![]()
| ![]()
Régen az volt a tanulással kapcsolatos alapelv, hogy a tanulás ideje a gyermek- és a fiatal felnőttkorra datálható. A saját élmények és az élethosszig tartó tanulás koncepciója azonban igazolja, ez nem így van. A tanulás időszaka nem kötődik életkorokhoz, tanulni bármikor lehet. Sőt, ha ma valaki meg akar felelni a munkaerőpiac sajátos kihívásainak, kénytelen is folyamatosan képezni magát, és időről időre újszerű ismereteket elsajátítani. A felnőttkori tanulás azonban egyértelműen más, mint a gyermekkori. A gyermek leginkább a kötelezettségeknek akar megfelelni, sok esetben külső iránymutatás alapján tanul. A tanköteles életkoron túljutott felnőttek viszont önszántukból tanulnak azért, mert érzik, belátják, hogy ismereteik, készségeik fejlesztésére szükség van, ha érvényesülni akarnak a munkaerőpiacon. A felnőttkori tanulás többnyire célirányosabb, praktikusabb és specifikusabb, mint a gyermekkori tanulás, ezzel ugyanis a felnőtt célja, hogy egy valós hiányosságot pótoljon, ezzel elgördítve maga elől egy olyan akadályt, ami őt a sikeres boldogulásban gátolta. ![]()
Főnököm nem enged el tanulmányi szabadságra. Valóban nem jár ez mindenkinek?A munkáltató tanulmányi szerződés nélkül is köteles az iskolarendszerű képzésben (általános iskola, középiskola, főiskola, egyetem) részt vevő munkavállaló részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani, ezért értelemszerűen ez a kötelezettsége a tanulmányi szerződés megkötése esetén is fennáll. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott - a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló - igazolásnak megfelelően állapítja meg. Az oktatáson való részvétel mellett a munkáltató a vizsgán való részvétel lehetőségét is köteles biztosítani, így a munkavállalót vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap szabadidő, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez pedig 10 munkanap szabadidő illeti meg. E szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. Lehetséges-e úgy vizsgázni egy OKJ szakképesítésből, hogy nem vettem részt képzésben?A lehetőség a szakmai és vizsgakövetelmény előírásaitól függ. Legtöbbször nem kötelező a képzésben való részvétel, de le kell tenni a modulzáró vizsgákat valamelyik képző intézményben. Vannak emellett olyan szakképesítések, amelyeknél a vizsgára bocsátás feltétele bizonyos óraszámú gyakorlati, néha elméleti képzésen való részvétel. Közgazdasági egyetemet végeztem, és jelentkeztem egy szakképzésre, amelyben vállalkozói modul is van. Kaphatok-e felmentést az óralátogatás, illetve a vizsga alól?A képző intézmények számára kötelező az előzetes tudás beszámítása, így kérésére felmenthető egyes órákon való részvétel alól. Sajnos a modulzáró vizsga alóli felmentés lehetőségét a jogszabályok nem tartalmazzák. A gyakorlatban a képző a modulzáró vizsgát ilyen esetekben általában teljesítettnek tekinti. Az egyes vizsgarészek alóli felmentés szabályait az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény rendelete szabályozza. Amennyiben az Ön által tanult szakképesítés esetén a rendelet nem nevesíti az Ön végzettségét mint felmentési feltételt, a vizsgát le kell tennie. Nemrégen fejeztem be egy OKJ-s tanfolyamot, de betegségem miatt nem tudtam elmenni a vizsgára. Időközben megváltoztak a szakmai és vizsgakövetelmények. Szeretném tudni, hogy lesz-e lehetőségem a tanultak alapján vizsgát tenni, vagy már az új jogszabály szerint kell vizsgáznom?A képzés befejezését követő egy éven belül a régi követelmények szerint vizsgázhat. A későbbiekben a vizsgára csak akkor jelentkezhet, ha az új követelmények szerint teljesíti a képzésben és a gyakorlaton való részvételre esetlegesen előírt feltételeket, és leteszi a megkövetelt modulzáró vizsgákat. ![]() Kattints, és töltsd ki a következő online kérdőíveket!
|