A szivárvány A szivárvány

Felsőfokú továbbtanulás Felsőfokú továbbtanulás

A felsőoktatási szak és intézmény kiválasztása nemcsak azt határozza meg, mit fogsz tanulni az elkövetkező néhány évben. Tudnod kell azt is, milyen munkát végezhetsz a végzés után, és ez megfelel-e érdeklődésednek, munkamódodnak, képességeidnek. Ebben segít a kérdőívek kitöltése és a foglalkozáskereső.

 

» NPP - Felsőfokú továbbtanulás

 
A felsőoktatásban töltött évek alatt rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodhatunk, és – nem mellékesen – felkészülhetünk egy szakma gyakorlására is. Új tantárgyak, újfajta tanulási rend, új barátok, újszerű kihívások. Érdekes lesz!
A felsőoktatásban töltött évek életünk azon időszakába esnek, amikor az ember igyekszik megtalálni saját vágyait, céljait, és domináns elképzeléseinek teret keres. Ezek az évek részben a tanulásról szólnak, de némi önkipróbálásra is lehetőség nyílik, hiszen a legtöbb képzés során van kötelező gyakorlat, ahol bepillantást nyerhetünk a tanult terület gyakorlati aspektusaiba.
Amikor néhány évvel ezelőtt kiválasztottuk a gimnáziumot (szakközépiskolát), éreztük, hogy milyen nehéz dönteni, még úgy is, hogy tudtuk, a gimnáziummal valójában időt nyerünk. 18 évesen viszont azok is kénytelen választani, akik addig minden esetben megadták maguknak a lehetőséget a továbbgondolkodásra. Ideje hát, hogy ők is átgondolják, milyen irányban szeretnék a jövőben karrierjüket folytatni.
Mi szükséges a jó döntés meghozatalához? Mindenekelőtt fontos, hogy ismerjük meg önmagunkat. Tegyük tisztába, pontosan mi az, ami minket érdekel. Melyek azok a tantárgyak, témák, amikkel szívesen foglalkozunk, aminek végzése közben úgy érezzük, repül az idő? Továbbtanulni semmiképpen sem érdemes olyan tantárgyakra alapozva, amelyek a gimnázium során sem érdekeltek bennünket, és a teljesítés nyögve nyelős volt számunkra. Válasszunk inkább olyan területet, ami érdekes, amivel esetleg szabadidőben is szívesen foglalkozunk, és amiből a számonkérésekre történő felkészülés is könnyedén ment.
A döntést megelőzőn sok-sok információra lesz szükségünk a lehetőségekről is. Olvassunk sokat, böngésszük az Internetet, járjunk utána, milyen továbbtanulási lehetőségek vannak. Ha sikerült némiképp szűkíteni a kört, és esetleg van már konkrét iskola is, amiről azt érezzük, megfelelő lehet, érdemes az intézménybe ellátogatni, pl. nyílt napok keretei között. Ilyen alkalmak során olyan benyomást szerezhetünk egy-egy iskoláról, ami segíthet meghozni a megfelelő döntést.
A képzési szintek rendszere a 2006-ban bevezetett többciklusú képzés révén igen sokat változott. A legtöbb képzés alap- és mesterszakra oszlik, először (leghamarabb 18 évesen) alapszakot választunk. Az alapképzés célja az adott szakmához kapcsolódó általános ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák elsajátításának segítése. A képzésnek része a szakmai gyakorlat is. Aki az adott szakterületen mélyíteni/specializálni szeretné tudását, az mesterszakon tanulhat tovább, de az alapképzésen szerzett diploma önmagában is megállja a helyét. A mesterszakos diploma ugyanakkor természetesen jelzi a mélyebb tudást, a specifikusabb szakmai ismereteket.
Mire számíthatunk, ha felvételt nyertünk? Az, hogy izgulunk, természetes, hiszen egy új világba csöppenünk a gimnázium után. Minden félév két nagy blokkra tagolódik majd, lesz a szorgalmi időszak, amikor többnyire órák vannak, zh-kat (zárthelyi dolgozatokat) kell írni. Ezekben az időszakokban kevesebbet kell majd tanulni, viszont a vizsgaidőszak intenzív és elmélyült felkészülést kíván. A vizsgaidőszak kb. 6 hétig tart félévente, ilyenkor leginkább csak tanulni van ereje az egyetemi padokat koptató diáknak. Ahhoz, hogy a vizsgákon jól meg tudjunk felelni, újfajta tanulási módszereket kell elsajátítani a középiskolában bevett gyakorlathoz képest. Ami a legfontosabb: a jegyzetelés. Aki jól jegyzetel, annak a tanulás is könnyebben megy majd. A felsőoktatásban számonkérések, dolgozatok nem lesznek nap mint nap, ezért kell odafigyelni arra, hogy ne halmozódjon fel egyszerre sok tanulni való. Félév közben sok a buli, a kikapcsolódási lehetőség, de azért érdemes tanulgatni is annak érdekében, hogy ne a vizsgaidőszak néhány hete alatt kelljen majd mindent bepótolni, és éjt nappallá téve megszakadni a tanulásban.
A középiskolából kikerülve furcsa lesz a sok újszerű kihívás. Eleinte biztosan nem lesz könnyű, hogy egyre több dolgot magunk kell, hogy intézzünk, és bizony egyre többször a sarkunkra kell állni, ha meg akarunk szerezni bizonyos információkat. De bele lehet jönni, úgyhogy nyugalom. Csak az első tantárgy- és vizsgafelvétel a nehéz, az azt követő félévekben már megy minden a maga útján. Elsőre azt gondoljuk majd, mennyivel jobb volt, amikor a szüleink/osztályfőnökünk segítségével intéztük az ügyes-bajos iskolai dolgokat. De mekkora büszkeség lesz majd, ha a diákigazolvány-ügyintézést sikeresen lebonyolítjuk, vagy a vizsgák után a minden jegyet aláíratunk az indexben! Ezek a feladatok persze próbára tesznek, de sokat ügyesedünk általunk, és személyiségünk is rengeteget fejlődik.
Nagyon sok emberrel ismerkedhetünk majd meg, hiszen a felsőfokú képzésben már nem osztályok vannak, hanem csoportok, elképzelhető, hogy minden órán más arcokkal találkozunk. Annak érdekében, hogy már az első napokban is legyenek ismerős arcok, érdemes elmenni gólyatáborba, ahol játékos és szabadidős programok során sok leendő csoporttárssal kötetlenül ismerkedhetünk meg. De akár elmegyünk gólyatáborba, akár nem, az első napok során mindenképpen érdemes lesz sokat beszélgetni, kérdezősködni, nyitottan és barátságosan kapcsolatokat teremteni. Már az elején kezdjük el feltérképezni az egyetemi kikapcsolódási lehetőségeket, sportklubokat, szakköröket, esetleg a kisebb-nagyobb munkavállalási lehetőségeket pl. az egyetemi újságnál vagy a hallgatói önkormányzatnál. Minél aktívabbak vagyunk, annál több emberrel ismerkedhetünk meg, és annál hamarabb megtaláljuk majd helyünket az egyem világában.