Szófelhő Szófelhő

Ajánló Ajánló

 

Tipikus kérdések - Válassz témát! Tipikus kérdések - Válassz témát!
« Vissza

Első munkavállalás

 

Állásinterjú, önéletrajz, karrierépítés. Hol szerezhetek információkat?

A Nemzeti Pályaorientációs Portál Karrier rovatában több írás is található e témában. A kapcsolódó tartalmak elérhetők a Karrier-rovatban.

 

Hol találok olyan eszközöket, amelyekkel növelhetem önismeretemet?

Az önismeret növelésére alkalmas kérdőívek sora található a Nemzeti Pályaorientációs Portálon. A kérdőívek téma és korosztály szerinti csoportosításban elérhetők itt.
 

Pályakezdő vagyok, leendő munkahelyemen szerződéssel alkalmaznának. Mire figyeljek szerződéskötéskor?

A munkaszerződésben a felek bármely - általuk fontosnak tartott – munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződést kötő feleknek azonban a munkaszerződésben kötelezően rögzíteniük kell a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve a munkavégzés helyét.
A munkaszerződésben a kötelező tartalmi elemek mellett a munkáltató és a munkavállaló több más - a munkaviszonnyal kapcsolatos, lényegesnek tartott - kérdésben megszületett megállapodását is rögzítheti. Ezek nem kötelezőek, de a gyakorlatban rendszerint a munkaszerződésben szereplő lényeges tartalmi elemek. A lényeges tartalmi elemek a munkaszerződésben a következők lehetnek: a munkaviszony időtartama, próbaidő kikötése, a bérpótlékok, a munkába lépés napja, felmondási, felmentési idő.

 

Belépésem után egy hónappal munkaköri leírást akarnak velem aláíratni. Mire való, és tényleg fontos?

A munkakör leírása tartalmazza a munkavállaló által az adott munkaszerződés alapján ellátandó munka jellegét, a munkakört betöltő munkavállaló részletes feladatait. Célja az adott munkakörben elvégzendő konkrét feladatok meghatározása, ezért igen fontos (hiszen ez alapján kérhető számon az elvégzett / el nem végzett feladat), azonban nem sorolható a munkaszerződés kötelező tartalmi elemi közé, ezért nem kötelező – de ajánlott- a munkaszerződés időpontjában átadni, elfogadtatni (aláíratni).

Kérdés: Kinek jár költségtérítés a munkába járáshoz? Mindegy mivel közlekedek?
Válasz: A munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót. Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló.
A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel. Lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

 

Frissen végzettként gyakornokként tudnának alkalmazni. Ez mit jelent?

Mindenekelőtt fontos, hogy megkülönböztessük a hallgatói jogviszony alatt folytatott szakmai gyakorlatot a komplex gyakornoki programtól. Ez utóbbi célja nem az, hogy pótolja a hiányzó gyakorlati tapasztalatokat, hanem hogy olyan, kiemelkedő tehetségű fiatalokat választhasson ki a vállalat, akikből átfogó tudással rendelkező munkatársakat "nevelhet ki". A gyakornoki programok többnyire friss diplomás vagy maximum egy-két éves tapasztalattal rendelkező pályázók számára, adott időtartamra szóló, meghatározott fókuszterülettel vagy általános céllal meghirdetett, tematikusan felépített, értékelésközpontú programok. A gyakornoki program tehát nem azonos egy gyakorlati pozícióval, amit többnyire utolsó éves főiskolai vagy egyetemi hallgatók számára hirdetnek meg a vállalatok egy adott területre.

 

A pályakezdők részére jár-e munkanélküli segély?

A pályakezdők munkanélküli segélye évekkel ezelőtt megszűnt. Munkanélküli ellátásra – pontosabban álláskeresési segélyre – csak az jogosult, akinek a megállapítást megelőző négy éven belül volt legalább kétszáz nap munkaviszonya. Az álláskeresőként regisztrált pályakezdők azonban sok más támogatást, juttatást igénybe vehetnek (képzési támogatás, vállalkozóvá válás támogatása, munkatapasztalat-szerzés támogatása stb.)
 

Ki számít pályakezdőnek az álláskeresési támogatások szempontjából?

Az, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést.
 

26 éves vagyok, tavaly befejeztem a felsőoktatási tanulmányaimat, letettem az államvizsgát is, de diplomát nem kaptam, mert nincs meg a nyelvvizsgám. Ha regisztráltatom magam, a leendő munkahelyem kérheti a pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatását?

Aki nem kapott diplomát – mindegy, hogy milyen okból - annak nincs felsőfokú iskolai végzettsége. Mivel Ön elmúlt 25 éves, így Ön után nem jár a pályakezdőket megillető támogatás. Ha 30 éves kora előtt megkapja a diplomát, és továbbra is munkanélküli, pályakezdőnek fog minősülni.

 

Munkahelyemen többféle sérelem ér. Hova fordulhatnék munkaügyi panasszal?

Munkaügyi panasszal az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területi szerveit kell felkeresni, amelyek minden megyében több képviselettel rendelkeznek. Az ott dolgozó szakemberek tanácsadással, illetve a panasz kivizsgálásával és a szükséges intézkedések kezdeményezésével tudnak segíteni.