NPT állásfoglalások (2011-12)
A magyarországi szakképzés rövid áttekintése
Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) gondozásában elkészült a hazai szakképzés helyzetét bemutató kiadvány, melynek 8. fejezetében bemutatásra kerülnek a a tanulást, pályaválasztást és foglalkoztatást segítő tájékoztató és tanácsadó szolgáltatások is.
Letölthető anyagok:
- A magyarországi szakképzés (teljes anyag, HU)
- A magyarországi szakképzés (teljes anyag, EN)
- Rövidített anyag: HU - EN - DE - FR
- Előszó elolvasása
E magyarországi szakképzést bemutató rövid kiadvány meglehetősen érdekes időpontban jelenik meg. Európa megalkotta az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés 2020-ig szóló stratégiáját, melyben a szakképzés központi szerepet játszik. Kiemelt céljai magukba foglalják az oktatást és képzést érintő EU szintű referenciértékeket, de a tagállamok saját nemzeti célok meghatározására és teljesítésére is felhívást kaptak. A szakképzésre meghatározott, 2020-ra elérendő ambiciózus célok és a 2011-2014-es időszakban elvégzendő feladatok támogatják e stratégia megvalósítását.
A technológia, a politika és a társadalom változásai olyan szakképzést kívánnak meg, amely megfelel a munkaerőpiac szükségleteinek és rugalmasan képes követni annak változásait. 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában magasabb szintű képesítésre lesz szükség, az állások felében felső-középfokú vagy posztszekunder végzettséget fognak megkövetelni. Sok ezek közül szakképesítés. Általában véve a munkahelyek – beleértve az elemi foglalkozásokat – egyre több szakértelmet igényelnek. Jelenleg azonban Európa magas ifjúsági munkanélküliséggel küzd. Még mindig magas azoknak a fiataloknak a száma, akik megfelelő, stabil foglalkoztatást biztosító képzettség nélkül lépnek ki az oktatásból. A szakképzés akkor lesz vonzó mind a (potenciális) tanulók, mind pedig a munkaadók számára, ha magas színvonalú, és megfelel szükségleteiknek.
A magyar szakképzés-politika alakulása jól szemléleti ezeket a kihívásokat és az arra adott válaszokat. A szakképzés terén az oktatás, a foglalkoztatás, valamint a gazdasági és szociálpolitika is találkozik egymással, ezért nem tekinthetünk rá elszigetelten. Magyarországon a piacgazdaságra történő váltás megváltoztatta a szakképzés szerepét. A vállalatok nagyrészt kivonultak a szakképzésből. A 2000-es évek eleje óta azonban ismét változott a kép: ismét növekedni kezdett a gazdaság szerepe a szakpolitikai döntéshozásban és a képzés biztosításában.
Ha csak egy rövid pillantást vetünk a magyar iskolarendszerű szakképzésre, az sok hasonlóságot mutathat más országokéval. Magyarországon különféle képzési utak kínálkoznak a (felső) középfokon tanulók számára. Ezek közül az egyik közvetlenül szakképzettség megszerzéséhez vezet, a továbbhaladás azonban nem könnyű. A másik közvetlen belépést enged a felsőoktatásba, de e szinten csak szakmai alapozó képzést nyújt, mivel a szakképzettség megszerzését az 1990-es években posztszekunder szintre emelték. Így, míg látszólag sok a hasonlóság más országok szakképzésével, valójában sok a különbség is a képzési kimenetek és a továbbhaladási lehetőségek tekintetében.
Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is nagy kihívást jelent a korai iskolaelhagyás megelőzése. A munkahelyen történő tanulás ösztönzése az európai trendbe illeszkedik, melyet az EU olyan kiemelkedő programja tűzött zászlajára, mint a Mozgásban az ifjúság (Európai Bizottság, 2010a). Az elképzelések szerint 2012-re legalább ötmillió fiatalnak kellene munkahelyi gyakorlaton alapuló képzési programokban részt vennie.
Egy további kihívás, amely a legtöbb ország szakképzését próba elé állítja: annak biztosítása, hogy a szakképzés során a résztvevők az általános és a specifikus (foglalkozáshoz kötődő) készségeknek egy olyan megfelelő arányú összetételét szerezhessék meg, ami megkönnyíti a zökkenőmentes elhelyezkedést, szükség esetén a munkahelyváltást, valamint a foglalkozási pálya során szükséges tanulást, továbbképzést. Magyarország az európai trendet követi azzal, hogy a szakmai készségek oktatása mellett az alapkészségek fejlesztése is hangsúlyt kap.
Mivel manapság már sem az alapképzésben megszerzett készségek, sem pedig az állások nem egész életre szólnak, egyre fontosabbá válik a felnőttek tanulása. Az "Oktatás és képzés 2020" című dokumentum (az Európai Unió Tanácsa, 2009a) kimondja, hogy biztosítani kell, hogy a felnőttek legalább 15%-a vegyen részt az egész életen át tartó tanulásban. Magyarországon a részvételi arány még mindig nagyon alacsony – a szakképzési hozzájárulás (képzési adó) rendszere és az e jelentésben is bemutatott, felnőttek számára elérhető formális és nem formális tanulási lehetőségek ellenére. Ez is arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kihívásokat és a szakpolitikai válaszokat is azok társadalmi és gazdasági kontextusában kell értelmezni.
A magyarországi szakképzés jelenlegi helyzetéről, sikereiről és céljairól szóló rövid jelentésünk azt is megmutatja, hogy az egyik fő szakpolitikai válasz a növekvő munkavállalói szerepvállalás. Más országok is választották ezt az irányt, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy a globális gazdasági válság hatásait enyhítsék.
A rendszeresen megjelenő Cedefop-kiadványok sorozatába illeszkedve, ez a rövid jelentés annak az információigénynek kíván eleget tenni, amely a soros EU elnöki tisztet betöltő országok szakképzésére irányul. Reméljük, hogy egy olyan kiadvány, amely egyszerre tárgyalja a magyar szakképzés jellemzőit és a főbb szakpolitikai kihívásokat és célkitűzéseket, hozzájárul a helyzet jobb megértéséhez és a kölcsönös tanuláshoz.
Stratégiai program
Az CCBI-NLLS (Continuous Cross Border Improvement - National Lifelong Learning Strategy) osztrák-szlovák-magyar határokon átívelő együttműködési projekt keretében elkészült "Az életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztésének magyar stratégiai programja az egész életen át tartó tanulás keretrendszerében" összefoglaló kiadvány.
Kiadó: Tempus Közalapítvány, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával.
Teljes kiadvány (magyar nyelven)
NPT állásfoglalások
A 2010 őszén megjelent közoktatási és felsőoktatási törvénykoncepciók kapcsán a Nemzeti Pályaorientációs Tanács elkészítette állásfoglalásait:
NPT kutatások
Letölthetők az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat munkarendjével összhangban elkészült, NPT által megrendelt kutatási anyagok:
Acrobat Reader 
Az oldalon szereplő anyagok olvasásához az ingyenes Adobe Reader szükséges. 
Nemzeti Erőforrás Min.
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű LLG Tanácsok felállítását, így a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007. szeptember 26-i döntése alapján létre jött a Nemzeti Pályaorientációs Tanács. A folyamatos működést 2008-ban a 9/2008 számú NSZFT szerződés, 2009-2010-ben a 68/2008 számú NSZFT támogatási szerződés biztosítja, 2011-12 során pedig az 5/2011 számú NSZFT támogatási szerződés biztosítja.