jelzés. De milyen egyéb kódokkal futhatunk össze utazásaink során?

Légitársaságok:
- Fapados társaságok: WizzAir – W6, EasyJet – U2, RyanAir – FR, GermanWings – 4U.

- Európai légitársaságok: British Airways – BA, Lufthansa – LH, Air France – AF, KLM – KL, Alitalia – AZ, Aeroflot – SU.

- Amerikai légitársaságok: American Airlines – AA, Delta Airlines – DL, United Airlines – UA.

- Egyéb nagyobb légitársaságok: China Southern Airlines – CZ, Korean Air – KE, Emirates Airline – EK, Quantas Airways – KF.

Repterek:
- Európában: London Heathrow Airport – LHR, Paris-Charles de Gaulle Airport – CDG, Amsterdam Airport Schiphol – AMS, Frankfurt Airport – FRA.

- Amerikában: Los Angeles International Airport – LAX, John F. Kennedy International Airport – JFK.

- Egyéb nagyobb városok: Beijing Capital International Airport – PEK, Tokyo International Airport – HND, Sydney Airport – SYD, OR Tambo International Airport – JNB, Mexico City International Airport – MEX, Sao Paulo-Guarulhos International Airport – GRU.

Légiforgalmi irányító - Nézz meg és találj ki!

Légiforgalmi irányító (FEOR-3173)

Nézz meg és találj ki!


Klikkelj az alábbi linkekre, nézz körül az adott repülőtéren és találd ki, hogy a Föld melyik pontján jársz!

Első repülőtér felülnézetből
Második repülőtér felülnézetből
Harmadik repülőtér felülnézetből
Negyedik repülőtér felülnézetből
Ötödik repülőtér felülnézetből
Hatodik repülőtér felülnézetből
Megfejtések:
1.Heathrow (London – Egyesült Királyság)
2.John F. Kennedy International Airport (New York – Egyesült Államok)
3.Charles de Gaulle Airport (Párizs – Franciaország)
4.Qamdo Bangda Airport (Bangda – Tibet, Kína)
5.Macau International Airport (Makaó, Kína)
6.Gibraltar Airport (Gibraltár)

 

Légijármű-vezető, hajózómérnök - Repültem – Találj ki!

Légijármű-vezető, hajózómérnök (FEOR-3172)

Repültem – Találj ki!


Detroitban születtem, 1902. február 4-én.
Kezdetben légipostai küldeményeket szállítottam.
Több becenevem is volt: Slim, Lucky Lindy, Lone Eagle.
A második világháború csendes óceáni hadszínterén is repültem pár küldetést.
Azt pletykálták rólam, hogy szimpatizálok a náci Németországgal.
1940-41 során még nyíltan hangoztattam, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad belépnie a világháborúba.

Leghíresebb repülésem leírásáért 1954-ben Pulitzer díjat kaptam.
A 60-as években a környezetvédelem lett legfontosabb célom.
Én voltam az első ember, aki egyedül átrepülte az Atlanti óceánt.
1932-ben kétéves fiamat elrabolták és a váltságdíj kifizetése ellenére megölték.

Megfejtés: Charles Lindbergh

Légijármű-vezető, hajózómérnök - Miért nem lehet vulkánkitörés után repülni?

Légijármű-vezető, hajózómérnök (FEOR-3172)

Miért nem lehet vulkánkitörés után repülni?


2010 tavaszán a természet megmutatta, hogy még a szeptember 11-i terrortámadásoknál is nagyobb fennakadást tud okozni a légiforgalomban. Az izlandi Eyjafjallajoekull vulkán kitörése után szinte az összes európai légikikötő (így Ferihegy is) légtérzárat, azaz teljes repülési tilalmat kellett hogy elrendeljen. Hogyan tud egy egzotikus nevű, de a kontinens belső részétől több száz kilométerre elhelyezkedő tűzhányó ekkora zavart okozni?

A vulkáni hamufelhők pusztító hatása 1982-ben vált nyilvánvalóvá. A British Airways Londonból az ausztráliai Aucklandbe tartó gépén, addig példátlan módon mind a négy hajtómű egyszerre állt le, vitorlázórepülővé alakítva az óriásgépet. A pilótáknak – a turbinák újraindulása után – sikerült a kényszerleszállás, az ijedtségen kívül senkinek sem esett komoly bántódása. Az esetet kivizsgálók azonban megdöbbentő eredményre jutottak.

A furcsa események láncolatát az okozta, hogy a gép berepült egy közeli vulkán által a levegőbe lövellt hamufelhőbe. Az apró, de nagyon éles porszemcsék nemcsak a külső felületeket rongálták meg, de a pilótafülke üvegeit is annyira szétkarcolták, hogy szinte nem lehetett átlátni rajtuk. Ennél is komolyabb veszélyt jelent azonban, hogy a több száz kilométerre kiterjedő – és a radar által alig érzékelt – hamufelhő a hajtóművekben is komoly károkat tud okozni.

Az elmúlt évtizedek során legalább 80 esetben alakult ki enyhébb vagy súlyosabb vészhelyzet vulkáni hamu miatt, így az utasok biztonságának érdekében 2010 tavaszán sem volt más megoldás, mint minden gépet a földre parancsolni.

Légijármű-vezető, hajózómérnök - Repülős navigáció

Légijármű-vezető, hajózómérnök (FEOR-3172)

Repülős navigáció


A biztonságos repülés egyik alapkövetelménye, hogy a pilóta tudja, merre kell mennie. A kezdetekben ez azt jelentette, hogy a pilótának térkép és iránytű segítségével kellett elnavigálnia egyik reptérről a másikra, a reptéren pedig tudnia kellett, merről kell megközelíteni a leszállópályát, akár még az éjszakai sötétben is. Ezt megkönnyítendő a leszállópályákat hamarosan megközelítési fényekkel látták el, amelyek segítségével a pilóta nemcsak könnyebben megtalálhatta azt, hanem azt is tudta, milyen irányból kell rárepülnie.

A rádiótechnológia fejlődésével először a fel- és leszállás irányítása jelent meg, amelyet egy magas ponton lévő irányítótiszt végzett, az erről elnevezett irányítótoronyból. Speciális rádióadók jelentek meg, amelyeket a kifutó végén állítottak fel, és egy irányba sugároztak. A repülőgép fedélzetén lévő vevő ezekből a jelekből megállapíthatta, merre tér el a leszállópályától a gép. Más antennák a leszállópálya elején voltak, és az ideális megközelítési szögben sugároztak. E két rendszer kombinációja, a műszeres leszállító rendszer tette lehetővé a pontos megközelítést még rossz látási viszonyok között is. A pilóta a vevő jelei alapján korrigálhatja az ideális megközelítéstől való esetleges eltérést. Ezt váltották fel aztán a különféle földi irányadó antennák, amelyek meghatározott frekvencián sugároztak. A pilóták így a megadott útvonaluknak megfelelően az irányadók jelét követték egymás után.

Ma már modern, műholdas GPS-rendszernek léteznek, amelyek a repülőgép teljes, háromdimenziós pozícióját meg tudják adni, nagy pontossággal. A gépek repülés közbeni biztonságáért a légiirányítók a felelősek, akik az előre kijelölt légifolyosókban vezetik útirányuk felé a radarral követett civil és katonai forgalmat.

 

Mezőgazdasági technikus - Mi valójában a mennyei manna?

Mezőgazdasági technikus (FEOR-3131)

Mi valójában a mennyei manna?


Amikor Mózes kivezette a zsidókat Egyiptomból, elérkeztek az Eim és Sinai közti pusztaságba. A zsidók panaszkodni kezdtek, zúgolódtak amiatt, hogy ugyan eljutottak idáig, de itt mind éhen fognak pusztulni. Mózes az Úrhoz fordult segítségért, aki estére húst, reggelre pedig kenyeret ígért. Így is lett: este fürjek lepték el a tábort, reggel pedig harmatszállás lett a tábor körül. Mikor pedig a harmatszállás megszűnt, a pusztát daraméretű apró gömbök borították be.

A kutatások kiderítették, hogy a vándorló zsidók mannája a mannazúzmó (Aspicilia esculenta) lehetett, amely általában a magas hegyek talaján él. Amikor eredeti helyükről leválnak, gumós formát öltenek, így a szél könnyen elsodorja őket a hegyekről, akár messze a sivatagba – így keletkezik a mannaeső. A növényvilágon belül a mannatermékek közé azokat a növényeket sorolják, amelyek belsejéből édes váladék szivárog ki. Ilyen például a köris-manna, amely a virágzó kőrisfától ered. Behasított kérgéből sárgásfehér színű, kristályos állományú, enyhe szagú, édes ízű nedv szivárog. A köris-mannát enyhe hashajtó hatása miatt a gyerekgyógyászatban alkalmazzák, az édesipar pedig ízesítőszerként használja.

Az állatvilágban is léteznek mannatermelő fajok. A mannakabóca szúrása nyomán például a kőris, a vadszilva, az olajfa cukortartalmú nedve kifolyik, majd a levegőn megszilárdul. A másik jellegzetes faj a manna-pajzstetű, amely az örökzöld, szárazságot jól tűrő bokrokon több rétegben bevonja testét mézharmattal. A mézharmat cukorban gazdag, vastag védőréteget képez rajta a kiszáradás miatt. Ebből sok cukor és fehérje nyerhető.

 

Minőségbiztosítási technikus - Nukleáris balesetek I. - Csernobil

Minőségbiztosítási technikus (FEOR-3135)

Nukleáris balesetek I. - Csernobil


1986 április 26-án megsérült a csernobili atomerőmű 4. blokkja, és jelentős mennyiségű sugárzó szennyeződés került a levegőbe. A szovjet kormány azonnali hírzárlatának köszönhetően néhány napig csak sejteni lehetett, hogy milyen katasztrófa történt. Árilis 28-án, hétfőn az 1600 km-re fekvő svéd FOSMARK atomerőműhöz munkába érkező dolgozók ruháját a sugárzást mérő kapu belépéskor radioaktivitással szennyezettnek találta. A svédek a szélirány alapján rájöttek, hogy a radioaktivitás nem svéd atomerőműből származik, hanem délről jön. A TASSZ hírszolgálati iroda csak aznap 9 órakor adta ki az első jelentést.

Április 25-én a 4. blokk tervezett karbantartásra való leállása előtt az egyik turbógenerátor kifutási próbáit ütemezték be. Meg akarták tudni, hogy a gőz oldalról lezárt turbógenerátor forgórészének lendületéből mennyi villamos energia nyerhető, illetve ez elegendő-e a reaktor fő-keringtető szivattyúinak ellátására teljes feszültség-kimaradáskor, amíg a dízelgenerátorok nem lépnek működésbe. Hajnali 1 órakor megkezdték a 3200 MW hőteljesítmény csökkentését. 13 órára ez 1600 MW-ra esett, a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát. 14 órakor a villamos elosztó központ értesítette az atomerőművet, hogy a közelgő hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították, de a reaktor üzemzavari hűtővíz rendszerét kiiktatták. 23:10-kor jelezte a központ, hogy lecsökkent a fogyasztók energiafelhasználása, a 4-es blokk lekapcsolható a hálózatról A reaktor teljesítményét 20-25 százalékra csökkentették. Éjfélkor műszakváltás történt. A hűtővíz keringetési sebességét a megengedett érték fölé növelték. Emiatt a víz lehűlt és csökkent a reaktorban termelődő gőz mennyisége. Mikor azután az 1600 MW teljesítményt a tervezett 700 MW-ra kezdték csökkenteni, a reaktor pozitív üregtényezője miatt a teljesítmény a vártnál nagyobb mértékben csökkent: 300, majd 200 MW-ra esett vissza. A 6 üzemelőhöz 2 további fő keringtető szivattyút indítottak. Emiatt a vízmennyiség megnőtt, a nyomás lecsökkent, a gőzképződés csökkent. A szabályozó rudakat még jobban kihúzták, a hűtővíz keringetésének sebességét lecsökkentették. Elkezdődött az igazi kísérlet, az operátor kiiktatta a biztonságvédelmi automatikát. Alig telt el 20 másodperc, a turbina gőzfelvételének kiesése miatt, a hűtővíz hőmérséklete emelkedett, a szabályozó rudak megindultak lefelé, a víz helyét grafit foglalta el, ami a reaktor teljesítményét több százalékkal megnövelte. A pozitív visszacsatolású reaktor hőteljesítménye 20 másodperc alatt 200 MW-ról 320 MW-ra ugrott, ekkor megnyomták a vészleállás gombját. A hőteljesítmény elérte az 1400 MW értéket. A reaktor szabályozhatatlan lett. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forrt el. A víz 1100 °C felett hidrogéntermelő kémiai reakcióba lépett az urán rudakat burkoló cirkónium-ötvözettel, és érintkezésbe került a grafittal is, ami éghető szén-monoxid és hidrogén gáz fejlődéséhez vezetett; a külső levegő oxigénjével érintkezve felrobbant. Ez a második, kémiai robbanás lesodorta az épület tetejét is. A grafit a levegőn meggyulladt, füstje radioaktivitással szennyezte be a környéket. 10 napon át égett, ezután sikerült bórozott homokkal és ólommal elfojtani. Ez alatt annyi aktivitás szabadult ki a légkörbe, ami 400-szorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktivitásnak.

Minőségbiztosítási technikus - Nukleáris katasztrófák II. – Harrisburg, Three Miles Island

Minőségbiztosítási technikus (FEOR-3135)

Nukleáris katasztrófák II. – Harrisburg, Three Miles Island


Az Amerikai Egyesült Államok,beli erőműben a reaktor tönkrement, és az anyagi kár igen nagy volt, de a környezetbe csak igen csekély mértékű radioaktivitás került ki. A balesetnek halálos áldozata nem volt, sőt emberi sérülés sem történt. A baleset híre azonban mindenhová eljutott, és hatására világszerte intenzív kutatások, fejlesztések történtek. Merőben megváltozott az atomerőművi operátorok képzése, elterjedt a szimulátorok használata. Pakson elrendelték, hogy valamennyi nyomott-vizes reaktortartály fedelet gáz elvezető szeleppel és vezetékkel lássanak el.

A kérdéses napon, 1979 márciusában egy gőzfejlesztő szivattyút a védelem üzemzavarszerűen leállított, amelynek hatására leállt a reaktor és a turbina is. A szekunderkör leállása következtében a primerkör hűtése megszűnt, kinyílt a térfogat-kiegyenlítő lefúvató szelep, de a jelzőlámpája nem világított, így a kezelő ezt nem észlelte. 155 kp/cm2 nyomásnál a szelepnek vissza kellett volna zárni, de ez nem történt meg. A primerkör nyomása még két órán át csökkent, a hőmérséklet nőtt. Elindulnak az üzemzavari szivattyúk, de a tolózárak nem voltak nyitva, így nem történt víz betáplálás a gőzfejlesztőbe. A primerköri nyomás lecsökkent, ez bekapcsolta az üzemzavari zónahűtő rendszert, de működést a kezelő indokolatlannak tartotta és kikapcsolta. A reaktor aktív zónája túlhevült, a fűtőelemek részben felhasadtak. Megindult a a gőz és a H2 fejlődés. A reaktortartályban a fedél alatt gázbuborék alakult ki, amelyet nem tudtak elvezetni. Beindult a hidegvíz permetező rendszer, ami lecsapatja a gőzt, ezzel csökken a nyomás. A gázbuborék eltávolítására egy 70 fős szakértői bizottság alakult, akiknek bő egy hét múlva sikerült csökkenteni a buborékot.

Tragikomikus, hogy miután az üzemzavarról informálták a médiát, pánikhangulatot keltő hírek jelentek meg, sőt, később véletlenül a légvédelmi szirénák is megszólaltak. Emiatt az emberek menekülni kezdtek, és az autópályákon számos baleset történt.

 

Munka- és termelésszervező - Szupermunkás kvíz

Munka- és termelésszervező (FEOR-3161)

Szupermunkás kvíz


1906. január 3-án születtem és 1977. november 5-én haltam meg.
Mozgalom névadója lettem.
A szovjet lapok és a Time magazin címlapján egyaránt szerepeltem.
Sok kitüntetést kaptam, többek között Lenin-rendet, Munka Vörös Zászló Érdemrendjét.

Szülővárosomat, az ukrajnai Kadijivkát 1978-ban átnevezték. Az új névadó én voltam.

A titkomra (új fejtési módszerek felhasználása, a „kezem alá dolgozó” munkások) csak 1985-ben derült fény a The New York Times cikke nyomán.

Légkalapácsosként kezdtem, legnagyobb sikereimet a bányászatban értem el.
1935. augusztus 31-én 102 tonna szenet bányásztam, ami az aznapra előírt mennyiség 14-szerese volt.

Nem vetettem meg az alkoholt, ezért a Sztakanov (oroszul pohár) gúnynevet kaptam.

Az én nevemből született a „sztahanovista” kifejezés.
Megfejtés: Alekszej Grigorjevics Sztahanov
Forrás: www.wikipedia.org

Munka- és termelésszervező - A legeredetibb sztahanovista

Munka- és termelésszervező (FEOR-3161)

A legeredetibb sztahanovista


A két világháború között az akkor szovjet vezetés tervgazdálkodás bevezetésével szerette volna fellendíteni az országot. Az első ötéves terv (1929–1933) megvalósításakor olyan nehézségek jelentkeztek, amelyek megkérdőjelezték a sztálini rendszer gazdaságpolitikájának hatékonyságát. A második ötéves terv kidolgozása során ezért igyekeztek reálisabb célokat kitűzni, ám Sztálin nyilvánvalóvá tette: a második ötéves terv (1933–1937) csak minimálprogram; mindenképpen túl kell teljesíteni. Mindez nagy kihívást jelentett, és ösztönzőleg hatott a munkaversenyek kialakulására.

1935 augusztusában a Kagyijevkától (1978-tól Sztahanov) 5 km-re fekvő bánya párttitkára, kiadta, hogy a nemzetközi ifjúsági napot a bányászok váratlan rekorddal köszöntsék. Versenyt írt ki a „legjobb vájár” címért, és úgy döntöttek, hogy a nagy rekordot a Nikanor–Vosztok-részlegben kell felállítani. A részleg vezetője, Masurov egy fiatal vájárt választott ki a feladat végrehajtására, akit Alekszej Sztahanovnak hívtak. Ideiglenesen állt be a bányába dolgozni, de segédmunkásból hamarosan állandó vájár lett. Kiváló eredménnyel tette le a „technikai minimum” vizsgát, és még ugyanabban az évben elvégzett egy, a „modern fejtőkalapács használatáról” szóló tanfolyamot. Élmunkásként napi teljesítménye 10–12 tonna kifejtése volt, a szokásos 7 tonnával szemben. A fent említett napon éjfélkor kezdődött számára a műszak, két ember segítette a munkáját: az egyik a kifejtett szén elszállítását intézte, a másik a bányászlámpát tartotta. Sztahanovnak a műszak vége előtt 45 perccel be kellett fejeznie a munkát, mert nem volt kéznél fa, amivel állványozhattak volna. Így is remekül teljesített: 102 tonna szenet fejtett ki, ami a norma 1457%-ának felelt meg. Jutalmul havi fizetésének megfelelő jutalmat, egy berendezett, telefonos lakást és feleségével együtt örökös tagságot kapott a bányászklubba. Ennek hírére többen is megpróbálták túlteljesíteni Sztahanovot, sőt, ő maga is megdöntötte később még egyszer a felállított rekordot. A jutalmat mind megkapták.

Egyébként speciális munkaversenyformák is megjelentek: az Izotov-mozgalom a munkamódszer-átadásra, a tisztasági mozgalom a gépek körüli rendcsinálásra, az újítómozgalom a termelés korszerűsítésére irányult.

Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású - Mit gondolsz?

Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású (FEOR-3163)

Mit gondolsz?


Kérdés: Mit gondolsz, évente körülbelül hányan szenvednek munkabalesetet?
Válasz: A Központi Statisztikai Hivatal 2007-es adatai szerint egy év alatt körülbelül 43 ezren szenvedtek munkahelyi balesetet. Az adatfelvétel alapján 8000 ember kétszer is szerencsétlenül járt, így az összes baleset száma meghaladja az 50 ezret. Az esetek túlnyomó többségében (mintegy 75 százalékában) férfiak szorultak ellátásra.

Kérdés: Mely szektorokban a leggyakoribbak a munkahelyi balesetek?
Válasz: A felmérés szerint a balesetek legnagyobb része a szolgáltatás (39 százalék) és az ipar (34 százalék) területén történik. Ezt követi az építőipar (20 százalékkal), ami kiugróan magasnak tekinthető, ha nem csak a balesetek, de az érintet szektorokban dolgozók számát is figyelembe vesszük.

Kérdés: Mik a mentális hatások, a stressz okozta problémák leggyakoribb okai?
Válasz: A panaszok nagy része a munkaterhelésre, illetve a túl szoros határidőkre vezethető vissza (a megkérdezettek önbevallása alapján).

Kérdés: Melyek azok a leggyakoribb egészségkárosodások, amelyek munkahelyi okokkal magyarázhatók?

Válasz: A KSH felmérése szerint a képzeletbeli dobogón a csont-, ízületi, illetve izompanaszok, a szívbetegségek és a depresszió jellegű problémák állnak.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

 

Műsorszóró és audiovizuális technikus - Fontos évszámok az MTV történetében

Műsorszóró és audiovizuális technikus (FEOR-3145)

Fontos évszámok az MTV történetében


1953: A Minisztertanács meghozza döntését a Magyar Televízió elindításáról.
1955: A Mágnás Miska című film részleteinek sugárzásával megkezdődik az MTV kísérleti adása.

1957: A május 1-jei ünnepségek közvetítésével megkezdődnek a rendszeres adások. Ebben az időszakban három adásnap volt, melyből kettőt filmek, egyet pedig színházi közvetítés töltött ki. Az adásnapok száma az évek során folyamatosan növekszik, de egészen 1987-ig van legalább egy szünnap.

1964: Hivatalosan is szétválik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, Állami Rádió és Televízió Bizottság néven megalakul az ORTT elődje.

1964: A tokiói olimpia közvetítése az első hazai műholdas tévéközvetítés.
1969: Az első színes televíziós adás. Ekkorra a Magyar Televíziónak már több mint egy millió előfizetője van.

1972: Elindul a Magyar Televízió kettes csatornája.
1982: Elindul a teletext szolgáltatás.
1997: Az első kereskedelmi adók elindulása, amely jelentős hatással lesz az MTV életére is.

2008: A pekingi olimpia közvetítéseivel a Magyar Televízió megkezdi nagyfelbontású (HDTV) adásait.

Műsorszóró és audiovizuális technikus - A DVB-T titkai

Műsorszóró és audiovizuális technikus (FEOR-3145)

A DVB-T titkai


Mit jelent a DVB-T?
A DVB-T az angol „Digital Video Broadcasting – Terrestrial” kifejezés rövidítése, ami magyarul Digitális Földfelszíni Videó Adást jelent. Az első ilyen adást 1997-ben sugározták az Egyesült Királyságban, hazánkban pedig 2008. decemberétől az Antenna Hungária által biztosított MinDig TV keretében érhető el ilyen típusú szolgáltatás.

Mik a DVB-T előnyei?
Az analóg rendszereknél több és sokkal jobb minőségű (akár HDTV felbontást használó) csatorna adása továbbítható ily módon. E mellett a DVB-T lehetővé teszi az elektronikus műsorújság (EPG) használatát is, ami a tévé képernyőjén képes naprakészen megjeleníteni, hogy mit, mikor, melyik csatornán nézhetünk.

Mi szükséges a DVB-T adások vételéhez?
UHF frekvenciatartomány vételére alkalmas szoba- vagy tetőantenna (az adótoronytól való távolságtól függően), MPEG-4 rendszerű dekóder vagy pedig beépített dekóderrel rendelkező televízió.

Jelenleg milyen csatornák érhetők el a hazai DVB-T szolgáltatás keretében?
A MinDig TV jelenleg az m1HD, az m2HD, a DunaTV HD, a Duna II, az RTL Klub, a TV2, az ATV és a HírTV adásait juttatja el díjmentesen az tévénézőkhöz.

Forrás: www.ahrt.hu

 

Műsorszóró és audiovizuális technikus - A rádiójátékokról

Műsorszóró és audiovizuális technikus (FEOR-3145)

A rádiójátékokról


Az első rádiójátékot (vagy más elnevezéssel hangjátékot) a BBC készítette 1924-ben; ezzel a rádió megteremtette saját művészetét. Az első darab, mint irodalmi mű nem jelentős, de mint a műfaj első szerzeménye, említést érdemel. A rádiójáték címe Játék a veszéllyel (A comey of danger) volt, a később híressé vált regényíró, Richard Hughes tollából. A hangjáték a műfaj valamennyi elemét tartalmazta: a dialógusokat, a zajokat, a zenét, és a csendet!

Ma sokan úgy tekintenek a rádiójátékra, mint egy kép nélküli televízióra, igaz, ez a vélekedés már a rádiózás „őskorában” sem volt idegen: sokan úgy vélték, a rádiónak csak addig van létjogosultsága, amíg a televíziót fel nem találják, és el nem terjed.

Ez azonban nem következett be, így megmaradt a hangjáték is, amelynek nem hátránya, hanem lényege a képnélküliség. A rádiójáték hallgatásakor a hallgató is alkotótárssá válik, beindul a fantáziája. El kell képzelnie a szereplőket, öltözetüket, környezetüket. Sőt, a kép hiányában képes jobban az írói gondolatok mélyére hatolni, mivel nincs egyéb figyelemelterelő motívum.

A műfaj népszerűségét é hallgatottságát jelzi, hogy 1939-ben, Amerikában egy rádiójáték sugárzásakor annyira beleélték magukat a hallgatók a történetbe, hogy pánik tört ki. Orson Welles Világok harca című darabot adták, amely arról szólt, hogy Amerikát megtámadták a marslakók, és az ország védtelen. A hallgató tudatában a valóság és a fikció teljesen egybeolvadt. A játék időjárás-jelentéssel kezdődik, majd kapcsolják a Park-szállót, ahonnan tánczenét sugároznak. Ezt szakítja meg hirtelen a titokzatos, meteoritnak hitt becsapódás híre. Ettől kezdve helyszíni közvetítések sora indul, és a hallgató már észre sem veszi, hogy a rádiósok percek alatt települnek ki az egyes helyszínekre, ami egyébként még a mai technika mellett sem lenne lehetséges. A Columbia Rádió is romokban van már (de az embereknek ekkor sem esik már le, hogy akkor honnan menne az adás?). A marslakókat végül földi baktériumok ölik meg, amelyekkel szemben szervezetük nem képes védekezni.

 

Műszaki rajzoló, szerkesztő - Műszaki rajz gyorstalpaló I.

Műszaki rajzoló, szerkesztő (FEOR-3136)

Műszaki rajz gyorstalpaló I.


Hogyan csoportosíthatók?
A műszaki rajzok több szempont szerint is csoportosíthatóak. Cél szerint elvi, terv- és kiviteli rajzokat, tartalom szerint pedig alkatrész-, összeállítási és jellegrajzokat különböztethetünk meg. A műszaki rajzok egyaránt lehetnek valós méretűek, kicsinyítők és nagyítók.

Milyen különböző jelentéseket hordozhat a folytonos vonal?
A folytonos vonal a vastagságától függően eltérő jelentéssel bír. Vékony változata lehet méretvonal, menet, folyamatos átmenet vagy éppen szerkesztési segédvonal, vastag változata pedig elsősorban kontúr, látható él, metszet vagy rajzkeret.

Hány vetületi képpel lehet egy tárgyat tökéletesen leírni?
Ez a tárgy alakjától és felépítésétől függ. Alapszabály, hogy minden műszaki rajz esetében annyi vetületi képet kell elkészíteni, amennyi a pontos ábrázoláshoz és méretezéshez szükséges és elengedhetetlen. Gyakori a három nézeti irányos rajz: oldalnézet, elölnézet, felülnézet.

Milyen méretmegadási eszközök használható műszaki rajzon?
A legjellemzőbb méretmegadási elemek: méretvonal, méretsegédvonal, méretvonal-határoló elem, méretvonal kiindulási és végpontja, méretszám és kiegészítő jel, mutatóvonal.

Forrás: www.nyf.hu

 

Műszaki rajzoló, szerkesztő - Műszaki rajz gyorstalpaló II.

Műszaki rajzoló, szerkesztő (FEOR-3136)

Műszaki rajz gyorstalpaló II.


Melyek a tipikus bázisvonalak?
Bázisvonal több dolog is lehet: valamilyen fontos méret határvonala, a működés szempontjából fontos szimmetriatengely, a főméret valamelyik határvonala. Ezen felül bázisvonal lehet egy adott távolságra fekvő, a vetület kontúrjain kívül levő, de a szerkesztéshez vagy gyártáshoz felhasznált pont, egyenes, sík is.

Milyen metszetfajtákat különböztetünk meg?
Az egyszerű metszetek esetében egy metszősík van, ilyenkor a rajz ábrázolhat teljes, fél- vagy részmetszetet. Második típusnak tekinthetők az összetett metszetek, ide tartozik a lépcsősmetszet, a befordított metszet és a befordított lépcsős metszet. A harmadik kategória pedig a szelvény, ebben az esetben vetület helyett csak a képsíkba befordított, bevonalkázott szelvényt rajzolják meg.

Milyen anyagfajtákat tartalmaznak leggyakrabban a műszaki rajzok?
Fémes anyagot, műanyagot, fa kereszt- és hosszmetszetét, betont, üveget, szemcsés anyagot és folyadékot.

Melyek a leggyakoribb gépelemek?
A csavarmenet, az orsómenet, a menetes furat, az összecsavart orsó és anyamenet, a fogaskerék, a csapágyak, a rugók valamint a lánchajtás elemei.

Forrás: www.nyf.hu

 

 

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus - Be nem teljesült próféciák

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus (FEOR-3143)

Be nem teljesült próféciák


Bill Gates, 1981: „Személyi számítógépébe soha, senkinek sem lesz szüksége 640 kilobyte-nál több memóriára.” Noha a Windows atyja ma már tagadja ezen állítását, mégis ez a félresikerült számítástechnikai jóslatok egyik leghíresebbje. A valóság az, hogy ma egy átlagos PC a jóslatban említettnél ezerszer több memóriát használ.

Bill Gates, 2004: „A spam (levélszemét, kéretlen levél) 24 hónapon belül örökre eltűnik.” Gates a 23 évvel korábbi esethez hasonlóan, ezúttal sem látott a jövőbe. Friss kutatások szerint ma már az e-mailforgalom 95 százaléka spam.

Thomas Watson, 1943: „Úgy látom, hogy a világon összesen öt számítógépre van és lesz szükség.” A negyvenes években talán többek szájából is elhangzott ez az állítás, a leghíresebb felsült jós azonban az IBM akkori vezetője volt. Jelenleg évente több mint 200 millió személyi számítógépet értékesítenek.

Steve Chen, 2005: „A youtube-nak nincs különösebben nagy jövője”. A meglehetősen pesszimista nyilatkozat a youtube társalapítójának szájából hangzott el 2005 márciusában. A videómegosztó oldal akkoriban valóban csak néhány tucat filmet tartalmazott, mára azonban az egyik legnépszerűbb internetes oldallá vált.

Forrás: CNET Australia

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus - Rosszindulatú programok

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus (FEOR-3143)

Rosszindulatú programok


Trójai: a görög mitológiából származó elnevezés alá befér minden olyan program, ami mást hirdet magáról, mint amit ténylegesen csinál, illetve amit a felhasználó felé mutat. Sok trójai alapból nem okoz kárt, de megnyit a gépen egy olyan backdoor-t (hátsó bejáratot), amin keresztül illetéktelenek már számos műveletet el tudnak végezni.

Leütés-figyelő: a gépre észrevétlenül feltelepülő apró szoftver egyszerűen azt figyeli és tárolja el, hogy a felhasználó mely billentyűket üti le. Ez aztán akár számítógépes jelszavak megszerzésére, akár az interneten folytatott kommunikáció (chat, levelezés, böngészés stb.) követésére alkalmassá teszi a program telepítőjét.

Betárcsázó: a DSL és a kábeles internet korában már kevésbé veszélyes betárcsázó (dialer) programok a felhasználó tudta és akarata nélkül nyitottak vonalat a számítógéphez csatlakoztatott telefonról, rendszerint egy emeltdíjas szám felé. Mivel a gyanútlan felhasználónak erről nem volt tudomása, akár órákon keresztül is növekedett (percenként több száz forinttal is) a telefonszámla, illetve a rosszindulatú program készítőjének bankszámlája.

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus - Miért pont az alma?

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus (FEOR-3143)

Miért pont az alma?


A világ egy legnépszerűbb számítástechnikai termékeket gyártó cége az Apple. A vállalat nevéhez nem csak számítógépek fűződnek, hanem olyan – mára már kultikussá vált – termékek is, mint az iPod, az iPhone, illetve a 2010 tavaszán megjelenő iPad. De vajon honnan ered a minden Apple eszközön előkelő helyet birtokló kis alma logó?

A piktogram eredete – mint annyi más eredettörténet – sok-sok bizonytalanságot hordoz. Az egyik legenda szerint a név és a logó születése annak köszönhető, hogy a cég alapítója, Steve Jobs 1975 nyarán egy almakertben dolgozott, és innen jött az ihlet mind a vállalt nevére, mind pedig a jelképére vonatkozóan. Egy másik elgondolás szerint a Beatles lemezek külsején található Apple Records felirat volt a fő ötletadó.

Még egzotikusabb az az elképzelés, amely szerint az almával a híres matematikus, és a számítástechnika egyik úttörője, Alan Turing előtt kívántak tisztelegni, aki egy mérgezett alma segítségével lett öngyilkos 1954-ben. Az összeesküvés-elméletek hívei ezt még azzal is tetézik, hogy a logó eredetileg azért lett szívárványszínű, hogy ezzel Turing homoszexualitására utaljanak.

Akár ezek valamelyike, akár egy sokkal prózaibb történet áll az Apple születése mögött, a vállalat és termékei ma már igazi divatcikkek és emberek millióinak okoznak örömöt nap, mint nap.

Forrás: www.geographic.hu

 

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus - TDL

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus (FEOR-3143)

TDL


A TDL a top-level domain, magyarul a legfelső szintű tartomány kifejezés rövidítése. Ha nem is tudunk róla, minden nap találkozunk vele, hiszen így hívják azt a 2-4 betűt, ami az egyes weboldalak címének végén (az utolsó pont után) található.

Kétféle top-level domain létezik. Az első csoport az országkód szerinti (ccTDL), ilyen például a .hu végződés is. Ezek mindig két betűből állnak és az ISO-3166 szabvány szerinti jelöléseket használják.

A második csoport az – akár négy vagy öt betűs – általános tartománylista (gTDL). Ezek születése még arra az időre tehető, amikor a szerverek csak az USÁ-ban működtek, ennek is tudható be, hogy a mai napig vannak olyan tartományok (például gov, mil, edu) amiket – ha csak nem az országtartománnyal együtt szerepel – kizárólag az amerikai szervek használhatnak.

Néhány gyakori top-level domain és jelentése:
- .com: üzleti, kereskedelmi célú szervezetek
- .edu: oktatási intézmények
- .gov: kormányzati szervek
- .int: nemzetközi szervezetek
- .travel: utazással kapcsolatos cégek
- .museum: múzeumok
Forrás: www.wikipedia.org

 

Telekommunikációs technikus - A mobiltelefonok története

Telekommunikációs technikus (FEOR-3146)

A mobiltelefonok története


Az első mobiltelefonnal kapcsolatos kísérleteket az 1920-as években végezték, az amerikai Bell társaságnál. Az 1930-as években a New York-i tűzoltóság járműveibe, később pedig a rendőrautókba is olyan eszközöket építettek, amelyekkel kézi kapcsolással, a diszpécser segítségével, a tűzoltók és rendőrök elérhették a vezetékes telefonhálózatot. Ez úgy történt, hogy a központos kezelő felhívta a kért telefonszámot, majd összekapcsolta a rádiókészüléket és a telefonvonalat egymással.

A második világháború a háborúban felhalmozott technológia áttört a civil életbe is. A 40-es években még kizárólag elektroncsöves adókészülékek léteztek. Ezeknek igen magas volt a fogyasztása, sok hőt termeltek, ha hordozhatóra építették őket, csak igen korlátozott hatótávolsággal működtek.

1946-ben az Egyesült Államokban a Bell Labs St. Louisban a világon elsőként elindította nyilvános célú mobiltelefon szolgáltatását. A 35 kg tömegű telefonkészüléket az autó csomagtartójába építették, a kagylót a műszerfalon helyezték el. A hívás elején kezelő segítségével kellett a kívánt vezetékes telefonszámot kérni. A rendszer kapacitása igen korlátozott volt: egy városban egyszerre mindössze három rádiótelefon-beszélgetést lehetett bonyolítani. De pár év múlva már több száz városban bevezették a telefonálás eme formáját.

1956-ban az Ericsson vezette be a világ első automata mobiltelefon-rendszerét, amit Mobiltelefónia "A"-nak (MTA) nevezték. Mindössze néhány száz előfizető használta, főként magas jövedelmű ügyvédek és orvosok Stockholmban és Göteborgban. A manuális ellenőrzést nem igénylő rendszerben a felhasználóknak mindössze a számokat kellett tárcsázniuk a telefonon. Az első mobiltelefon 40 kilót nyomott. A svéd távközlési hatóság számára kiépített rendszer a 160 MHz-es sávban működött, impulzusos jelátvitelt alkalmazott a végberendezés és a bázisállomás között, és körülbelül 100 felhasználót volt képes kezelni egyenként.

Szintén az Ericsson szolgáltatta 1981-ben az első modern mobiltelefon-rendszert, valamint nagy szerepet játszott az 1991-ben bevezetett GSM világszabvány megalkotásában és fejlesztésében. Jelenleg világszerte több mint 2 milliárd ember beszél GSM-rendszeren keresztül.

 

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt - Hajózok – Találj ki!

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt (FEOR-3171)

Hajózok – Találj ki!


A mai Olaszország területén születtem.
Első utam nem sikerült túl jól, hajóm kalóztámadás áldozata lett.
Admirális és alkirály is voltam.
A sevillai székesegyházban nyugszom.
Zsarnoki viselkedés és kegyetlenkedés miatt börtönbe is kerültem, ahonnan csak maga a király szabadított ki.

Első utamról csak egy hajó tért vissza.
A szifiliszt is mi hoztuk el Európába.
Leghíresebb úticélomhoz többször is visszalátogattam.
Nem oda érkeztem, ahova indultam.
1492-ben láttuk meg a partot.
Megfejtés: Kolumbusz Kristóf.

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt - 5 dolog a kikötőkről

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt (FEOR-3171)

5 dolog a kikötőkről


A legforgalmasabb kikötő címéért folytatott verseny sokáig döntetlenre állt, mind a rotterdami, mind pedig a szingapúri kikötő magának követelte a dicsőséget. Előbbi a legnagyobb áruforgalomra hivatkozott, utóbbi pedig a rakományt szállító hajók súlyát is beleszámítva jelentkezett be az első helyért. 2005 óta azonban egy nevető harmadik, Sanghaj tűnik a befutónak.

A legfontosabb kikötő típusok: kereskedelmi kikötők, hadikikötők, halászati kikötők, kompkikötők, jachtkikötők.

A legfontosabb magyar dunai kikötők: Csepeli Szabadkikötő, Bajai kikötő, Dunaferr kikötő, Győr-Gönnyű kikötő, Mohácsi kikötő.

Fontos balatoni kikötők: Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Keszthely, Szigliget, Badacsony, Balatonfüred.

A magyar tengerhajózás 1779-ben, Fiume hazánkhoz csatolásakor kezdődött. 1848-ban a hazai tengeri flotta 72 nagy tengeri hajót, 504 nagy parti hajót és 905 kis parti hajót tartalmazott. Ezek összesen 36 000 tonnás áruforgalmat bonyolítottak.

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt - Kikötők madártávlatból

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt (FEOR-3171)

Kikötők madártávlatból


Szingapúr – Megnézem madártávlatból
Rotterdam – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
Dover – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
Long Beach – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
New Jersey – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
Hamburg – Megnézem madártávlatból
Antwerpen – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
Le Havre – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
Yokohama – Megnézem madártávlatbólMegnézem 3D-ben
Felixstowe – Megnézem madártávlatból

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt - Az I. világháború tengeralattjárói

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt (FEOR-3171)

Az I. világháború tengeralattjárói


Az I. világháború során a tengeralattjárók jelentős fejlődésen mentek át. Az addig jelentéktelen szerepet betöltő U-hajók iránt egyre jobban kezdett érdeklődni a haditengerészet.

Németország technikai fejlettsége igen jó volt: az ő hajóikon használták a legfejlettebb meghajtást, a Diesel-motorokat. Első nagy sikerüket 1914. szeptember 22-én érték el, amikor az U-9 jelű német tengeralattjáró valamivel több, mint egy óra leforgása alatt három brit hadihajót is a tenger fenekére küldött.

Ugyanakkor még rengeteg veszteség származott a műszaki hibákból. Elégtelen volt a torpedóvető csövek és a torpedók technikai kidolgozottsága is. De tény volt az is, hogy gyakorlatilag nem volt megfelelő fegyver a tengeralattjárók ellen. A hajók egészen az észlelésig a felszínen haladhattak, csak támadáshoz kellett lemerülniük. Az első időkben a hajókra az aknarakó tevékenység volt jellemző, később megjelent a hatékonyabb mélyvízi bomba, amelyek használata 1917-től vált általánossá.

A britek tengeri blokád alá vonták Németországot, amelyre válaszul 1915 februárjában a korlátlan tengeralattjáró-háború érkezett. A németek válogatás nélkül süllyesztették el a kereskedelmi hajókat. A britek viszontválasza a Q-hajó volt: szállítóhajókat fegyvereztek fel, és álcáztak. Az ilyen "csali-hajókat" a víz felszínén megközelítő U-hajó védtelen volt a lövegek tüzével szemben.

A korlátlan tengeralattjáró-hadviselés idején semleges országok hajói is áldozatul estek: a leghírhedtebb eset a Lusitania elsüllyedése volt. Az amerikai személygőzössel 1 198 ember száll hullámsírba. Ez közvetve egyrészt az USA hadba lépését, másrészt a német hadviselés megváltoztatását eredményezte, bár 1917 februárjában rövid időre ismét visszatértek a korlátlan tengeralattjáró-háborúra.

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt - A Nautilus – legenda és valóság

Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt (FEOR-3171)

A Nautilus – legenda és valóság


A tengeralattjáró neve Jules Verne regényéből vált híressé. Nemo kapitány hajója a valóságban nem létezett – legalább is nem Nautilus néven. Az író fantáziáját – a kutatások szerint – egy Explorer névre keresztel tengeralattjáró ihlette, amelyet még az amerikai polgárháború idején építettek, 1864-ben. A 10 méter hosszú hajót a kor legmodernebb technikájával készítették, magas színvonalon. Noha hadi célokra tervezték, a háború során azonban mégsem vetették be egyszer sem. Helyette Panama partjainál gyöngyhalászat céljaira használták, mivel egy kapszula segítségével a legénység elhagyhatta a hajótestet, ami abban a korban nagy technikai megoldásnak számított.

A valóságban is létezett egy Nautilus elnevezésű hajó, amely az Amerikai Haditengerészet birtokában volt, és sokkal fejlettebb technológiával készült már, mint a regénybeli névrokonának ihletője, az Explorer. A hagyományos tengeralattjárók, amelyek a felszíni közlekedéshez dízelmotort, a víz alatt pedig villanymotort használtak, a második világháború utánra elavultak, elveszítették jelentőségüket. Ennek oka, hogy a villanymotorok energiaellátását szolgáló akkumulátorok behatárolták a víz alatti tartózkodás idejét: ezek a tengeralattjárók legfeljebb egy napig haladhattak a víz alatt, mintegy 10 km/h sebességgel, ilyen kis sebességnél pedig könnyű őket felderíteni. Erre a problémára jelentett megoldást az atommeghajtás.

A Nautilus nevű nukleáris tengeralattjárót 1952 júniusában kezdték építeni a grotoni hajógyárban, és két év múlva, 1954-ben bocsátották vízre. Első parancsnoka, Wilkinson kapitány 1955. január 17-én adta le táviratát: "Underway on Nuclear Power" (Víz alatti menet atommeghajtással). A Nautilust 1983-ban vonták ki a szolgálatból.

 

Vegyésztechnikus - Kémiai keresztelők

Vegyésztechnikus (FEOR-3115)

Kémiai keresztelők


A periódusos rendszerben szereplő elemek nem csak tulajdonságaikban és jellemzőikben különböznek, de abban is, hogy hogyan kapták nevüket. Egy részüket egyszerűen a színük alapján keresztelték el, legtöbbször görög vagy latin szavakra utaló módon (klór-klorosz-sárgászöld, jód-ioeidesz-ibolyaszínű, cézium-caesius-kékesszürke).

Egy másik csoportot alkotnak azok az elemek, amelyeknél a keresztelő során a felfedezés, a felfedező laboratóriumának helyszínét vették alapul (kalifornium-Kalifornia, francium-Franciaország, germánium-Németország, szkandium-Skandinávia).

Nem meglepő módon jónéhány elem neve egy tudós nevéből származik, de ez a tudós nem mindig azonos az elem felfedezőjével (einsteinium-Einstein, mendelevium-Mengyelejev, nobélium-Nobel).

Számos elem nevét a felfedezés körülményeinek, vagy valamilyen tulajdonságának köszönheti (rádium-radius (sugár)-mert radioaktív, kripton-kriptosz (rejtett)-mert ez volt a folyékony levegő utolsóként felfedezett alkotórésze, protaktínium-protosz (első)-mert ez az elem a radioaktív bomlási sorban megelőzi az aktíniumot).

Forrás: www.kfki.hu/chemonet

 

Vegyésztechnikus - Őseink vegyi fegyverei

Vegyésztechnikus (FEOR-3115)

Őseink vegyi fegyverei


Talán első hallásra meglepő, de a vegyi fegyverek története nem az első világháborúval kezdődött, hanem a már időszámításunk előtt 10 000 évvel használt mérgezett nyilakkal és egyéb mérgezett fegyverekkel. Korai elődeink ekkor még főként kígyók, skorpiók, ritkább esetben pedig különleges növények nedveit használták harcászati célokra, de a peloponnészoszi háború alatt már kén és fa keveréket is bevetettek az ellenség ártalmatlanítására.

Jó néhány évszázaddal később Leonardo da Vinci tett javaslatot arra, hogy arzén és rézrozsda elegyéből készült port alkalmazzanak hadászati célokra, bár arra nézve már semmilyen bizonyíték sincs, hogy ezt a javaslatot bármelyik európai hatalom megfogadta volna.

Egy-két évszázaddal később általánossá vált, hogy az ostromok alkalmával gyújtóbombákat alkalmaznak, amelyek esetében már előszeretettel használtak különböző, az égést intenzívebbé tevő adalékokat (például kén, salétrom) is. Az ilyen eszközök bevetésekor gyakori volt, hogy nem csak a tűz, de az égés során keletkező füst is nagy veszteségeket okozott a megtámadott félnek.

A technika, a hadászati eszközök és módszerek fejlődésével a korai vegyi hadviselés egyre hatékonyabbá vált, ami elvezetett az első tiltó egyezmények megszületéséhez is. Ezek sorában az első az 1675-ben aláírt strasbourgi megállapodás, amiben a franciák és a németek betiltották a „hitszegő és gyűlöletes” mérgező eszközök használatát.

Vegyésztechnikus - Kémiai Nobel-díjaink

Vegyésztechnikus (FEOR-3115)

Kémiai Nobel-díjaink


Zsigmondy Richárd (1865-1929): magyar származású, de magát inkább osztráknak valló kémikus, a kolloidkémia egyik legjelentősebb alakja. A Nobel-díjat 1925-ben kapta a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért. A díjjal járó összeget a göttingeni egyetem fejlesztésére ajánlotta fel.

Polányi János (1929-): Berlinben, magyar szülők gyermekeként született, 1952 óta Kanadában élő kémikus. Nobel-díját 1986-ban kapta az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.

Hevesy György (1885-1966): az izotópkémia egyik úttörője, a világ számos egyetemének díszdoktora, egy kisbolygó és egy holdkráter névadója. Nobel-díját 1944-ben kapta a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért végzett kutatásai után. Családja kérésére, freiburgi halála után 25 évvel Budapesten temették el, sírja a Kerepesi temetőben található.

Oláh György (1927-): magyar származású, az országot 1956 után elhagyni kényszerült kémikus. Az utóbbi időben a globális felmelegedés kutatásával is foglalkozó kutató Nobel-díját 1994-ben kapta a karbokation kémiához való hozzájárulásáért. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

 

Villamosipari technikus (energetikai technikus) - Elektromos kvíz

Villamosipari technikus (energetikai technikus) (FEOR-3121)

Elektromos kvíz


Ki volt az a híres kutató, aki békacombokkal végzett kísérleteivel jelentős mértékben járult hozzá az elektromosság megismeréséhez? Megfejtés: Luigi Galvani (1737-1798).

Melyik angol fizikus nevéhez fűződik az a híres kalitkás kísérlet, aminek során egy fémhálóval körülvett térrészben sikerült kiküszöbölni az azon kívül ható elektromágneses hatást? Megfejtés: Michael Faraday (1791-1867).

Ki volt az az amerikai tudós, akinek nevéhez többek között olyan találmányok fűződnek, mint a szénszálas izzó, a hengeres fonográf, szénmikrofon? Megfejtés: Thomas Alva Edison (1847-1931).

Kiről nevezték el az elektromos feszültség vagy más néven potenciálkülönbség alapmértékegységét? Megfejtés: Alessandro Volta (1745-1827).

Minek a mértékegysége az André-Marie Ampere után elnevezett amper? Megfejtés: az amper az áramerősség mértékegysége.

Ki állapította meg, hogy az adott anyagon átfolyó áram erőssége egyenesen arányos a feszültséggel? Megfejtés: Georg Ohm (1789-1854).

Villamosipari technikus (energetikai technikus) - Áram az úttestből

Villamosipari technikus (energetikai technikus) (FEOR-3121)

Áram az úttestből


Mi lenne, ha egész települések energiaszükségletét képesek lennénk fedezni a be- és kivezető utakba épített apró generátorokkal, amelyek az áthaladó járművek mozgási energiáját alakítják elektromossággá? Hasonlóképpen reptereink áramellátása is megoldható lenne a le- és felszálló gépek lendületének és súlyának újrahasznosításával. Furcsán hangzik, de egyszer még valóra is válhat!

A már ténylegesen kipróbált módszer elvi lehetőségét Marie és Pierre Curie teremtette meg az úgynevezett piezokristályok felfedezésével. Ezek összenyomódásra elektromosságot termelnek, amely aztán ugyanúgy hasznosítható a mindennapok során, mint a hagyományos erőművek által generált villamos áram.

A piezoelektromosság kiaknázása természetesen csak leírva egyszerű, de kísérletek bizonyítják, hogy a valóságban is működik. Egy forgalmas izraeli útszakasz alá már beépítésre is kerültek olyan piezogenerátorok, amelyek – a megfelelő gépkocsiforgalom esetén – akár 400 kilowatt elektromosság előállítására is képesek. Az utóbbi években hasonló kutatások kezdődtek Japánban is, ahol főként a metró, és az azt használó utasok mozgási energiáját próbálják árammá alakítani.

Nem kizárt tehát, hogy néhány év múlva a településvezetők már annak drukkolnak, majd, hogy útjaikon minél több és minél nagyobb jármű közlekedjen.

Forrás: www.geographic.hu

 

 

Webrendszer- (hálózati) technikus - A google rövid története I.

Webrendszer- (hálózati) technikus (FEOR-3144)

A google rövid története I.


A világ egyik leghíresebb és jelenleg legsikeresebb vállalkozását, a Google-t 1996-ban alapította két stanfordi PHD hallgató, Larry Page és Sergey Brin. A két fiatal egy – az akkor működőknél sokkal hatékonyabb - internetes kereső elkészítését tűzte ki célul. Alapelgondolásuk azon alapult, hogy akkor tudnak hatékony keresési találatokat adni, ha figyelembe veszik, hogy az egyes honlapokra hány másik internetes oldal mutat (linkel).

Az első google szerverek egy garázsból kezdték feltérképezni az akkori internetet, a világhódító útra induló vállalkozás kezdeti tőkéje körülbelül 1 millió dollár (azaz kb. 170 millió forint) volt. Talán meglepő, de a cégalapítók a kezdeti időkben még kimondottan ellenezték az interneten történő – nem ritkán kicsit agresszív – hirdetéseket, de pár évvel később ez az üzletág lett a google egyik aranytojást tojó tyúkja.

A gyorsan növekedésnek indult vállalat 1999-ben a kaliforniai Palo Altoba, majd hamarosan Mountain View-ba költözött, ugyanitt működik ma is. Egy évvel később indult a cég legtöbb bevételt hozó szolgáltatása, az internetes oldalak tartalmához illeszkedő hirdetési lehetőséget kínáló Adwords rendszer.

Webrendszer- (hálózati) technikus - A google rövid története II.

Webrendszer- (hálózati) technikus (FEOR-3144)

A google rövid története II.


Noha a google első és legfontosabb fejlesztése az internetes kereső volt, története során számos – ma már tíz- és százmilliók által használt – egyéb termékkel rukkolt elő. Ezek egy részét a cég saját kreálmányának tekinthetjük, de számos olyat is találunk, amit a google már kész állapotban vásárolt meg és vitt még nagyobb sikerre.

A legismertebb termék címéért talán a Gmail és a Youtube szállhat harcba. A Gmail, mint ingyenes levelező szolgáltatás 2004-ben indult, de kezdetben kizárólag meghívással lehetett a rendszert használni. A szolgáltatás egyik legnagyobb vonzereje az volt, hogy a konkurenciánál jóval nagyobb tárhelyet biztosított, valamint lehetővé tette a hatékony keresést, immár nem csak a weboldalak, de az e-mailek körében is.

A youtube az internet legnépszerűbb videó-megosztója, ma már szintén Google terméknek tekinthető, de a Gmail-lel ellentétben nem saját fejlesztés. A manapság napi 1 milliárdnál több látogatást regisztráló website-ot 2006 novemberében vásárolta fel a kaliforniai óriáscég.

Webrendszer- (hálózati) technikus - Internet kódszavak

Webrendszer- (hálózati) technikus (FEOR-3144)

Internet kódszavak


ADSL: Asymmetric Digital Subscriber Line, magyarul aszimmetrikus digitális előfizetői vonal. Hazánkban az egyik legelterjedtebb, nagy sávszélességet lehetővé tevő internet-hozzáférési típus. Az ADSL szolgáltatás hagyományos telefonvezetéken keresztül történik, de egyre gyakrabban telefon-előfizetés nélkül is igénybe vehető. Hazánkban 2001 óta érhető el, számos szolgáltató kínálatában megtalálható.

DNS: Domain name system. A DNS egy – a világon több ezer számítógép által üzemeltetett – adatbázis-rendszer. Elsődleges feladata, hogy az internethasználat során szükséges neveket konkrét IP-címekhez, szerverekhez párosítsa, azaz a felhasználónak elég legyen például a www.afsz.hu címet megjegyezni, az oldalt megjelenítő szerverek IP-címe helyett.

SMTP: Simple Mail Transfer Protocol. E-mailek interneten történő továbbítását lehetővé tevő kommunikációs protokoll. SMTP-n keresztül a levelek egyszerű szöveges formában kerülnek továbbításra, használata az 1980-as évek elejétől kezdve terjedt el.

HTTP: HyperText Transfer Protocol. Az interneten használatos információátviteli protokoll, aminek elsődleges feladata HTML lapok megjelenítése.

Webrendszer- (hálózati) technikus - Kevin Mitnick

Webrendszer- (hálózati) technikus (FEOR-3144)

Kevin Mitnick


Kevin Mitnicket 1995 februárjában tartóztatta le az FBI. Az akkor 32 éves fiatalember több szempontból is úttörő volt a számítógépes bűnözés területén. Ő volt az első, akit törvénytelen célú számítógépes behatolásért és károkozásért ténylegesen elítéltek, és szintén ő volt az első, akit hasonló tettekért hivatalosan is a 10 legkeresettebb bűnöző között tartottak számon.

A kaliforniai férfi bűnlajstroma igen változatos. Milliós állami projektek titkos dokumentációját lopta el, hitelkártyák ezreinek adatait szerezte meg online adatbázisokból, behatolt az állami gépjármű-nyilvántartásba, valamint különböző telefonközpont rendszerekbe. Egy ízben még az USA egyes városaiban használt, otthoni vonalas telefonok felett is sikerült átvennie az irányítást.

Mitnick 2000-ben szabadult, ma már saját biztonságtechnikai cége – és az interneten szerzett népszerűségének köszönhetően – saját rajongótábora van. A tehetséges fiatalember azonban nem csak a hálózatok és a sebezhető számítógépek réme, de az emberi természet és kommunikáció ismerője is. Legtöbb sikeres akciójában ugyanis egyszerűen meggyőzte a gépek felügyeletét végző rendszergazdákat, hogy hivatalos ügyben jár el és szüksége van a belépéshez kellő adatokra. Ezen értékes információk nélkül minden bizonnyal jóval nehezebb lett volna a számítógépes rendszerekbe való betörés.

Forrás: www.wired.com

 

Webrendszer- (hálózati) technikus - A HTML5 újdonságai

Webrendszer- (hálózati) technikus (FEOR-3144)

A HTML5 újdonságai


A web legfontosabb jelölőnyelve (aminek használatával a legtöbb honlap készül) hamarosan újabb ráncfelvarráson esik át: az eddigi négyes verziót felváltja az ötös. Milyen újdonságokat tartogat a HTML5?

Az új standard számos olyan tag-et tartalmaz, ami segíti a honlapok jobb strukturálását (például section, header, footer, article tagek).

Számos új űrlap-elem kerül bevezetésre, ezek használatával egyszerűbben (Javascript alkalmazása nélkül) készíthetők majd online kérdőívek és formok.

Az egyik legfontosabb újítás, hogy a video és audio tagek segítségével flash és egyéb beépülő kiegészítők nélkül is megjeleníthetőek lesznek a különböző multimédiás tartalmak.

Szintén jelentős fejlődés, hogy a canvas tag használatával lehetővé válik, hogy egyszerűbb ábrákat anélkül jelenítsünk meg, hogy azokat képként be kellene ágyaznunk. Egy kép ilyen módszerrel történő megalkotása természetesen feltételez nem kevés programozói ismeretet.

A HTML5 segítségével a drag-and-drop jellegű funkciók beépítése is egyszerűbbé válik, nem szükséges sem javascript, sem flash alkalmazása.