A szivárvány A szivárvány

Felnőttkori tanulás Felnőttkori tanulás

Akármilyen céllal is akar tanulni, tudnia kell, milyen képzettség felel meg céljainak, és hol, milyen feltételekkel lehet ezt megszerezni. Képességeit, érdeklődését, hiányosságait megismerheti, ha kitölti a kérdőíveket, a lehetőségekről pedig a Témakeresőből és a Képzéskeresőből tájékozódhat.

 

» NPP - Felnőttkori tanulás

 

Régen az volt a tanulással kapcsolatos alapelv, hogy a tanulás ideje a gyermek- és a fiatal felnőttkorra datálható. A saját élmények és az élethosszig tartó tanulás koncepciója azonban igazolja, ez nem így van. A tanulás időszaka nem kötődik életkorokhoz, tanulni bármikor lehet. Sőt, ha ma valaki meg akar felelni a munkaerőpiac sajátos kihívásainak, kénytelen is folyamatosan képezni magát, és időről időre újszerű ismereteket elsajátítani.
A felnőttkori tanulás azonban egyértelműen más, mint a gyermekkori. A gyermek leginkább a kötelezettségeknek akar megfelelni, sok esetben külső iránymutatás alapján tanul. A tanköteles életkoron túljutott felnőttek viszont önszántukból tanulnak azért, mert érzik, belátják, hogy ismereteik, készségeik fejlesztésére szükség van, ha érvényesülni akarnak a munkaerőpiacon. A felnőttkori tanulás többnyire célirányosabb, praktikusabb és specifikusabb, mint a gyermekkori tanulás, ezzel ugyanis a felnőtt célja, hogy egy valós hiányosságot pótoljon, ezzel elgördítve maga elől egy olyan akadályt, ami őt a sikeres boldogulásban gátolta.
A fejét felnőttkori tanulásra adó egyén minden bizonnyal dolgozik, sok szakmai tapasztalatot szerzett már, és ismeri a munka világát. Addig elért céljait, eredményeit próbálja fenntartani és – főként, ha felmerül benne a felnőttkori tanulás igénye – továbbfejleszteni.
Miért tanulunk felnőttként?
  • Sok esetben „csupán” belső motivációból, mert lépést akarunk tartani korunkkal.
  • Azért, mert a munkahely elvárása valamilyen specifikus és/vagy szakmai képzés.
  • Azért, mert rájövünk, van lehetőség tanulni még, és ha annak idején nem is volt, immáron van lehetőség valódi céljainkat megvalósítani.
  • Azért, mert az elvégzett képzés révén lehetőség nyílik javítani az alacsony fizetésen.
Ha valaki felnőttkorban, munka mellett tanulásra adja a fejét, egész biztosan nem azt várja el, mint fiatalabb korban, legyen szó akár a képzés tartalmáról, akár módszerekről. Felnőttkorban olyan praktikus ismeretek elsajátítására vágyunk, mely ismeretek akár közvetlenül hasznosíthatók szakmai hétköznapjaink során. Módszerek tekintetében is olyanokra van igényünk, amelyek az ismeret forrásának megtalálásában, valamint a gyakorlati alkalmazásban segítenek bennünket.
A felnőttkorban tanulók szeretik, ha sok gyakorlásra nyílik lehetőségük, és egymástól, a csoporttársaktól is van lehetőség tanulni, közvetett tapasztalatokat szerezni. Nem igénylik az óráról órára számonkérést, az a jó, ha a számonkérés is a tanultak gyakorlati felhasználási képességét vizsgálja.
Mire számíthat, aki felnőttként tanulni kezd?
Arra mindenképp, hogy ez bizony nehezebb lesz, mint annak idején, amikor csak és kizárólag tanulni kellett. A munka önmagában is felelősség és teher, erre rakódik pluszként a tanulás, amire sok-sok időt kell áldozni. A tanulás időszakára lehet, hogy megszűnnek a szabad esték és a felhőtlen hétvégék, és a szabadidő nagy részét felkészülésre kell áldozni. Fáradtabbak leszünk, le kell mondanunk olyan tevékenységekről, amiket szívesebben végeznénk tanulás helyett. A sok lemondás azonban meghozza gyümölcsét, hiszen olyan új ismerettel, tudással, készséggel válunk gazdagabbá, mely megkönnyíti munkaerőpiaci boldogulásunkat, és értékesebbé téve bennünket, javítja munkaerőpiaci lehetőségeinket.
Vannak olyan képzési formák, amelyek kimondottan felnőtteknek szólnak, amelyeket kimondottan felnőttekre szabtak. Ezek lehetővé teszik az új ismeretek család és munka melletti megszerzését. Jellemzően ilyenek a levelező, esti vagy távoktatásos képzési formák, legyen szó akár szakképzésről, akár felsőoktatásról.