ELGPN ELGPN

Szófelhő Szófelhő

ELGPN szófelhő

Az ELGPN angol honlapjáról Az ELGPN angol honlapjáról
A 29 ELGPN tagország A 29 ELGPN tagország

Készítette Készítette

Az NPP ELGPN aloldalát készítette: Kovács Tibor (kovacstibor@lab.hu).

ELGPN - Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat ELGPN - Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat

Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network - ELGPN) céljai:

  • a tagállamok életpálya tanácsadással (lifelong guidance) kapcsolatos szakpolitikai érdekeinek képviselete,
  • az EU "Oktatás és Képzés 2010", "Oktatás és Képzés 2020" munkaprogramjainak és az Európai Bizottság "Új képességek az új munkahelyek számára" című kezdeményezésének keretében végzett rendszerfejlesztések közösségi szintű összehangolása,
  • az Európai Unió Tagállamainak és a Bizottság európai pályaorientációs együttműködésének előrehaladásának segítése mind az oktatási, mind pedig a foglalkoztatási szektorban,
  • európai szintű együttműködés megvalósítása a tagállamok életpálya-tanácsadással, kapcsolódó szolgáltatásokkal és szakpolitikai döntésekkel, valamint fejlesztésekkel kapcsolatos tevékenységében.

Az ELGPN munkájában hazánkat képviseli: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

 

Prioritások:

  1. Az életpályamenedzsment-készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése;
    Bővebben
  2. A pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára;
    Bővebben
  3. A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának megteremtése;
    Bővebben
  4. A különböző nemzeti, regionális és helyi szereplők közötti koordináció és együttműködés ösztönzése.
    Bővebben
  5. Az életpályamenedzsment-készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése

    Az életpályamenedzsment-készségek meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a polgárok maguk alakíthassák oktatási, képzési és integrációs pályájukat, valamint szakmai pályafutásukat. Ezek a készségek – amelyeket az egész életen át meg kell őrizni – a kulcskompetenciákon, azaz a tanulás elsajátításának készségén, a szociális és állampolgári kompetenciákon, többek közt az interkulturális kompetenciákon, valamint a kezdeményező- és vállalkozókészségen alapulnak. A életpályamenedzsment-készségek, főként az átmenetek szakaszaiban, az alábbiakat foglalják magukban:

    • a gazdasági környezettel, a vállalkozásokkal és a szakmákkal kapcsolatos ismeretek szerzése,
    • az önértékelés, önismeret, valamint a formális, informális és nem formális oktatás keretében szerzett kompetenciák leírásának képessége,
    • az oktatási, képzési és képesítési rendszerek ismerete.
    Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:
    • az életpályamenedzsment-készségek fejlesztését elősegítő oktatási és tanulási tevékenységek beépítése az általános oktatási, szakképzési és felsőoktatási programokba,
    • a tanárok és oktatók felkészítése az ilyen tevékenységek folytatására, és támogatásuk e feladat végrehajtásában,
    • a szülők ösztönzése arra, hogy szerepet vállaljanak a pályaorientációs kérdésekben,
    • a civil szervezetek és a szociális partnerek fokozottabb bevonása ezen a területen,
    • az információhoz való hozzáférés megkönnyítése a képzési lehetőségekkel és azzal kapcsolatban, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a szakmákhoz, valamint egy adott területen várható készségigényekre vonatkozóan,
    • a életpályamenedzsment-készségek fejlesztése a felnőtteknek szóló képzési programokban,
    • a pályaorientáció felvétele az iskolai intézmények, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók és a felsőfokú oktatási intézmények célkitűzései közé; különösen a munka világába való beilleszkedésnek, valamint a munkaerőpiac helyi, nemzeti és európai szintű működésének a figyelembevétele.

     

A pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára

A pályaorientációs szolgáltatásokat, mint általános érdekű szolgáltatásokat mindenki számára – a meglevő ismeretek és az adott készségek szintjétől függetlenül – elérhetővé kell tenni, a szolgáltatások legyenek továbbá jól érthetőek és relevánsak. Külön erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetű csoportok és különleges szükségletekkel rendelkező személyek könnyebben hozzáférjenek a pályaorientációs szolgáltatásokhoz. Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

  • a nyilvánosság körében aktívan népszerűsíteni kell a pályaorientációs szolgáltatásokat, és ismertségüket a tájékoztatás és a kommunikáció minden eszközével biztosítani kell,
  • a polgárok elvárásainak és igényeinek értékeléséből kiindulva, továbbá élet- és munkakörülményeiket figyelembe véve világos és könnyen hozzáférhető szolgáltatások skáláját kell biztosítani,
  • lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy a formális, nem formális és informális oktatás során szerzett ismereteik munkaerő-piaci elfogadtatásához és elismertetéséhez nyújtott támogatás előnyeiből részesülhessenek, hogy megőrizhessék munkahelyüket és foglalkoztathatóságukat, különösen szakmai pályafutásuk második felében,
  • ösztönözni kell a pályainformációs forrásokhoz való szabad hozzáférést, az információk kereséséhez nyújtott segítséget, a személyes tanácsadást és az intézményi támogatást.

 

A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának megteremtése

A tagállamok közös célja a minőségi pályaorientációs szolgáltatások kialakítása. Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

  • a felhasználók elvárásainak és a munkaerőpiac realitásainak figyelembevételével javítani kell a pályaorientációval kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás minőségét, és biztosítani kell objektivitását,
  • a tájékoztatás, a tanácsadás és a támogatás során biztosítani kell, hogy azok igazodjanak a különböző felhasználók igényeihez,
  • a nemzeti erőforrásokra, valamint az Európai Unió közös eszközeire, főként a CEDEFOP-ra támaszkodva ki kell alakítani a foglalkoztatásra és a készségekre vonatkozó tervezés eszközeit,
  • a képzési kínálattal és a helyi munkaerőpiac működésével kapcsolatos információkat a helyi viszonyokra vonatkozó lebontásban is elérhetővé kell tenni,
  • többek között az alap- és továbbképzés révén javítani kell a pályaorientáció szakmai követelményeit, különösen a tájékoztatás, a tanácsadás, a támogatás tekintetében ösztönözni kell a pályaorientációs szakemberek kompetenciáinak és készségeinek fejlesztését, hogy jobban meg tudjanak felelni mind a polgárok, mind a szakpolitikai döntéshozók igényeinek és elvárásainak,
  • adott esetben egyrészt a szolgáltatást igénybe vevők észrevételein, másrészt az általuk középtávon tapasztalt előnyökön alapuló, megbízható adatok gyűjtése révén fel kell mérni a pályaorientációs szolgáltatások hatékonyságát,
  • a pályaorientációs szolgáltatásokat illetően minőségi előírásokat kell kidolgozni, amelyek meghatározzák a kínált szolgáltatást, és a módszerek és a folyamatok mellett a kedvezményezett céljaira és eredményeire is kiterjednek.

 

A különböző nemzeti, regionális és helyi szereplők közötti koordináció és együttműködés ösztönzése

A pályaorientáció a népesség különböző szegmenseit szolgálja ki: diákok, egyetemi tanulmányokat kezdő hallgatók, álláskeresők, szakképzésben részvevők és foglalkoztatottak, amihez eltérő rendszerekre van szükség. Javítani kell a különböző területek egymást kiegészítő jellegét és koordinációját a nemzeti és helyi hatóságok, a vállalkozások, a megfelelő ügynökségek, a szociális partnerek és helyi közösségek közötti együttműködés révén annak érdekében, hogy hatékonyabban működjenek a pályaorientációt igénylők számára hozzáférhető fogadóhálózatok. Ahhoz, hogy e prioritási tengelyen belül eredményeket érjenek el, a tagállamoknak egyedi helyzetüktől függően az alábbiakat kell megfontolniuk:

  • az egész életen át tartó pályaorientációs szolgáltatás főbb szereplői között hatékony, hosszú távú nemzeti és regionális koordinációs és együttműködési mechanizmusokat kell kialakítani,
  • az egész életen át tartó tanulásra és a foglalkoztatásra vonatkozó nemzeti stratégiákban – az egyes tagállamok által elfogadott elképzelésekkel összhangban – a pályaorientáció dimenziójának létrehozásával kell megkönnyíteni az ilyen jellegű koordinációt és együttműködést,
  • támogatni kell a partnerségi politikát és az egész életen át tartó pályaorientációra irányuló szolgáltatások helyi hálózatának létrehozását, többek között – ahol ez hatékonynak mutatkozik – a szolgáltatás igénybevételének egyszerűsítése érdekében a szolgáltatások összevonásával,
  • közös kultúrát kell kialakítani – többek között minőségbiztosítás révén – az illetékes helyi, regionális és országos szintű szolgáltatók között.

 

Kulcsábrák - kattintson:
 

ELGPN munkacsomagok és szektorokon átívelő megközelítés       Kimenettípusok

Kiemelt magyar szerepvállalás Kiemelt magyar szerepvállalás

A 2011-12-es időszakban Magyarország vezeti a "Minőségbiztosítás/Tapasztalati-alapú szakpolitikai és rendszerfejlesztések" elnevezésű munkacsomagot (WP4), ami kiemelt feladatnak számít. A munkacsomag elsődleges célkitűzései:

  • az életpálya-tanácsadás hatékonyságméréséhez kapcsolódó indikátorlista tesztelése nemzeti szinten (a szektorális és kulturális különbözőségeket figyelembe véve),
  • indikátorlista finomítása,
  • közreműködés a közös referenciaeszközök és kézikönyv továbbfejlesztésében,
  • indikátorgyűjtés nemzetközi kutatások (PISA, PIAAC stb.) alapján,
  • indikátorok megismertetése nemzeti és közösségi szinten.
A budapesti plenáris ülés képei A budapesti plenáris ülés képei