Az érdekességekről Az érdekességekről

A legtöbb foglalkozásnak van érdekes oldala, még az első ránézésre unalmasnak tűnők esetében is találunk ilyeneket.

  • Hogy néz ki egy repülőtér felülről?
  • Mit jelentenek az E betűvel kezdődő rövidítések az élelmiszerek csomagolásán?
  • Mikor rendezték az első BNV-t?

Az NPP-n több száz ilyen érdekességet találsz! 

 

A jobb oldalon levő listában először válassz foglalkozáscsoportot, majd klikkelj a téged érdeklő érdekességre!

Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj! Érdekesség-böngésző - Válassz és klikkelj!
« Vissza

Ügyfélkapcsolati foglalkozások

 

 

Klikkelj és olvasd el az egyes, foglalkozásokhoz kötődő érdekességeket!

 

Banki pénztáros - Mit rövidít?

Banki pénztáros (FEOR-4211)

Mit rövidít?


A nemzetközi pénzforgalomban az egyes országok pénznemének rövidítésére három betűből álló kódokat használnak. A legfontosabbakat mindannyian ismerjük, a forintot a HUF, az eurót az EUR, a dollárt az USD jelzi. De vajon mit takarnak az alábbi (az erre vonatkozó ISO-4217 szabvány szerinti) titokzatos rövidítések?

- CHF (Megfejtés: svájci frank)
- CNY (Megfejtés: kínai jüan)
- CZK (Megfejtés: cseh korona)
- DKK (Megfejtés: dán korona)
- GBP (Megfejtés: angol font)
- HRK (Megfejtés: horvát kuna)
- JPY (Megfejtés: japán jen)
- MKD (Megfejtés: macedón dínár)
- PLN (Megfejtés: lengyel zloty)
- RON (Megfejtés: román lej)
- RSD (Megfejtés: szerb dínár)
- SEK (Megfejtés: svéd korona)
A közös európai pénz megjelenésével sok valuta megszűnt, így ma már nem használatos sem a DEM (német márka), sem az ATS (osztrák schilling), sem az FRF (francia frank), sem az ITL (olasz líra).

Banki pénztáros - Ismerd fel a hamist I.

Banki pénztáros (FEOR-4211)

Ismerd fel a hamist I.


Tapogatás – A legtöbb bankjegy előállítása során különböző nyomtatási technikákat használnak egyidejűleg. Ennek az az eredménye, hogy ha végigsimítjuk a papírpénzt, akkor néhol (jellemzően a háttérképet tartalmazó résznél) sima felületet kell érezzünk, máshol (például a portré helyén) érdes, recés felületet találunk. (Az eltérés az ofszet és a metszetmélynyomtatás különbözőségének köszönhető.)

Hologram-csík: Az egyik legismertebb biztonsági elem, amely a pénz mozgatásakor eltérő rajzolatot mutat. A magyar öt- és húszezresen például az MNB (Magyar Nemzeti Bank) rövidítést és a magyar címert kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy előfordul, hogy kisebb eredeti címletről ragasztják át a hologram-csíkot a hamis nagyobb címletre – ezek azonban tapintással kiszűrhetők, mert az átragasztottal ellentétben az eredeti csík nem emelkedik ki a bankjegy felületéből.

Biztonsági szál: leginkább műanyagból (és nem fémből) készült vékony csík, ami világosban vagy fény felé tartva válik láthatóvá. Ha elég jó a szemünk, akkor sokszor még miniatűr írást is felfedezhetünk rajta.

Forrás: www.mnb.hu

 

Banki pénztáros - Ismerd fel a hamist I.

Banki pénztáros (FEOR-4211)

Ismerd fel a hamist I.


Illeszkedőjel: egyszerűen működő, de hatékony biztonsági elem, ami arra alapul, hogy házi nyomtatási technikákkal nem lehet tizedmilliméter pontosságú kétoldalas nyomatokat készíteni. A magyar pénzek esetében az illeszkedőjel egy olyan hiányos H betű, ami fény felé tartva egészül ki teljessé.

Vízjel: Általában üresen hagyott felületeken válik láthatóvá (természetesen a fény felé fordítva). A papíranyag belső felépítésében alakítják ki, így nyomtatással utánozható ugyan, de viszonylag könnyen felismerhető. A magyar papírpénzeken általában a címleten amúgy is szereplő személy arcképét tartalmazza (például Széchenyit találunk az ötezresen és Deák Ferencet a húszezresen).

UV fényben látható elemek: A legtöbb hazai papírpénzen UV-fény hatására több jelzőelem is megjelenik. A tízezresen például eltérő színű lesz a vízszintes (bal oldalon levő) és a függőleges (jobb oldalon levő) sorszám, a vízjel helyén megjelenik az esztergomi bazilika kupolájának képe, valamint az anyagban különböző jelzőrostok válnak láthatóvá.

Mikroírás: Elterjedt, csak nagyítóval olvasható elemek, a magyar bankjegyeken általában a címlet nagyságát (betűvel kiírva), valamint a Magyar Nemzeti Bank feliratot találjuk.

Forrás: www.mnb.hu

 

Banki pénztáros - A gyors, az értékes és az elterjedt

Banki pénztáros (FEOR-4211)

A gyors, az értékes és az elterjedt


Noha sokan hazánknak tulajdonítják a valaha volt legnagyobb infláció kétes dicsőségét, a dobogó tetejére minden bizonnyal mégis inkább Zimbabwe állhat fel. Az afrikai országban az elmúlt évek során a pénzromlás mértéke elérte a 230 millió százalékot, aminek egyik furcsa következménye a nemrég kibocsájtott 100 trilliós bankjegy.

Az 1 millió fontos bankjegy nem csak a filmvásznon létezett, hanem rövid ideig valóban használták. A Bank of England 1948-ban adta ki, a háború utáni Marshall-terv keretében nyújtott amerikai segítség pénzügyi lebonyolítására. A rövid ideig használt bankjegyből csak néhány példány maradt fenn, ezek piaci értéke jelenleg valahol 100 000 dollár környékén mozog.

Napjainkban II. Erzsébet angol királynő arcképe szerepel a legtöbb forgalomban levő bankjegyen. Képmásával először 1933-ban, a kanadai húszdollároson lehetett találkozni, amikor Erzsébet még csak hercegnő volt. Arcképe ma több mint 30 országban díszít különböző értékű papírpénzeket.

Forrás: www.time.com

 

Banki pénztáros - Forintos aranykor

Banki pénztáros (FEOR-4211)

Forintos aranykor


Törvényes fizetőeszközünk, a forint elnevezés Firenze város nevéből ered. Itt 1252 óta vertek aranypénzt, amelynek latin neve florentinus (vagyis firenzei) volt. Innen származik a magyar forint is, amelyet régiesen florintként is szoktak említeni.

Az aranypénzt, vagyis a magyar aranyforintot Károly Róbert vezette be az országban elsőként. Mintául a firenzei aranyforint szolgált. Károly Róbert példájára később a többi európai uralkodó is bevezette a firenzei mintára saját fizetőeszközét.

Az akkori magyar aranyforint 23 karátos volt, az ezüst értékét több, mint tizenhétszeresével múlták felül. Hátuljára Keresztelő Szent János képmását vésették, Karolus rex felirattal. A magyar aranyforint nagyon értékállónak bizonyult, minőségét még monetáris zavarok esetén sem rontották le. Keresettségét az is igazolja, hogy még hamisítani is megpróbálták. Pont a hamisítási panaszok hatására I. Lajos az érmék képét Szent László képére változtatta 1358-ban, majd Rudolf király idejétől az aranyakra a mindenkori király álló alakját vésték.

 

Lakossági kérdező, összeíró - A hazai népszámlálások története címszavakban I.

Lakossági kérdező, összeíró (FEOR-4226)

A hazai népszámlálások története címszavakban I.


1784-1787: Mária Terézia rendeletére, de már fia, II. József uralkodása alatt lezajlik az első magyarországi népszámlálás. Nem sokkal ez után döntés születik arról is, hogy az adatgyűjtést folyamatosan meg kell majd ismételni. Ennek megfelelően (főként részleges) népszámlálást tartanak 1805-ben, 1820-ban, 1838-ban 1850-ben és 1857-ben.

1880: Immár az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezésében lezajlik a második teljes körű népszámlálás. Érdekesség, hogy ekkorra már európai szinten általánossá válik, hogy minden ország a 10-zel osztható években tartja a hasonló nemzeti összeírásokat.

1890: A Magyar Tudományos Akadémia szakembereinek részvételével már nem csak a lakásokat, de a köz- és magánépületeket is leltárba veszik.

1900: Az ebben az évben lezajló, hazánk történetében negyedik népszámlálás során fordítanak először nagy figyelmet az felmérést végzők képzésére és díjazására.

1910: Az időszakra jellemző kedvezőtlen politikai légkör és a romló demográfiai adatok miatt a népszámlálás során nyert adatok is felértékelődnek.

Forrás: www.ksh.hu

 

Lakossági kérdező, összeíró - A hazai népszámlálások története címszavakban II.

Lakossági kérdező, összeíró (FEOR-4226)

A hazai népszámlálások története címszavakban II.


1920: A világháborút követően nehéz anyagi körülmények között, korlátozott eszközök és technológia felhasználásával zajlik az egyik legfontosabb összeírás, amelynek nem titkolt célja a világégés okozta magyar veszteségek pontos felmérése is. Érdekesség, hogy 1920-ban még voltak olyan magyar területek, ahol külföldi csapatok állomásoztak, így a számlálóbiztosok nem minden helyre jutottak el.

1930: A népszámlálást jelentős technológiai fejlődés jellemzi, megtörténnek az első lépések a gépiesített adatfeldolgozás irányába.

1941: A bécsi döntések okozta területváltozások miatt az adatösszeírás nem tud az addig hagyományosnak számító 10-zel osztható évben lezajlani.

1949: A háborús veszteségek, valamint a népességmozgások felmérésének igénye egy évvel előrehozza a második világháborút követő első népszámlálást. Új elemnek tekinthető, hogy a bizalomépítés érdekében az összeírók titoktartási kötelezettséget vállalnak, a propagandában pedig egyre nagyobb szerepet kap a rádió, a filmhíradó és a nyomtatott sajtó.

Forrás: www.ksh.hu

 

Lakossági kérdező, összeíró - A hazai népszámlálások története címszavakban III.

Lakossági kérdező, összeíró (FEOR-4226)

A hazai népszámlálások története címszavakban III.


1960: Először alkalmazzák – a teljesség érdekében – az utca- és házszámjegyzéket, az adatokat pedig számítógéppel dolgozzák fel.

1970: Immár az ENSZ ajánlásai alapján, újból egyéni személyi kérdőívek alapján zajlik a cenzus. Ekkortól ellenőrzik az összefüggő kérdésekre adott válaszok helyességét.

1980: Új igény fogalmazódik meg a népszámlálással kapcsolatban: a társadalom rétegzettségének vizsgálata. A feldolgozás a Központi Statisztikai Hivatal területi igazgatóságain, decentralizáltan történt.

1990: A feszült politikai légkör miatt némileg bizalmatlanabb légkörben zajlik a felmérés. A teljes lakosság 20%-ának bevonásával, reprezentatív módon igyekeznek felmérni eddig nem vizsgált jellemzőket is (iskolázottság, lakás műszaki állapota stb.).

2001: A népszámlálás innentől név nélkül történik, a papíron rögzített információkat optikai módon automatizálva viszik gépre. A kérdőívbe olyan – önkéntes alapon megválaszolható – kérdések is bekerültek, amelyek fogyatékosságra, vallásra, nemzetiségre vonatkoztak.

Forrás: www.ksh.hu

 

Lakossági kérdező, összeíró - Mióta tartanak népszámlálást?

Lakossági kérdező, összeíró (FEOR-4226)

Mióta tartanak népszámlálást?


Már az ókorban is fontosnak tartották tudni, hogy az állam mennyi hadba hívható férfira számíthat, mekkora az adófizetők száma, vagy a nagy állami építkezéseknél felhasználható munkaerő nagysága. Erre alkalmanként tartott összeírásokat végeztek. Az első népszámlálás jellegű felmérést az i.e. 3. évezredben, Kínában, majd Egyiptomban, Indiában és a görög városállamokban is tartottak. Ezek az adatgyűjtések csak a pillanatnyi gazdasági és/vagy katonai erő felmérésére irányultak. A római cenzusok „felvételi programjában” a szabad polgárok számbavétele szerepelt, valamint összeírták azok ingó és ingatlan vagyonát, így rabszolgáik számát is. Népszámlálási típusú adatfelvételekre a középkorban elsőként a 14. század végén egyes olasz városállamokban, valamint a 16. században a német fejedelemségek némelyikében került sor. 1509. évi velencei összeíráson egyénenként számba vették a népességet.

A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban hajtották végre. Magyarországon az első teljes körű népesség-összeírást Mária Terézia rendelte el. Az 1777-ben hozott intézkedés, vagyis a népszámlálás megszervezése és végrehajtása a királynő 1780-ban bekövetkezett halála miatt fiára, II. Józsefre maradt. Az összeírás 1784 és 1787 között sikeresen lezajlott. Az első hivatalos statisztikai szolgálatot hazánkban 1867-ben alapították meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kötelékében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával. Első vezetője Keleti Károly volt.

 

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású - Ősi posták

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású (FEOR-4227)

Ősi posták


Perzsa Birodalom – A világ egyik legősibb, postára hasonlító szolgáltatása már Krisztus előtt jó néhány évszázaddal működött. A rendszer a sok más helyen is kialakuló, futár- és lócserés módszerrel dolgozott, azaz a váltópontokon mind a kimerült embert, mind pedig a fáradt lovat lecserélték és a friss és pihent kollégák vitték tovább az üzenetet.

Római Birodalom – Az első igazán jól szervezett postaszerű szolgáltatás Augustus idejében (i.e. 61- i.sz. 15) indult, cursus publicus néven. A könnyű járművekkel felszerelt futárok akár üzeneteket, akár fontos személyeket képesek voltak a birodalomban felállított állomások között szállítani. Korabeli leírások alapján megállapítható, hogy a célba juttatandó üzenetek napi 60-70 km-t tudtak megtenni.

Mongol Birodalom – A Dzsingisz kán idejében kialakuló (Örtöö nevet kapó) rendszer nem csak a mongol, de a kínai területekre is kiterjedt. Az egyes állomások egymástól 20-60 kilométerre helyezkedtek el, a rendszer fénykorában 50 000 lóval, 7 000 öszvérrel, 400 kocsival és 6 000 kishajóval dolgozott.

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású - Postai kisszótár

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású (FEOR-4227)

Postai kisszótár


Ajánlott küldemények – ezek átvételét egyrészt a posta írásban elismeri, másrészt pedig azt is bizonyítani tudja, hogy a küldeményt a címzett, vagy az őt jogszerűen képviselő meghatalmazott valóban megkapta/átvette.

Tértivevény – olyan különszolgáltatás, aminek lényege, hogy a kézbesítés után a szolgáltató (posta) a feladó részére okiratban igazolja, hogy a küldemény eljutott a címzetthez.

Utánvétel – a szolgáltatás lényege, hogy a címzett a küldeményhez csak a küldő által meghatározott díj ellenében jut hozzá. A díjat természetesen a posta a küldőnek juttatja el.

Elsőbbségi levél – olyan külön jelzéssel ellátott postai küldemény, amit a szolgáltató minden esetben külön kezel és megadott időpontig történő feladás esetén még másnap kézbesít.

Levelezőlap – különleges kartonból előállított, kiugró vagy domború részt nem tartalmazó küldeménytípus.

Postakész boríték – olyan értékbenyomással készült, konkrét összeget nem tartalmazó boríték, ami esetleges díjváltozás után is többletköltség nélkül feladható.

Forrás: www.posta.hu

 

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású - Kérem, kapcsolja…

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású (FEOR-4227)

Kérem, kapcsolja…


Ma már természetes, hogy ha beszélni szeretnénk valakivel, fogjuk a mobilt, és tárcsázunk. De hogy zajlott a távolsági kommunikáció évtizedekkel korábban? Az első lépést a múlt század közepén a távíró feltalálása jelentette, majd 1876-ban Bellnek sikerült az emberi hang továbbítását, az elektromos hangátvitelt is megoldania. Szerkezetét, amely még csak 1-2 km-re történő telefonálást tett lehetővé, 1877-ben Edison tökéletesítette a hatótávolság növelésével, de még csak két állomás között. Ugyanebben az évben a magyar Puskás Tivadar találmánya volt az első telefonközpont, mely 1881-ben Budapesten, a Fürdő utcában épült fel. A központ 50 vonalas volt, gyárak, üzletek, orvosok kaptak vonalat, és egy vonal tartozott a Parlamenthez. Telefonáláskor a telefon oldalán levő kar megforgatásával a központban leesett egy tábla, ami jelzett a telefonközpontosnak, aki egy vezetékkel összekötötte a két partnert. A távbeszélő-kezelőnői állás kiváltságos foglalkozásnak számított, csak olyan intelligens úrilányok pályázhattak, akiket legalább két közismert úri család ajánlott. A pályázat feltételei között volt a jó megjelenés, a jó emlékezőtehetség – mivel fejből kellett tudnia az összes számot, az előfizetők lakcímét és foglalkozását –, a gyors felfogás, a tiszta kiejtés, a jó modor és a kellemesen csengő hang mellett szükséges volt egy idegen nyelv ismerete is.

1901-re az előfizetők száma már ötezerre duzzadt, ekkor áttértek a szám szerinti kapcsolásra. Fokozatosan gépek kezdték átvenni a munkát, elsőként Münchenben és Amszterdamban. A Magyar Királyi Posta 1920-as években állította fel első automata központját a Várban, 76 ezer 400 fővonallal. 1934-ben a gerincvonalak Magyarország minden településére kiépültek. A magyarországi távbeszélő-ellátottságban igazi fejlődés a digitális központok telepítésével indult el 1989-től.

 

Szállodai recepciós - Hétcsillagos

Szállodai recepciós (FEOR-4223)

Hétcsillagos


A legtöbb országban egy és öt csillag közötti skálán minősítik a szállodákat. Vannak azonban a világnak olyan területei, ahol egyes hotelek már a legjobb minőséget jelentő ötcsillagos besorolást is kinőtték.

Az első magát hétcsillagosnak tituláló szálloda 1999 decemberében nyílt meg, Dubaiban. A tengerparttól 290 méterre, egy mesterséges szigetre épített Burj Al Arab egy igazi építészeti remekmű, amely átadása óta az Egyesült Arab Emirátusok egyik jelképévé vált.

De mire számítsunk, ha egy hétcsillagosban szállunk meg? A személyzet minden tagja tudni fogja a nevünket, szükség esetén személyi kísérőt is adnak mellénk. Az épületbe sem farmerben, sem rövidnadrágban nem léphetünk be, de ha bejutunk, akkor két emelet magas akváriumokkal találjuk szembe magunkat. A hét étterem valamelyikébe csak akkor adhatunk le foglalást, ha minimum 20 000 forintnyi fogyasztást vállalunk – ezt, az árakat figyelembe véve nem nehéz teljesíteni.

Ha az egyedülálló hotel minden szépségében kigyönyörködtük magunkat, már csak egy kérdésre kell választ adnunk. Ez pedig az, hogy távozáskor luxusautóval vagy éppen helikopterrel szeretnénk megtenni a reptérre vezető utat.

Szállodai recepciós - Híres hotelszobák

Szállodai recepciós (FEOR-4223)

Híres hotelszobák


Queen Elizabeth Hotel 1738-40-42 (Montreal – Kanada): John Lennon és Yoko Ono szállt meg itt egy hétig 1969-ben. Nem csak megszálltak, de a vietnámi háború elleni tiltakozásként hét napon keresztül ágyban is maradtak, valamint megírták a „Give peace a chance” című dalukat.

Stamford Plaza 524 (Sydney – Ausztrália): 1997-ben itt akasztotta fel magát Michael Hutchence az INXS énekese. Ugyan sokáig tartották magát a pletykák, hogy az eset tulajdonképpen egy szerencsétlen baleset volt, a bűnügyi krónikák végül szándékos öngyilkosságként zárták le az esetet.

Mena House Oberoi Hotel Churchill Lakosztály (Kairó – Egyiptom): A második világháború idején az amerikai és a kínai elnökkel való találkozás alkalmával itt szállt meg az angol miniszterelnök, aki állítólag éjjelre sem húzta be a függönyöket, hogy a sötétben is tudjon gyönyörködni a piramisok látványában.

Kempinski Hotel Adlon Elnöki Lakosztály (Berlin – Németország): Michael Jackson e hotel erkélyén lógatta ki gyermekét 2002-ben, óriási felháborodást szülve ezzel. A 2009-ben elhunyt világsztár később „szörnyű hibaként” emlegette a történteket.

Forrás: www.askmen.com

 

Szállodai recepciós - Híres szállodák – Hotel Astoria

Szállodai recepciós (FEOR-4223)

Híres szállodák – Hotel Astoria


A Hotel Astoria Budapesten 1914-ben nyitotta meg a kapuit a nagyközönség számára. Nevét a szálloda első igazgatójától, Gellér Mihálytól kapta, annak amerikai szakmai múltjának köszönhetően (New Yorkban, a Waldorf Astoriában is dolgozott. Az amerikai szállodának az Astor család volt a névadója).

A budapesti szálloda épületét ketten tervezték: a Magyar utcai és Kossuth Lajos utcai részt Hikisch Rezső, a Múzeum körútit pedig Ágoston Emil. Nyitáskor az épület földszinti részét még üzletek foglalták el, erre azért volt szükség, mert a város egyik legfelkapottabb helyén található telek igen drága volt.

A szállóban szívesen fogadták a vidékről a fővárosba érkezőket és a Budapestre utazó jómódú külföldiek is. Gyakori vendég volt Krúdy Gyula is, aki állítólag azért szerette a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy délig is alhatott, anélkül hogy megzavarták volna.

Számos eseménynek, mozgalomnak, szervezetnek nyújtott főhadiszállást az Astoria:

- Az 1918-as őszirózsás forradalmat követően az Astoria Szálló lett a gróf Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye

- 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek ide
- 1944-ben, a német megszállást követően a Gestapo főhadiszállása lett. A harcok végeztével után a szálloda szinte rögtön megnyitotta ismét kapuit hagyományos funkciójában, szállodaként

1948-ban a szállót teljesen újjáépítették. Éveken keresztül innen sugározták a „Ki nyer ma?” című rádiós komolyzenei vetélkedő adásait.

 

Szerencsejáték-szervező - Lottó-számok

Szerencsejáték-szervező (FEOR-4212)

Lottó-számok


Ötöslottó esetén két találatra 1:45, három találatra 1:1231, négy találatra 1:103 410, öt találatra pedig 1 : 43 949 268 esélyünk van.

A lottószelvény ára 1860-ban 20 krajcár, 1953-ban 3 forint 30 fillér volt. Manapság egy egy hétre szóló szelvényt 200 forintért küldhetünk játékba.

Az első ötöslottó sorsolást 1957. március 7-én tartották, a premier igen jól sikerült, hiszen több mint 1,5 millió szelvényt vásároltak a nyerésről álmodók. Telitalálatot ugyan senki sem ért el, de négyesből egyből hét darab is született.

A számok kihúzásának időpontja sokat változott az idők során. 1957 első felében csütörtök délután, az év második felétől péntek délelőtt, 1987-től csütörtök este, 1991-től megint pénteken tartották a húzást.

2006 novemberében egy szerencsés illető két szelvénnyel is öt találatot ért el. Ez a nem mindennapi mutatvány annak köszönhető, hogy az öthetes lottóval rendelkező játékos nem volt biztos benne, hogy szelvénye érvényes-e még, ezért – biztos, ami biztos – vásárolt egy egy hétre szóló lottót is. Mindkettővel ötöse lett.

Ha a statisztikákat nézzük, akkor egy naptári év során minimum 5, és maximum 9 öttalálatos születik.

Szerencsejáték-szervező - A lottó története

Szerencsejáték-szervező (FEOR-4212)

A lottó története


Lottóra távolról emlékeztető szerencsejátékok már az időszámításunk előtti Kínában, valamint az ókori Rómában is fel-feltűntek, noha ezek még legtöbbször inkább voltak tárgynyeremény-sorsolások, amolyan kezdetleges tombolák. Jó néhány évszázaddal később, elsőnek a Németalföldön jelentek meg azok az immár teljesen publikus szerencsejátékok, amelyek során pénzért lehetett szelvényeket venni, és kizárólag pénz lehetett nyerni is. Szinte mindegyik kezdetleges lottó esetében igaz, hogy a bevételek nagy részét városfelújításra, háborúk finanszírozására vagy éppen a szegények megsegítésére fordították.

Különleges konstrukciónak tekinthető az 1500-as évek második felében, Angliában elinduló játék, amely során 3 év telt el a szelvény megváltása és a húzás között. A 36 hónap leteltével minden játékos nyert (valamilyen tárgyat, használati cikket), a nyereményekre pontosan annyit fordítottak a szervezők, mint amennyi bevételt szereztek a szelvények értékesítésekor. Ez a forma tulajdonképpen az államnak nyújtott kölcsönnek tekinthető, de sokan egyben a tőzsde távoli ősének is tartják.

Az 1700-as évektől a lottó-jellegű játékok az észak-amerikai kontinensen is terjedni kezdtek, a bevételek továbbra is jelentős részben az „állami” kiadások részleges fedezését szolgálták.

Szerencsejáték-szervező - A kockajáték eredete

Szerencsejáték-szervező (FEOR-4212)

A kockajáték eredete


Sok társasjáték tartozéka a dobókocka, amely önmagában néhány évszázaddal ezelőtt még tiltott, de kedvelt szerencsejáték volt.

Csaknem ötezer éve már a maihoz egészen hasonló kockát használtak Mezopotámiában és Indiában, de nem játékra, hanem a jövendő megtudakolására, jóslására. A véletlen mögött az eseményeket irányító istenek, szellemek kezét látták, s a kockadobásokból jóslatokat olvastak ki. Jóskockával jövendölték meg az év sorsát sok évkezdő rítusban; ez a sok ezer éves jósgyakorlat szinte napjainkig élt Tibetben, ahol újévkor a Dalai lámát helyettesítő szerzetes, a jalno, kockát vet a „bűnbakokkal”. Ha a jalno győz, az év szerencsés lesz, ha a bűnbakok, szerencsétlen. De hogy ne legyen túl nagy a kockázat, a jalno olyan kockával játszott, amelyen csupa hatosok voltak, míg a bűnbakokén csupa egyesek.

A görögöknél, rómaiaknál kedvelt szerencsejáték volt már a kocka, vagy a kockaként használt asztragalosz, juh- vagy kecskelábcsont, de az ősi jóspraktika emléke sem homályosodott el teljesen. Tiberius császár arany kockával kérdezte meg a jövendőt egy vállalkozása előtt, s amikor Július Caesar élete legnagyobb és legkockázatosabb lépésénél azt a megjegyzést tette, hogy a kocka el van vetve - alea iacta est! - szó szerint értette, amit mondott.

A középkorban is használták meg jóslásra a kockát, mégis, elsősorban, mint szerencsejátékot ítélik el a papok. 1452-ben Nürnbergben egy bűnbánati prédikáció nyomán a nép 40 ezer kockát és egész halom kártyát tüzelt el máglyán. A zsoldos katonák különösen szenvedélyes kockajátékosok voltak. Akik életüket állandóan kockára tették, azok a szórakozásban s sem vetették meg a kockázatot.

Szerencsejáték-szervező - Számok a televíziós vetélkedők hőskorából

Szerencsejáték-szervező (FEOR-4212)

Számok a televíziós vetélkedők hőskorából


- 1957. június: az első nyilvános televíziós vetélkedő „Csak könyvsorsjeggyel” címmel. A fődíj egy televízió volt, amelyet az akkor még zeneművészeti főiskolai hallgató, Antal Imre nyert.

- 1961. december: az első „Ki mit tud”. A legelső műsor közönség-kedvencei „A két gézengúz”, vagyis Koncz Zsuzsa és Gergely Ágnes, valamint a Pintér Gábor – Kern András parodistapáros voltak.

- 1967: a legelső pénzdíjas televíziós vetélkedő indult, „Tizenkét szék” címmel, Vitray Tamás vezetésével.

- 1972 március: elindult a „Ki miben tudós” című vetélkedő. A verseny első két helyezettjének jutalma az volt, hogy mentesült az egyetemi felvételi vizsgák alól.

- 1977. január: az első, modernnek számító vetélkedő, a „Lehet egy kérdéssel több?” indult Egry János vezetésével, amely a mai „milliomos-játékok” ősének tekinthető. A főnyeremény szintén egy színes televízió volt.

- 1979 szeptember: elindul a Kapcsoltam, Rózsa György vezetésével. A műsor évtizedeken keresztül nyújtott izgalmas perceket a nézőknek, és sok paródiának az alapját is szolgálta.

- 1986 április: újfajta játék indult „Érdekes emberek játéka” címmel. A játék első fele arról szólt, hogy a résztvevők mit tudnak egy-egy híres emberről, aki a játék második szakaszában együtt vetélkedett a játékosokkal. A műsor szerkesztője és vezetője Vágó István volt.

Szerencsejáték-szervező - A négylevelű lóhere szerencsehozó ereje

Szerencsejáték-szervező (FEOR-4212)

A négylevelű lóhere szerencsehozó ereje


Még a legkevésbé babonás emberek többsége is hisz a négylevelű lóhere szerencsehozó erejében. Miért tulajdonítanak ekkora varázserőt neki? Ennek az érdekes növénynek megvan az a jellegzetes tulajdonsága, hogy az alakja a keresztre emlékeztet. Ez a szimbólum pedig már a keresztény kor előtt is létezett, és mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében állt. Ezt a tévhitet furcsa módon csak erősítette a kereszténység, hiszen ebben a világvallásban a babonákat ugyan nem fogadják el, a keresztnek azonban különleges szerepe van. Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűségének, a másik pedig a ritkasága. Azért, persze, nem olyan ritka, mert szorgalmas keresgél után előbb vagy utóbb lehet találni négylevelű lóherét, de a babona szerint csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá.

Hasonlóan a szerencsét kötik a lópatkóhoz is. Ezt az érdekes, bár bűvösnek egyáltalán nem tűnő tárgyat világszerte szerencsehozónak tartják. Nálunk például vályúba tették (néhol még ma is teszik), hogy az állatot megóvja a betegségektől. Az algíri mohamedánok az ajtófélfára szegezik, az angolok pedig a vitorlások árbocára. Régen a lovat varázserejű, bajtól óvó állatnak tartották: nagy szükségben lovat áldoztak, s a házak ormára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldozatokat később helyettesítette a lópatkó. Általánosan elterjedt az a hiedelem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, és különösen nagy hatása van az olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen leesik a patkó, s aki egy kicsit is szemfüles, úton-útfélen megtalálhatja a szerencséjét.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

 

Utazásszervező, tanácsadó - Útidéző

Utazásszervező, tanácsadó (FEOR-4221)

Útidéző


A legjobb módszer, ha meg akarsz bizonyosodni, hogy szeretsz vagy gyűlölsz valakit, ha utazásra indulsz az illetővel. – Mark Twain, amerikai író.

Nem azért utazom, hogy eljussak valahova. Pusztán az utazás öröme az, ami rabul ejtett. – Robert Louis Stevenson, skót regényíró.

Az utazás bölcsebbé tesz. De boldogabbá nem. - Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke.

Sosem utazom a naplóm nélkül. Mindig kéznél kell legyen egy szenzációs olvasmány. – Oscar Wilde, ír költő, író.

A középkorban az emberek a vallásuk miatt utaztak. Ma viszont azért utaznak, mert az utazás maga lett vallássá. – Robert Runcie, Canterbury érseke.

Az utak, ahogy a művészek is, születnek. Ezernyi körülmény bábáskodik bölcsőjüknél, de – hiába gondoljuk is az ellenkezőjét – csak egészen apró részben eredményei elhatározásnak. - Lawrence Durrell, brit író.

Senki se utazzon, míg meg nem tanulta a nyelvet, mit úti céljának lakói beszélnek. Ki e szabályt nem tartja be, szántszándékkal teszi magát kiszolgáltatottá és nevetségessé. - Ralph Waldo Emerson, amerikai esszéíró, költő.

Utazásszervező, tanácsadó - Európa csücskei

Utazásszervező, tanácsadó (FEOR-4221)

Európa csücskei


- Európa legészakibb pontja: az Oroszországban található Rudolf-sziget, amely nevét a Habsburg trónörökösről, Rudolf főhercegről kapta. A szigetet hó borítja, és gleccserek szelik keresztül. Meteorológiai állomást állítottak itt fel, amely számos északi-sarki expedíció kiindulópontjaként szolgál.

- Európa legkeletibb pontja: Oroszországtól északra, a Jeges-tengeren található, az Új-Föld (Novaja Zemlja) szigetcsoport. Területén hegyek és völgyek váltják egymást, tulajdonképpen az Urál-hegység tengerbeni folytatásaként. Mintegy 100 fő őslakos él itt.

- Európa legdélibb pontja: Krétától délre, a líbiai tengerből kiugró Gavdos-sziget. A legenda szerint itt tartotta fogva Calypso nimfa a trójai háborúból hazafelé tartó Odüssszeuszt. A szigeten három kis falu és néhány csendes strand található, kb. 50 fős állandó lakossal.

- Európa legnyugatibb pontja: a Portugáliához tartozó Cabo da Roca. A szikla tetején világítótorony áll, turistafogadó létesítménnyel. A csodálatos földrajzi formációiról és a szinte örökösen fújó erős szélről híres a hely. Ezt a helyet úgy aposztrofálják, mint ahol a föld végződik és a tenger kezdődik.

 

Zálogházi ügyintéző és pénzkölcsönző - Zaci-szabályok

Zálogházi ügyintéző és pénzkölcsönző (FEOR-4213)

Zaci-szabályok


Az első zálogház Itáliában nyitotta meg kapuit 1462-ben, amelyet egy ferences rendi szerzetes alapított. Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején bocsátották ki az első zálogház kiváltságlevelét - 20 kutyabőr oldalra írva.

A régen nagy népszerűségnek örvendő zálogházak ma sem mentek ki a divatból, csupán kissé átalakultak. Kínálatuk kibővült: a többnyire arany- és ezüst ékszerek, dísztárgyak mellett az elektronikai készülékek is felkerültek a palettára. A zálogházakban nincs szükség jövedelemigazolásra nem kell fedezet, akár név megadása nélkül is azonnal pénzhez lehet jutni, bár kétmillió forint hitel felett már kötelező a személyigazolvány bemutatása. A ranglista első helyén persze, ma is az ékszerek állnak, de az órák, bőr- és szőrmeáruk, porcelán tárgyak, műtárgyak és festmények mellett beveszik az értékes sporteszközöket, hangszereket, elektronikai tárgyakat is.

A gyors, és viszonylag egyszerű pénzhez jutásnak ára van. Meg kell fizetni a kamat, a kezelési költséget, a tárolási díjat, esetenként a nyomtatvány árát is. A hitel mennyiségét és a kamat mértékét szabadon határozhatja meg a zálogházi dolgozó. A legtöbb zaciban általában 45 napos futamidőt szabnak meg, a kamat – a hitel mértékétől függően – évi 15-50 százalék is lehet, kezelési költségre pedig 3, vagy akár 9 százalékot is felszámolhatnak.

A futamidő alatt – és ezt minden zaciban betartják – a bevett tárgyat nem adhatják el, de a tulajdonosnak is csak ennyi ideig van lehetősége arra, hogy zaciba vágott holmiját kiváltsa. Ha ez a határidő lejár, vagy meghosszabbíthatják a futamidőt, vagy türelmi időt szabhatnak meg. Ez általában 2 és 4 hét közti időszakot jelent.

A beadáskor egy becsüs megvizsgálja a zálogba adott tárgyat, megszabja, mennyit és, és ezért mennyi hitelt hajlandó fizetni. Ha az összegben megállapodnak, fixálják a futamidőt. A legtöbb zaciban, ha az értéktárgyat tulajdonosa két héten belül kiváltja, nem kell kamatot fizetnie, „csak” a díjakat.

Zálogházi ügyintéző és pénzkölcsönző - Gyémántiskola

Zálogházi ügyintéző és pénzkölcsönző (FEOR-4213)

Gyémántiskola


A természetes gyémánt képződése nagyon speciális feltételeket igényel. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból, átlagosan 900-1300 fok közötti hőmérséklet-tartományban. A gyémántokat tartalmazó anyagok rendszerint olyan vulkáni kitörések során kerülnek a felszínre, amelyek magmafészke 150 km-nél mélyebben van. A gyémántban levő zárványok legtöbbnyire ásványok, de előfordulnak folyadék- és gázzárványok is. A zárványok a gyémánt értékét jelentősen csökkentik, mert a kő tisztaságát és átlátszóságát zavarják.

A gyémánt értéke függ a kő minőségétől, nagyságától, színétől, tisztaságától, továbbá a csiszolás minőségétől. A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. A drágakövek tömegének megadására a karátot használják (1 karát = 0,2 g). Egy 1 karátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 olyan kisebb kő megcsiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül nyolcada-tizede a csiszoltakénak.

Leszámítva a ritka, színes gyémántokat (rózsaszín, kék) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A kövek színét vagy mesterpéldányok alapján osztályozhatják, vagy az úgynevezett Gran kolorimétert használják.

A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, zárványnak neveznek. Ezek értékcsökkentő hatása az elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól függ. Leggyakoribb zárvány a grafit.

A csiszolás és fényezés arra szolgálnak, hogy a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttassák. Az európai módszer arra törekszik, hogy a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozzák ki a kőből, még ha ezzel az sokat veszít súlyából, ellenben a keleti csiszolási mód arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kő súlyából minél kevesebbet veszítsen.